Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Az Orion története Orion gyár története További információk [ szerkesztés] Jubileumi gyári kiadvány [ halott link] Az Oriontól a Közértig
Kamatoztasd velünk a tudásod, segítünk...... fogsz dolgozni?
Nem lélegezhetnek fel a végzett hallgatók: bár 2013 és 2016 között nyelvvizsga nélkül is megkaphatják az oklevelüket, ehhez egy belső egyetemi-főiskolai nyelvi vizsgát le kell tenniük. Ráadául bármelyik felsőoktatási intézmény dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a hároméves nyelvvizsga-amnesztiát. A parlament kedd hajnalban szavazta meg a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát", két nappal az új felsőoktatási törvény zárószavazása előtt azonban újabb módosítóval szabták át a könnyített diplomaszerzésről szóló passzusokat. Az oktatási bizottság eredeti javaslatában az állt, hogy 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgát követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát. Felsőoktatási törvény nyelvvizsga dij visszaigenyles. Mivel a parlament rábólintott a nemzetierőforrás-miniszter szerdai, zárószavazás előtti módosító indítványára, mégsem automatikusan kapják majd meg diplomájukat a 2013 előtt végzettek. Csak azok vehetik át az oklevelüket, akik a felsőoktatási intézményük saját szervezésű idegen nyelvi vizsgáján megfelelően teljesítenek, vagyis nyelvvizsgát nem, de nyelvtudást tőlük is kérnének.
Sági István javaslata arra irányul, hogy az általános iskolai tanárképzés nyolc, valamint a középiskolai tanárképzés tíz féléves időtartama magában foglalja az iskolai gyakorlat teljesítését is. Az eredeti terv szerint a képzés után következne két félév iskolai gyakorlat, ami a politikus szerint aránytalanul hosszúra nyújtaná a képzést, és a pedagógus-életpálya gyakornoki időkeretével együtt "taszítóvá" tenné a tanári pályát. Felsőoktatási törvény nyelvvizsga amnesztia. Pósán László azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses képzés lehetőségét is nevesítse a törvény. Révész Máriusz pedig úgy pontosítana: a részösztöndíjjal támogatott hallgatók képzési költségének nem a felét, hanem legalább 50 százalékát téríti meg az állam. Pósán László rögzítené, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB) ne 12, hanem 15 tagja legyen. Ötöt delegálhatna a tudományos akadémia, ötöt a rektori konferencia, hármat a kamarák, egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK), egyet a doktoranduszok szövetsége.
A kérdést egy következő írásban vizsgálom majd meg alaposabban.
A miniszter beszélt arról is, hogy teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó tagozatos tanítói és a felső tagozatos, illetve a gimnáziumi tanári képzésre. Pósán László, a Fidesz vezérszónoka szerint alapvetően helyes a koncepció, de szükség van módosításokra. Például nem tartja jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzőst bocsát ki. A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, hogy ki tanulhat tovább. Az ellenzéki nyilatkozatokra reagálva hangsúlyozta: a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről. Neumann János Egyetem - Intézményi nyelvi vizsga törvényi szabályozása. Pósán László nem tartja helyesnek a nyelvvizsga-követelményt Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget.