6. A film nagy részét a texasi Marfában forgatták, nem messze a Vérző olaj forgatási helyszínétől. Az egyik nap Joel és Ethan Coen épp egy nagytotált akart felvenni, amikor egy hatalmas füstfelhő takarta el a kilátást, tönkre téve így a képeket, ezért aznapra le is állt a forgatás. Mint kiderült, Paul Thomas Anderson, a Vérző olaj direktora tesztelte egy öreg olajfúrótorony lángra lobbanását. Másnap Coenék szerencsére folytathatták a forgatást, másfél év múlva pedig ez a két film volt az Oscar-gála két legnagyobb esélyese (a Nem vénnek való vidék végül négy, a Vérző olaj két trófeát nyert). 7. A két Coen nagyon takarékosan dolgozott, és mindössze 250 ezer láb filmszalagot használtak el. Más produkcióknál ez a szám 700 ezer és egymillió között szokott lenni (mindez méterben 76 200, illetve 213 360 – 304 800). 8. Chigurh sűrített levegővel működő marhaölő fegyverének hangját szögbelövővel keltették a hangmesterek. A figura egyébként összesen 14 embert ölt meg a cselekmény során, az összes halott száma pedig 22.
A vers üzenete pedig az, hogy ahhoz, hogy az ember idős korában is boldog legyen, a világ zsigeri gyarlóságának hátat fordítva kell a belső, lelki békét keresni. A mocskos pénz ezért válik jelentőségét vesztett "vörös heringgé" és ezért hal meg Moss képen kívül. Bell sheriff a film utolsó másodperceiben válik a Nem vénnek való vidék főszereplőjévé. Az a kétórányi idegtépő, feszült, tömör és kíméletlen mikroszkopikus világégés, amit Chigurh és Moss rászabadított a szóban forgó vidékre, egy célt szolgált: azt, hogy a sheriff megvilágosodjon. Nem az a lényeg, hogy ki hogyan ölt meg kit, ez nem az a thriller, ez nem az a western. Bell rájön arra, hogy túl sokat várt az emberektől, hogy túl nagy célokat tűzött ki maga elé, hogy mindenkit nem menthet meg, és nem hozhatja vissza a múltat. A vénnek való vidék odabent van, Bell pedig megtalálta azt. Egy rideg, szennyes világban így lehet józan ésszel, ép gerinccel kibírni. A sheriffnek áldozatokat kellett hoznia és áldozatokat kellett látnia ahhoz, hogy fejében és lelkében békére leljen.
A film legemberibb szereplője, az ikonikus vadnyugatot szimbolizáló seriff, akit Tommy Lee Jones játszik megejtő finomsággal, csak afféle narrátora a történetnek, amelyben a Sátán (Javier Bardem egészen elképesztő alakítása) az úr, aki egy olyan embert üldöz a maga kiszámíthatatlan állhatatosságával, aki rátalált egy fegyveres leszámolás után ott maradt, pénzzel teli zsákra, és azt próbálja védelmezni. Tommy Lee Jones a Nem vénnek való vidék ben. (Fotó: Afp/Photo12) A film tökéletesen hozza vissza Cormac McCarthy amerikai író könyvének hangulatát és stílusát egyaránt. McCarthy nyelvezete száraz, lecsupaszított, s köszönhetően a kiváló fordító, Bart István munkájának, ez a magyar kiadásban is tükröződik. A kötetben lényegében nincsenek írásjelek. Ez látszólag megnehezíti a befogadó dolgát, ugyanakkor tökéletesen illeszkedik a McCarthy által megírt világ sivárságához, amelyben az egyik főszereplő, a bérgyilkos, világos koreográfia és gondolatmenet alapján halad a végcélja felé, miközben szinte véletlenszerűen öl, kinek épp mi jut, fej vagy írás.
Hogy sikerül-e túlélnie? McCarthynak mindenképp sikerül sokkoló erővel ábrázolni ezt a roncs világot és "hőseinek" sajátosan durva nyelvét. A könyv film változatát négy díjjal jutalmazták az Oscar-gálán.
Az ókori görög színház felépítése Dionüszosz színháza forrás: Joseph Kürschner (editor): "Pierers Konversationslexikon", 1891 Dionüszosz színházának maradványai Az ókori görög színház három főbb részből állt: orkhésztra, theatron, szkéné. A felépítés érdekessége, hogy ezek a részek különböző korszakokban alakultak ki, így végleges formáját csak a hellenisztikus korban nyerte el. A klasszikus korban az orkhésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt. A hellenisztikus korra a színjáték átkerült a proszkénionra, és az orkhésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek. Tudorinda - Művészetek: Görög építészet. Felépítése [ szerkesztés] Orkhésztra [ szerkesztés] Az orkhésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Eredetileg kör alakú letaposott talajú tánchely volt, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál helyeztek el. Elsősorban azért hozták létre, hogy Dionüszosz tiszteletére táncokat illetve karénekeket adjanak elő. A tereptől függően körülállták az orkhésztrát és így figyelték az előadást.
Ezt veszi körül oszlopok minden oldalán a kerület. Jellemzően, az első és hátsó homlokzatok a hat oszlop, és a szám az oldalsó képlet által meghatározott 2p + 1, ahol p - az oszlopok száma a homlokzati. Néha oldalán homlokzatok házigazdája nem egy, hanem két sorban oszlopok. Ez a fajta egyház hívják Dipter. Ott Greda egy másik fajta templom - kerek peripter, ahol a szentély - Zella - henger alakúak kerülete körül a templomot gyűrűjében oszlopok. A görögök az általuk használt épületek, köztük a templomok, gerendás mennyezettel. Közötti távolság tartók kicsi volt, és nem haladja meg a 10 métert. Ókori görög építészet. Görögök megrendelést rendszer egy poszt-retesz szerkezetet. Szavatolja használták nemcsak a tervezés kültéri tornácok, hanem a belső térfogata az épület, a belső tereket. Rendkívül fontos a további fejlődés a világ építészet elveit építészeti és tervezési megoldások Görögországban kifejezve legteljesebben az együttesek. Így, az együttesben Akropolisz aszimmetria kombináljuk harmonikus egyensúlyt tömegek gondoltak közötti kölcsönhatás egyedi szerkezetek veszik figyelembe, és a szekvenciát az észlelése épületek belül és kívül a komplex, építészek gondolt szoros kapcsolat az építészeti szerkezet a környező tájat.
-ban a rómaiak meghódították a görög városokat. Építészet: A görög építészet főbb művészi feladatait a vallás szabta meg. Ennek szolgálatában álltak a templomok, és a vallási ünnepek keretében lezajló színjátékok helyszínei, a színházak. A lakóépületek kezdetben igénytelen kivitelezéssel készültek. A művészi kiképzés igénye a klasszikus kortól kezdődően a gazdagok lakóépületeinél lépett fel. A hellenizmuskori nagyvárosokban a szegényebb rétegek már zsúfolt bérházakban laktak. Az uralkodói palota ebben az időszakban vált építészeti feladattá. A középületek közül a legjelentősebbek a tanácsházak és a piactér/agora/. A klasszikus korban jelennek meg a tornacsarnokok, stadionok, lóversenypályák. A városépítészetet szintén a klasszikus kortól szabályozták. A hellenizmus időszakában derékszögű úthálózatot építettek, helyenként csatornáztak is. Híresebb építmények- achaikus korból: Korinthosz: Apolló-templom Olympia: Héra, -és Zeusz-templomok – klasszikus korból: Athén: Akropolisz, Parthenon, Niké-templom Delphoi: Színház, Apolló-templom – hellenizmus: Pergamon: Fellegvár Ezt mindenképpen olvasd el!