Klinikai Idegtudományok Doktori Iskola (D221) A doktori iskola vezetője: Dr. Komoly Sámuel egyetemi tanár A képzési program a klinikai idegtudományok területén felöleli a központi és környéki idegrendszert, a neuromuscularis junkciót érintő betegségek pathomechanizmusának kutatását, új diagnosztikai módszerek alkalmazásának vizsgálatát és a kombinált neurológiai, idegsebészeti kezelésének új irányvonalainak kutatását. A klinikai pszichiátria számos fontos területét, a program részét képezik a klinikummal kapcsolatban álló klinikai idegtudományi, kognitív idegtudományi, szociálpszichiátriai, klinikai pszichopatológiai, narratív pszichológiai és pszichopatológiai kutatások, módszertani szempontból mind a nomotetikus mind az ideografikus, hermeneutikai megközelítés relevanciával bír. Pte pszichológia doktori iskola i 2. A program fontos részei a klinikummal szoros kapcsolatban álló az idegtudományi alapkutások és az alkalmazott és kísérletes kognitív idegtudományi vizsgálatok is. Az Iskola programjai a következők: B-1/2005 Klinikai neuroimmunológia és stroke, programvezető: Dr. Komoly Sámuel egyetemi tanár, B-2/2014 Neuromorfológia és neuropathológia, programvezető: Dr. Ábrahám Hajnalka Ph.
Esettanulmányok a matematika, természettudományok, műszaki tudományok, informatika gondolkodási struktúráiról, jellegéről. A hálózatkutatás módszertana és filozófiája. Fenntarthatóság Programvezető: Nemeskéri Zsolt egyetemi tanár Az angol nyelven sustainability tanulmányok egy új szemlélet megjelenését reprezentálják. A tudományos, műszaki, gazdasági fejlesztés szerves része az a szemlélet és annak kutatása, hogy a Föld bolygó, a környezet, mit bír el a lehetséges fejlődési irányok közül. Doktori Iskola | Pécsi Tudományegyetem. A korona vírus krízis rámutatott az új, a határokat tiszteletben tartó olyan gondolkodásmód szükségességére, mely ugyanakkor a lehető legtöbb embernek biztosítja az emberhez méltó jólétet és jól létet. A fenntarthatósági gondolkodás humanizálja azt a technikát, amely az emberért dolgozik, miközben szigorú szakmai törvényeit követi. Kapcsolódva az említett egyetemek programjaihoz, a képzés és a disszertációk a jó cselekvés törvényszerűségeit kutatják a jelen kor körülményei közt. 3. 1. A jó és sikeres cselekvésről való gondolkodás kialakulása, története, jövőbeli fejlődési lehetőségek 3.
Igazság, igazmondás, emberi együttműködés 5. A tudományos felfedezések, új tudományos igazságok fogadtatása (a kreativitás csapdája, konvergens és divergens gondolkodás) 5. Igazmondási deficit a gazdaságban: blöffölés, megtévesztés, félrevezetés szervezeten belül és szervezetek között előnyökkel (előmenetel, anyagi, piaci sikerek) és hátrányos következményekkel (anyagi károk, demoralizálódás, a lojalitás meggyengülése, riadóztatás, bizalomvesztés stb. Doktori Iskola - felvételi információk. ) 5. Az igazmondás erősítése alkalmazott etikával, tudományetikával és gazdaságetikával, különös tekintettel egyes gazdaságetikai intézményekre (vállalati, iparági és nemzetközi etikai kódexek, missziós nyilatkozatok, etikai bizottságok, etikai igazgatók, oktatás, etikai forródrót, etikai mérleg, etikai tanácsadás).
Filozófiai kérdés, vagy természettudományi probléma? Az irtás kérdése azonban sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Továbbra is ott van a természettudományi vetület: egy állatfaj elpusztítása, valamint annak következményei. Könnyen elképzelhető, hogy a szúnyogok kiirtása után más állatfaj venné át a moszkitók helyét, ily módon csöbörből vödörbe kerülnénk. David Quammen író szerint a rovarok megölése azt is eredményezné, hogy az esőerdő kellemesebb környezetté válna az ember számára, vagyis még nagyobb mértékű lenne a fakivágás – ez pedig katasztrófához vezetne. Egy faj esetleges megsemmisítésekor a filozófiai kérdés is felmerül. Vajon jogában áll-e az embernek önös érdekekből teljesen eltüntetni a földről egy-egy élőlényt? Ha ilyen veszélyesek a szúnyogok, miért nem töröljük el őket a Föld színéről? | 24.hu. A választ talán már korábban megadta a történelem, és most nem a meggondolatlanságból elpusztított dodóra kell gondolni. Annak idején két komoly betegséget, a fekete himlőt és a keleti marhavészt okozó vírust is sikerült globálisan felszámolni. Tegyük fel, hogy az ember megteheti, hogy saját védelmében egy másik fajt eltöröljön.
A legnagyobb és legalapvetőbb kór élettani folyamat a csípett területen-lokálisan és az egész szervezetet érintő oxigénhiányos állapot előidézése. Sajnos a humán orvoslás e kórfolyamatokat terápiásan figyelmen kívül hagyja, de az állatorvosok ismerve ezeket már terápiás szinten megoldják és a Lyme-kóros kutyabetegek ezért gyógyulnak, gazdáikkal ellentétben... Történetek kullancsokról Czikoráné Szabó Éva: " 29 éve krónikus lyme beteg vagyok. A maradandó fogyatékosságokat, a látássérülést és a mozgássérüléstis ez a betegség okozta. A tüneteim 8 éves koromban a hirtelen látásvesztéssel kezdődtek 1989-ben, akkor még nagyon gyerekcipőben járt ez a betegség. A tüneteimre szteroidot és immunszupresszív kezeléseket kaptam, körülbelül három hét után érkezett meg az eredmény, hogy pozitív lett a borrelia a vérben és a likvorban is. Ekkor még nem volt diagnózisom, tünetileg kezeltek, majd körülbelül 3-4 év után autoimmun betegséget diagnosztizáltak, erre is kezeltek évtizedekig. Fokozatosan romlott az állapotom, nagyon sok tünetem volt.
Ez a cikk több mint 3 éves. A Hyalomma marginatum néven, a krími-kongói vérzéses láz terjesztőjeként ismert kullancsfaj egy élő, kifejlett példányát találta meg a Margitszigeten az MTA Földvári Gábor parazitológus, tudományos főmunkatárs vezette Ökológiai Intézete (MTA ÖK), írja a Qubit. Ez a kullancsfaj alapvetően eddig Magyarországnál melegebb égöveken élt, azonban a klímaváltozásnak köszönhetően példányai immár hazánkban is otthonra lelhetnek. A kutatócsoport által vizsgált 10. 000 kullancsból mindössze egy példány tartozott a kérdéses fajhoz, így a betegséget még nem terjeszti, azonban jelenléte arra utal a kutatók szerint, hogy a faj képes áttelelni a magyar klimatikus viszonyok között. Az MTA munkatársai szerint sokat mond az invazív fajok elterjedéséről, hogy a repülésre képtelen, Afrikában őshonos vérszívó rovar kifejlett példányával találkoztak Budapest szívében – tekintve, hogy vándormadarak el szokták ugyan hozni magukkal az állatot, azonban az időjárásunk eddig nem kedvezett az egyedek túlélésének.