#1. Tisza-tavi Ökocentrum A Tisza-tavi Ökocentrumot szerintem mindenkinek látnia kell, kicsik és nagyok számára is élvezetes és izgalmas program. Az ökocentrum interaktívan, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva a folyót és gazdag élővilágát. Annyi, de annyi mindent fel lehet fedezni itt, sok helyen kerekítettük a szemeinket, hogy mennyire színes az élővilága a Tisza-tónak, tényleg elképesztő. Itt található Európa legnagyobb édesvizű akváriumrendszere, ami bemutatja a Tisza-tó és a Tisza összes halfaját, és telis-tele van érdekes növényekkel is, csak hogy fokozzuk a kíváncsiságot, megsúgjuk: az akváriumegymillió liter össztérfogatú. A szabadidőparkban két szárazföldi játszótér és egy vízi játszótér, sövénylabirintus és számos állat várja a legkisebbeket is. A tisza tó kialakulása. #2. Tiszafüredi Madárrezervátum A Tisza-tónál tényleg sok különlegese hely van, egy ilyen a Madárrezervátum is, amiről csak kevesen tudják, hogy a legendás Világörökség részeként számontartott Hortobágyi Nemzeti Park legszebb területe.
A Tisza-tó története A Tisza-tó, vagy hivatalos nevén Kiskörei-víztározó hazánk második legnagyobb állóvize, mely mesterséges eredetű. A tározó megvalósításának ötlete az 1960-as években alakult ki, ami több célt is szolgált. Elsődleges célkitűzés a Tisza folyón érkező árhullámok által hozott víztöbblet tárolása, s ezáltal a térség árvízmentesítése volt. Másodlagosan a térség mezőgazdasági területeinek vízellátását hivatott javítani, tekintve, hogy Magyarország egyik legszárazabb térsége a Közép-Tisza vidék. A TISZA-TÓ TÖRTÉNETE :: Tisza-tó élővilága. Harmadlagos fő célkitűzésként a térség energiaellátását kívánták elősegíteni a Kiskörei Tisza-szakasznál megépített vízerőművel. Mivel további előnyök is várhatóak voltak a Tisza-tó létrehozásával, ezért később előtérbe kerültek a turisztikai és természetvédelmi célkitűzések is. A víztározó területén eredetileg egy igen mozaikos, nagyon gazdag élővilággal rendelkező terület helyezkedett el, kezdve a Tisza árterétől a települések határában elhelyezkedő gyümölcsösökön, szántókon, kaszálókon keresztül a ma már sajnos egyetlen állománnyal rendelkező őstölgyesekig.
Kiadja: Booster Média Kft. Felelős szerkesztő, újságíró: Kovács Janka Reklám-hirdetési ügyek: 30/38-31-301 Szerkesztőség: 30/776-02-23 5000, Szolnok, Szapáry út 12.
Jöjjön Juhász Gyula Húsvétra verse. Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom S az élet: győzelem az elmuláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam […] Olvass tovább Jöjjön Ady Endre: A fekete húsvét verse. Beteg szívem most be tele-nagy, Milyen jó volna máskor élni, Máskor s tán máshol: Láz, virágzás, gyönyörű Húsvét, Jaj, itt nálunk, be fekete vagy. Mikor halt meg itt a büszkeség S volt jó itt élni nagy szivekkel, Tele szivekkel? Utat készít itt most a Fátum S letépi Húsvét […] Olvass tovább Jöjjön Ady Endre: A szép húsvét. Odukat és kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Husvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon Ő az embervérről, Mikor künn, a Tavaszban Minden csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül? Juhász Gyula: Húsvétra » Virágot egy mosolyért versek. Óh, Tavasz, óh, Húsvét, Emberek ősi biztatója, Csak azt szórd szét köztünk: Állandó […] Olvass tovább Jöjjön Kosztolányi Dezső húsvéti verse, íme a Húsvét című írás.
Vers a hétre – Nagy László: Pirosodik Húsvét - Húsvét előtt Archívum | Érettsé Le site A keresztre feszítést jeleníti meg első fennmaradt magyar nyelvű versünk - La page Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst, kinek minden lépése halál, tekintetétől ájul a szó, kéznyomása szolgaság, hanem azt, aki lesz, akárki, ki először mondja ki azt a szót, ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezrek várta, lélekzetadó, szent, embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó, szabadító drága szót, hogy elég! hogy elég! elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön új március, viruljunk ki újra! egyik rész a munkára, másik temetésre adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre! Ó, béke! béke! legyen béke már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra. Húsvét című vers la page. Testvérek, ha túl leszünk, sohse nézünk hátra! Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: másik temetésre: bort a feledésre!
A feltámadás a keresztény világ legnagyobb ünnepe, katolikus hittestvéreknél jelentősebb a karácsonyi ünnepkörnél is. A történetet talán nem kell senkinek sem bemutatni, miszerint Jézust, az akkor népszerű kivégzési módszerrel keresztre feszítették. Mindezt Ő önként vállalta az emberiség bűneiért, isteni küldetéséből fakadóan, ezzel győzve le a halált és adva ingyen kegyelmet az őt követőknek. Babits Mihály Húsvét - Babits Mihály Verse: Magamról. Történelmi hitelességét sokszor próbálták már cáfolni, mindezidáig arra nézve kifogásolhatatlan bizonyíték, hogy nem élt, és nem tanított, nincs. Élete, tanítása, szenvedéssel teli halála, nem csak a kereszténység alapköveit rakta le, de mai napig is folyamatosan megihleti a klasszikus és kortárs költőket, írókat, képzőművészeket, zeneszerzőket egyaránt. Így adva számunkra a húsvéti versek olyan mennyiségét, ami az olvasó számára is követendő példa, léleksimogató eszencia, vagy épp menekülésben társként szegődik mellé. A húsvét feltámadás témaköre hihetetlen mennyiségű és értékű művet adott kultúránknak, és ami lényeges, nem csak a keresztény kultúrát érintette meg, de számos olyan kultúrában is nyomát találjuk, amelyek csak érintőlegesen találkoztak a kereszténységgel.
Juhász Gyula: Húsvétra című verse a katolikus egyház legfontosabb ünnepéről, a húsvétról szól. Befejező soraiban a reményteli feltámadást hirdeti. Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Vers a hétre – Kosztolányi Dezső: Húsvét - Cultura.hu. Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
Gyulai fürdő beletört-a-slusszkulcs
A 131 éve, 1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső Fasti című műve az ünnepeket – Karácsony, Húsvét, Pünkösd – sorolja fel és összegzi. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: FASTI (részlet) HÚSVÉT Már kék selyembe pompázik az égbolt, tócsákba fürdenek alant a fák, a földön itt-ott van csak még fehér folt, a légen édes szellő szárnyal át. Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe viszik a zavaros szagos vizet, a lány piros tojást tesz el merengve, a boltokat emberraj tölti meg. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, megrészegül az illaton a föld, s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt – kelet felől egy sírnak mélyiből, elrúgva a követ, fényes sebekkel száll, száll magasba, föl az isten-ember. Húsvét című vers l'avenir. (1905)