Ez a poszt a következő Percről percre része: A magyar futballválogatott 20:45-től játszik Eb-selejtezőt a Groupama Arénában Szlovákia ellen. A magyar csapatnak ez lesz az ötödik meccse a sorozatban, és ezen eldőlhet, hogy marad-e valós esélye az Eb-re való kijutásra a csoportból. Egy győzelemmel remek helyzetbe kerülhet Marco Rossi válogatottja, de egy vereséggel sincs minden veszve számukra.
További híreink Az aranylabdás Putellas súlyos sérülés miatt kihagyja a női Eb-t Nehezen nyert a Malmö, biztató előnyben a Ludogorec Már nem Pablo Laso az edzője a Hanga Ádámot is soraiban tudó Real Madridnak A MOL Fehérvár kikapott a Fenertől, a Kisvárda kezéből győzelem csúszott ki az utolsó pillanatokban Újabb két ország került fel a FIFPro feketelistájára Megvan a legjelentősebb paksi erősítés: hosszabbított Böde Dániel Még csak 10 éves a magyar fiú, de már túl van élete első maratonján A sárga trikós Van Aert szóló szökéssel lepte meg a mezőnyt a Touron /
Visszavágott az Alfa Romeo: megmutattuk, milyen küzdőszellem van bennünk!
Ez az a fehérje, amelyet a lisztérzékeny (orvosi néven: coeliákiás) betegek nem fogyaszthatnak, mivel károsítja a vékonybél-nyálkahártyájukat, ami felszívódási zavarokat okoz, és ezáltal egyéb súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Lisztérzékenység felnőttkori tünetei nőknél. A különféle gabonák közül gliadint tartalmaznak a búza, a tönköly-búza, a kamut-búza, a tritikálé (búza és rozs keresztezése), a rozs, az árpa, a zab, illetve a belőlük készített lisztek, termékek. Gliadint nem tartalmaz például az amaránt, a quinoa (mindkettő dél-amerikai gabona), a köles, a cirok, a vadrizs, a hajdina, a kukorica, a rizs, a teff (egy etiópiai gabonaféle), a csicseriborsó, a sárgaborsó vagy a szója. Búcsú a finom búzakenyértől "A lisztérzékenyeknek egy életre le kell mondaniuk a finom búzakenyerekről. "A sikért nem tartalmazó különböző gabonákból és a magvakból előállított lisztekből, például a csicseriborsóból, a sárgaborsóból, a rizsből, a szójából, a hajdinából és egyes gabonakeményítőkből - mert búzakeményítőt szintén nem használhatnak a lisztérzékenyek - sütött kenyér soha nem lesz olyan állagú, ízű, nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint a búzából, rozsból vagy a rozs-búzaliszt keverékből sütött - mondja Nógrádi Katalin dietetikus.
Vashiányos vérszegénység, többszöri vetélés, korai csontritkulás - csak néhány azok közül a betegségek közül, amelyek hátterében sok esetben gluténérzékenység húzódik. A felnőttkorban felfedezett betegek száma itthon is egyre nő. "Amikor a lisztérzékenységnek már tünetei vannak, az a jéghegy csúcsa" - mondja dr. Lisztérzékenység felnőttkori tünetei gyerekeknél. Papp János, a Semmelweiss Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. "A lisztérzékenyek száma tehát sokkal több, mint ahányan tudnak róla. Az ellenanyagokat vizsgálva, szövettani vizsgálat segítségével kimutatható lenne a gluténérzékenységük, azonban a többségnél a felszívódási zavarok nem jelentkeznek" - teszi hozzá a szakember. Európai Uniós statisztikák szerint ezer emberből egy lisztérzékeny, és minden 20-30 szerológiailag pozitív beteg közül egyben alakul ki felszívódási zavar is. "A felnőttkorban felfedezett betegek száma egyre nő, a legtöbbüknél 35 éves kor körül diagnosztizálják, de van olyan betegem is, akinél 75 év felett fedeztük fel a lisztérzékenységet" - mondja a gasztroenterológus.
Lisztérzékenység állhat a többszöri vetélés, korai csontritkulás hátterében is Felnőttkorban általában hosszú idő, mire valakinél a lisztérzékenységet diagnosztizálják, a betegek többségénél ugyanis a glutén tartalmú élelmiszerek fogyasztása után nem jelentkeznek rögtön a tünetek. A vékonybél felszínét borító, a tápanyagok felszívódását biztosító bélbolyhok sorvadása azonban zajlik közben, a bélbolyhok idővel teljesen lelapulnak, eltűnnek. A betegség első és legjellemzőbb tünete a vashiányos vérszegénység, de jelentkezhet korai csontritkulás, többszöri vetélés, illetve előrehaladott állapotban, amikor már szinte a teljes bélrendszer gyulladásos állapotban van, gyakori a hasmenés, a súlyvesztés, a hasi és lábszár- ödéma. "A lisztérzékenység nem olyan, mint más táplálékallergia. Aki például az eperre allergiás, abban a pillanatban, hogy szájába veszi a gyümölcsöt, heves tüneteket észlel magán. 35 év körül egyre gyakrabban fedeznek fel lisztérzékenységet. A lisztérzékeny viszont egy szelet kenyér után nem lesz rosszul, viszont az emésztőtraktusban morfológiai változások (a vékonybél-bolyhok sorvadása), gyulladások keletkeznek, idővel pedig a betegség egyre súlyosbodik.