Minden kornak megvan a maga tragikumforrása. De van-e olyan tragikumforrás, amely még eddig minden koron és földön végig fel-felbuzgott, s ezzel érdemli meg az ember tragédiája elnevezést? Van, csakhogy ez nem az emberiség sorsának, perspektívájának a kérdése. Az emberiség helyett az ember — tehát az egyes — számára tragikumot hozó általános elemeket kell keresni. " (Tordai Zádor: Jegyzetek Az ember tragédiájáról) A dráma világának két szintje van: a menny és a földi világ. Ez a kétszintes világkép gyakran megjelenik a korabeli drámai költeményekben. Ilyen még a Faust és a Csongor és Tünde világa. A világ két szintje, a,, fenti" és a,, lenti" világ szembeállítható egymással — a földön túli világ az ideális, tiszta, végtelen és korláttalan, az ember által vágyott világ, a földi a fizikai lét korlátozott, szűk, tökéletlen világaként jelenik meg. A világnak ez a kétszintes képe más műfajokban is gyakran felbukkan, pl. Petőfi János vitéz című művében. Az első színben kibontakozó drámai alapszituáció ismerős a Faustból.
Ádám nem várja meg, míg kiűzik, maga hagyja el az édent, mert "idegen már, s kietlen ez a hely". A III. színben már nincs meg a harmónia a természettel, Éva az, aki az elveszett édent megpróbálja visszavarázsolni. Az Éden-nosztalgia később is, Évával kapcsolatban kerül elő. Ádám szavai "önmagam levék énístenemmé", vagyis kezébe veszi sorsa irányítását, a saját lábára áll. Ádám azzal a hittel vág neki a történelemnek, hogy az ember és a világ végtelen értékek forrása, saját lábunkra állva ezeket megvalósíthatjuk. Lucifer pedig ezeket az értékeket akarja lerombolni, bebizonyítani Ádámnak, hogy létezés értéktelen, az anyag, a bűn, és a rossz mindenható. Ilyen előzmények után vágnak neki a történelemnek, a 11 álomjelenetnek. Történeti színek 4. szín – Egyiptom A nyitó–uralkodó eszme és gyakorlat a "milliók egy miatt" elv. Ádám ebből ábrándul ki Éva szavaira, s az "egy milliók miatt" elv jegyében fölszabadítja a rabszolgákat. 5. szín – Athén A szabadság és egyenlőség eszme gyakorlata az athéni demokráciában.
Második szín: Paradicsom "A tett halála az okoskodás. " Két fát adott Lucifernek az Úr (a tudás és a halhatatlanság fája), ezzel felkínálva a lehetőséget, hogy harcba szálljon vele az emberben. Ebben a színben megjelenik az első emberpár. Teljes a harmónia ember és természet, illetve férfi és nő között. Ők csupán szimbolikus alakok. Az Úr figyelmezteti az embereket, hogy a két fa gyümölcsének fogyasztása mivel jár. Lucifer megnyeri ezt az első "csatát", hála az emberek kíváncsiságának és nagyképűségének. A bűnbeeséssel az Ádám és Éva ugyan elnyeri függetlenségét, szabadságát, de ezzel elveszti halhatatlanságát (mivel csak a tudás fájának gyümölcséből ettek). Míg Lucifer lázadásában rombolni kíván, addig Ádám azért lázad, mert önmagában is valami istenit érez ("sárba gyúrt kis szikra mímeli Urát"). Lucifer szavainak hatására, szeretne saját lábára állni, választani jó és rossz között, saját sorsa irányítójává válni. Harmadik szín: Senki földje "A család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója, melytől minden kéj és kín születni fog. "
Kepler felébredve, lelkesedve emlékszik vissza a forradalomra " S fejlődni látom, szent eszméimet, /Tisztúlva mindig, méltóságosan. " a tudomány elutasítása Az eszmék fontossága: idealizmus, szabad világ a jelen színe (11. szín) 11. szín: London szabad versenyes kapitalizmus a liberalizmus eszméje társadalmi korképet alkot az író Ádám nem aktív hős, hanem szerepnélküli szemlélő, élemedett korú férfi érték: tőke eltűnt a költészet, érzelem " Ó szent költészet eltűntél-e hát/ E prózai világból egészen. " Ádám: "Én társaságot kívánok helyette, /Mely véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt, /Közös erővel összeműködik, /Minőt a tudomány eszmél magának, /És melynek rendén értelem virraszt.
Nem akarják kockára tenni javaikat, birtokaikat. Lucifer szalad be rémült arccal, mint harcos. Az ellenség a kapuknál áll, de hol a dicső hadvezér, kérdi a nép. Épp ő az ellenség, feleli Lucifer: megtudta, mit forralnak ellene, és most bosszúra szomjazik. Erre maga az első demagóg mondja, hogy menjenek a kapukhoz és hódoljanak Miltiádész előtt. A nép a hírre fut, amerre lát. Évát el akarják fogni, ha a férje bántja a várost, akkor haljon meg a gyermekével együtt. Éva szívesen meghalna a férjéért, de a fiáért aggódik, őt ne érje el a hon átka. Üldözőik elől a csarnokba menekülnek, mire a nép megtorpan: ott nem eshet bántódásuk. Lucifer kacag és a kezét dörzsöli. Szép tréfa volt. Elvegyül a nép közt. Ádám megérkezik fegyveres csapat élén, sebesülten. A nép könyörög neki, és ő nem érti, miért esdekel a nép. Felesége és gyermeke nem jöttek elé, aggódik, hogy nem érte-e őket valami baj. Éva beismeri, hogy nem tud örülni a férjének igazán (Ádám a fiára még jó nevet sem hagy). Erre Ádám elmondja, hogy megsebesült, és mivel tisztének már nem tud megfelelni, ide jött, hogy beszámoljon a felséges népnek, és kezébe tegye le a hatalmát.
Eddigi tetteit csakis a dicsőség vezérelte, de ez most valami új volt. Lucifer megmutatja, mi lesz a fáraóból néhány év múlva. A látvány megrémiszti Évát, így mindent hátrahagyva Luciferrel utaznak tovább. Ádám felismeri eddigi tetteit és megfogalmazódik benne az egyenlőség gondolata. 5. szín: Athén Miltiádész, vagyis Ádám harcba indul, hogy megvédje városát. Felesége, Éva és fia Kimón otthon maradtak. Távolléte alatt a nép fellázadt Miltiádész ellen és még azok sem állnak ki mellette, akiket jól tartott és barátainak hitt. Egyszer csak Lucifer érkezik és közli, hogy Miltiádész megtudta mit tervelnek ellene és visszajön. Feleségét és gyermekét el is akarták kapni rosszakarói, de ők elrejtőztek. Ádám sebesülten érkezik meg a csatából, a nép pedig tovább forrong. A sebesült hadvezérnek már nincs ereje kiállni igazáért, így lefejezik. Ahogy katonaságát elküldte, úgy fordult ellene a nép. A szabadság eszméje és a nép gyávasága, elnyomása állnak ellentétben ebben a színben. 6. szín: Róma Ádám és Éva Luciferrel és néhány nemessel dőzsölnek.
LAPOM INDULÁSI IDEJE: 2009. 10. 30 21:36:05. Új számlálóm indulása:2012. 09. 11. Kedves Látogatóim! Örülök, hogy rátaláltatok az oldalamra! Szeretettel várlak Benneteket vissza! Ági június 22. - július 22. Túri Imre Hétpettyes katicabogár Hét pettye van a katicabogárnak Hátán hordja, mutatja égnek, világnak. Gyermeknapi köszöntő szöveg átíró. Hogyne mutatná már, ez az ékessége, mint akácméznek az ő édessége. Lehetne a pettye több is, kevesebb is, mint az égen a fényes csillagok is. Ám a természettől hetet kapott éppen. PEDAGÓGUSOKNAK, SZÜLŐKNEK ÓVODÁSOKNAK, ISKOLÁSOKNAK KREATÍV ÖTLETEK felnőtteknek, gyerekeknek KREATÍV ÖTLETEK felnőtteknek, gyerekeknek -HÚSVÉT NÉPSZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK HÚSVÉT Esős Illés rossz, mert áldást nem hoz. Jakab napja vihart szül, Magdolna sárban csücsül. Anna asszony reggele már hűvös, ne játssz vele. Mihelyt a pók széttépi hálóját, Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád. BÖLCSESSÉGEK, IDÉZETEK VERSEK EGYVELEG A TERMÉSZETRŐL AZ ÉV ÉLŐLÉNYEI CSILLAGJEGYEK ÉS JELLEMZŐIK, HOROSZKÓPOK Szél! Szél! Fújdogálj!
erős leszek én, világ minden óriását földhöz vágom én. bátor leszek én, óriások palotáit elfoglalom én. nagy úr leszek én, aranyszobát adok minden testvéremnek én. boldog leszek én, én leszek a legjobb ember a föld kerekén!
Töpörtyűvé töpörödöm, mint a szírszalonna darabok? Akkor én most kicsi vagyok, vagy nagy vagyok? -Hol kicsi vagy, hol meg nagy. Van amihez még kicsi vagy, van, amihez már elég nagy - válaszolt anyu. -Szóval, ezt mondta, de meg nem nyugtatott. Máig sem tudom eldönteni, hogy kicsi vagyok, vagy nagy vagyok. Szabó Lőrinc: Sokat tud az én kezem Sokat tud az én kezem, sokat tud az ujjam, benne mindenféle régi, s mindenféle új van. A régi a lecke s én gyártom az újat, hogy megnőve, szép hazámnak segíteni tudjak. Festek, írok, építek tornyot, hidat, embert, papíromon sok a ház, és csak úgy nyit a sok kert. Betű gurul, neve ó arca, mint a Holdé, szeme nő és farkat ereszt: most úgy hívják, hogy gé. Gyermeknapi Köszöntő – Madeelousi. Rajz, betű és száz tudás van az én ujjamban, bennem is nő, szépül, épül ami odakinn van. Jó szerszám az én kezem, az eszem se rosszabb, gyönyörű ma a világ, de gyönyörűbb lesz holnap. Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én Kicsi vagyok én, majd megnövök én, mint a tüdő a fazékból kidagadok én. apámnál is, anyámnál is nagyobb leszek én.
Anyu, ma mindenhova? Elviszel, ugye, engem? Hiszen ez a nap csoda, Gyereknap játszik bennem! Pálmai Gabriella: GYERMEKNAPRA Tavasz alkonyán, utolsó vasárnapján, titeket köszöntünk, kicsi kis angyalkák! Tiétek ez a nap, s az összes többi, nincs az az ölelés, mely szeretetünk közli. Köszöntünk titeket, pici emberek, ti, gyermekek, kik mindenkit szerettek. Szerettek, bíztok bennünk, felnőttekben, sosem szűkölködtök a reményekben. Gyermeknapi köszöntő szöveg szerkesztő. Szeretünk titeket, aprócska felnőttek, hisz oly sok szépet és jót kapunk tőletek. Tanítóink vagytok, pedig mi sokszor hisszük, az életben már többre úgysem visszük. Adtok nekünk sok ölelést, őszinte mosolyt, csilingelő kacajt, s sok tiszta kedves szót. Kívánom, legyen minden gyermek boldog, ne nélkülözzön senki, kerüljék a gondok. Mi pedig, felnőttek, tanuljuk meg végre, a pici lurkók minket nevelnek a létre! Fogadjuk őket mindig türelemmel, ne fukarkodjunk soha a szeretettel!