A Föltámadott a tenger mellett ezekben a napokban írta A királyokhoz című versét is. Ekkor már Petőfi az egész nemzeti közösség szószólója volt. Nemcsak népies költő, hanem a nép költője, aki azt vallotta, hogy a költőnek nem elég egyéni érzéseit megfogalmaznia, hanem népének politikai érdekeit is képviselnie kell. (Petőfi hitvallása: "A nép először a költészetben legyen uralkodó, aztán uralkodni fog a politikában is. " Úgy tartotta, az emberiség célja a boldogság, a boldogság elérésének eszköze pedig a szabadság. Vagyis a szabadság a világ célja. ) A versben Petőfi egyetlen képbe présel bele egy hatalmas történelmi megrázkódtatást, egy földrengésszerű változást, amely új világrendet hozott létre a következő évszázadban. Föltámadott a tenger Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg.
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger című versét két héttel a nevezetes 1848-as március 15-i forradalmi események után írta. Az ezen a napon előadott Nemzeti dal és a forradalom előtt egy évvel írt A nép nevében mellett ez az egyik legismertebb forradalmi verse. Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! Pest, 1848. március 27 – 30.
Petőfi Föltámadott a tenger című verse 1848. március 27-30. között keletkezett Pesten. Ihletői az ismert történelmi események. Március 15-én kitört a forradalom, és a hónap végén Pest népe újra forrongani kezdett, mivel nyugtalanító hírek érkeztek Bécsből: nagyon úgy látszott, a bécsi udvar vonakodik elfogadni a márciusi törvényeket, és a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. Március 27-én terjedt el Pesten a hír, hogy az uralkodó egy második királyi leirat kibocsátására készül, amelyben vissza fogja vonni azokat az engedményeket, amelyeket az első leiratban megadott. Még aznap délután népgyűlést tartottak, Petőfi is szónokolt a Nemzeti Múzeum előtt. Másnap valóban megjelent Bécsben az új királyi leirat, így március 29-én a frissen kinevezett magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos lemondott. Petőfi és a márciusi ifjak fegyverkezésre szólították fel a népet. Március 30-án a nép újra forrongani kezdett Pesten, fegyveres felkelés készülődött, s ez a népharag Petőfi szemében a nép erejét bizonyította.
Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sulyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölul a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! Pest, 1848. március 27-30.
Petőfi hatalmas képpel – a háborgó tenger képével – érzékelteti az első négy szakaszban a felkelt nép erejét. A Petőfi életét kutató Hatvany Lajos így írt a Nyugatban: "Sajnos, Petőfi kortársai nem értették meg hivatásukat. A festők Petőfi külsejét, az írók pedig Petőfi benső képét hamisították meg; hol hős, hol örök-víg bohém… senki se követi őt élte vérpiros nyomán. A róla elnevezett irodalmi társaság is a vezércikkek ponyvapetőfijének kultuszát terjeszti, nem is sejtve, hogy az eszményítésnek és anekdotizálásnak nincs helye többé a mi világunkban, mely Petőfi személyétől távol áll, eszményeiből kibontakozott s ezért minden eddigi nemzedéknél elfogulatlanabbul, mint élvező és ítélő áll a művész elé. " PETŐFI SÁNDOR: FÖLTÁMADOTT A TENGER… Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg.
Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! Műfaj: allegória ("képletes beszéd"). Középpontjában egy hosszabb gondolatsoron, több versszakon vagy akár a teljes versen át kifejtett kép (metafora vagy megszemélyesítés) áll. Az allegória célja egy elvont gondolat közvetítése úgy, hogy a gondolat is és a kép is megtartja önállóságát. A vers azért allegorikus, mert kettős értelem fut végig rajta egymással párhuzamban: van egy elsődleges jelentés és egy másodlagos, jelképes, átvitt jelentés, amely a versen végigvitt, részletesen kidolgozott képből szűrhető le. Jelen esetben a költő úgy mutatja be a tenger háborgását, hogy mindig érezzük: a nép erejéről van szó. A részletesen kidolgozott kép a tengeri vihar, az átvitt jelentés a forradalom. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskola beszámolója a Fenntarthatósági témahétről Iskolánkban, az Érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Iskolában, több évtizedes hagyománya van a kiemelt környezeti nevelésnek, s immár harmadik alkalommal regisztráltunk a Fenntarthatósági fejlődést szolgáló témahétre. A hét folyamán a mintaprojektek közül többet is megvalósítottak az egyes osztályok, évfolyamok. Az alsó tagozatosok megnézték a videót Albert főszereplésével a víz körforgásáról, majd a környezetünk tisztaságának fontosságáról beszéltek. Az 1. Fenntarthatósági Témahét - Kék Bolygó Alapítvány. b osztály az iskola és környezetének öröm és bánattérképét is elkészítette. Körbe sétálták az épületet és környékét, megbeszélték, hogy min változtatnának és hogyan. Majd páros munkában rajzot készítettek a megbeszéltekről. A 2. évfolyam a "Zsákban hozzák a meleget" mintaprojektből szemezgetett: 19-én, kedden a Sándor, József, Benedek nap népszokások, a napokhoz fűződő hiedelmek, mondások, időjárási jövendölések volt a téma. Szó esett a nevek becézéséről, kinek van ilyen nevű rokona, ismerőse.
Fenntarthatósági témahét – Teremtésvédelem 2016 óta minden évben megrendezésre kerül a Fenntarthatósági Témahét, amely az idén 2019. március 18–22. között zajlott, fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Iskolánk ebben az évben is csatlakozott ehhez a programsorozathoz, melynek célja a diákok egyfajta szemléletformálása, figyelmének koncentrálása a Földünket érintő veszélyekre (Globális felmelegedés, vízhiány, csökkenő energiakészlet, klímaváltozás). A szemléletváltásra a gyermekek a legfogékonyabbak, épp ezért fontos, hogy már iskolás korban megismerjék a téma fontosságát és felfigyeljenek személyes érintettségükre, hiszen kis odafigyeléssel ők is sokat tehetnek a Föld védelméért. A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét témakörei: a közösségi közlekedés, a víz és a Globális Célok közül: a "3. Egészség és jóllét" a "11. Fenntarthatósági Témahét 2020-2021 - Kék Bolygó Alapítvány. Fenntartható városok és közösségek" és a "13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen" témái köré szerveződtek. A témahét során igyekeztünk ezeknek a céloknak megfelelő tevékenységeket, foglalkozásokat tartani, s a mindennapokban használható gyakorlati ismereteket játékos, élményszerű formában átadni tanulóinknak, melyek a legtöbb tanóra anyagába is szervesen beépültek.
A mi iskolánk a Szentgotthárd és Térsége Általános Iskola Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolája, egy kisiskola. Kétszeres ökoiskolaként nem volt kérdés, hogy csatlakozunk a Fenntarthatósági Témahéthez, iskolánk minden diákja részt vett a programokon. Erre a napra a legkisebbek szép faliújsággal készültek, Stepics Zsanett tanítónő segítségével. A témahét programját összekapcsoltuk a Föld napjával valamint a TESZEDD akcióval. Március 22. Fenntarthatósági témahét 2012.html. -én az alsós diákok csoportja egy PPT bemutatóval kezdte a napot. Kiss Katalin tanárnő, aki iskolánkban a természet- és környezetvédelem egyik éllovasa, elmondta nekünk, hogy miről is szól a Fenntarthatósági témahét, mi a célja. Érdekes előadását szép képekkel tette érdekessé és mindenki számára érthetővé. A vetítés után rajzoltak a gyerekek. Plakátokat készítettek a környezetvédelemről. Az űrből érkező idegen lényeknek rajzokkal mutatták be, hogy vigyázzanak földünkre. Az elkészült plakátokat, valamint a munkát szeretném bemutatni Az rajzolás után egy nagyon érdekes rajzfilmet nézhettünk meg.
Ácson a cukorgyáron belül is működött vasút, erről hallhattak érdekes dolgokat. A régi gyári mozdonyról láthattak képet és a jelenlegi, elég leromlott állapotú mozdonyt és az utána álló kocsit is megnézhették testközelből. Szinte hihetetlen, hogy a mozdony után látható vagonból csak ez az egy van a világon. Reméljük, hogy sikerül felújítani, rendbe tenni ezt a szerkezetet, hogy még sokáig emlékezzünk arra, hogy itt működött Magyarország első cukorgyára. Fenntarthatósági témahét 2015 cpanel. Érdeklődve hallgatták a gyerekek, hogy valaha volt kisvasút is Ácson három kis mozdonnyal (Lili, Muki, Bözsi). Pénteken az ötödik óra előtt zajlott a szerdán megrendezett "Kerek a világ" elnevezésű sportos játék eredményhirdetése. Minden osztály kitűnően szerepelt a programon, ezért osztályonként oklevelet kaptak. Délután a 2. b osztályos tanulók szorgalmas munkájukkal megtisztították az iskola udvarát a szeméttől. Reméljük, munkájuk gyümölcsét a tiszta udvart hosszú hetekig élvezhetjük. Az idei fenntarthatósági hét keretében a pénzásási iskolában többek között a tudatos közlekedés fontosságára hívták fel a figyelmet a tanító nénik.