Gömöri Endre könyve tanulságos olvasmány. Arra ösztönzi a kérdés iránt érdeklődőt, hogy más szemmel olvassa a Kínából érkező híreket, jelentőséget tulajdonítson olyan "apróságoknak" is, amelyek egyébként elkerülnék figyelmét.
(Amerikában az okozott környezeti kárt a GDP évi 2 százalékára becsülték. ) E versengésnek van egy fontos gazdaságelméleti üzenete is. A sztenderd közgazdaságtan szerint a gazdasági sikeresség alapvető feltétele az egyén szabadsága. Ezt először Dél-Korea felzárkózása kérdőjelezte meg, majd a délkelet-ázsiai kistigriseké, végül pedig Kína sikere. Sárkány és Medve a Sas ellen: Üdv az új világban! – ITT HONRÓL HAZA. Ezekben a felzárkózási folyamatokban a kormányzati beavatkozás kulcsfontosságú szerepet játszott (mint korábban Japánban is), és e politikai rendszerek vitathatatlanul autokratikus vonásokkal rendelkeznek. Ez nyilvánvaló üzenet a felzárkózó országok számára: az állam hangsúlyos gazdaságszervező szerepe és a demokrácia némi korlátozása nem kerülhető ki. A gyors növekedésben az iparosítás is fontos szerepet játszott: Kínában két-háromszázmillió ember hagyott fel a mezőgazdálkodással, és talált munkát a termelékenyebb iparban. Kína hajmeresztő eredményeit államkapitalizmus és autokrata politikai rendszer mellett érte el, ezért a liberális értékeket hangsúlyozó washingtoni konszenzussal szemben növekedési modelljét "pekingi konszenzus" jelzővel is szokták illetni.
Gömöri Endre, neves külpolitikai újságíró ebben a könyvben nem kisebb feladatra vállalkozik, mint az amerikai-kínai kapcsolatok majd másfél százados történelmének feldolgozására. Bőséges forrásanyagra támaszkodva lépésről lépésre vezeti az olvasót a nemzetközi kapcsolatok történetének egyik legszövevényesebb területén, elemezve olyan látszólag apró változásokat, jelenségeket is, amelyek a későbbi szenzációs fordulatok elindítói voltak. Nemcsak Kína legújabb kori szovjetellenességének a történelmi múltba nyúló gyökereit tárja föl, hanem érzékelteti azokat a dilemmákat is, amelyek hosszú időn át bénították meg a washingtoni Fehér Ház és külügyminisztérium urainak nézeteit, késleltették azt, hogy az Egyesült Államok gazdasági és katonai súlyának megfelelő mértékben befolyásolja a Kínában lejátszódó eseményeket. A kínai szándékok meg nem értése, illetve félreértése, a Kínában zajló hatalmi küzdelem, az amerikai Kína-politika irányáról kialakuló, egymásnak ellentmondó nézetek és lobbyk, valamint a világpolitika sorsdöntő fordulatai, ezek azok az erők, amelyeknek bonyolult kölcsönhatása szabta és szabja meg Washington és Peking kapcsolatainak alakulását.
4K views 2:21:22 A vörös malom szinido 4. 5K views 3:57 Dsida Jenő: Elárul, mert világít - Für Anikó (Vers mindenkinek) 20K views 1:39 József Attila Mama, Előadja Latinovits Zoltán Edit Rádai 50K views
Szerepel a klipben Törőcsik Mari is, aki azt ugyan nem vállalta, hogy verset mond, de küldött egy mostanában róla készült videófelvételt. A színészek maguk készítették és továbbították a felvételeket telefonjuk, számítógépük segítségével, ahogy azt az elmúlt napokban is tették, hiszen társulatunk immár egy hete jelentkezik a SZÍN-HÁZ-HOZ című online magazin műsorral. A videókban személyes gondolataikat, kedvenc szövegeiket osztják meg a közönséggel, az önként vállalt karantén idején. (2020. Babits Mihály: Esti kérdés – Olvasat – Irodalom és irodalom. április 11. )
mégis csak arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? Babits Mihály: Esti kérdés - A Turulmadár nyomán. miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fű, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő? Source of the quotation
mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő? Babits Mihály: Esti kérdés - Invidious. Májusi éjszaka Szabó Lőrinc verse Késő volt, mentem haza, lelkem az elmult nappal küszködött, mentem, mogorván, kimerülve, a kertek és villák között, nem is én mentem, csak a lábam vitt a fekete fák alatt, két lábam, két hű állatom, mely magától tudja az utat. S egyszerre a májusi éjben valami hullám megcsapott: illatok szálltak láthatatlan, sűrű és nehéz illatok, a lélegző, édes sötétben szinte párolgott a világ és tengerként áradt felém az orgona, jázmin és akác. Láthatatlan kertek mélyéből tengerként áradtak felém, nagy, puha szárnyuk alig lebbent és letelepedtek körém, a meglepetés örömével lengették tele utamat s minden gondot kifújt fejemből ez a szép, könnyű pillanat.
Babits Mihály: Esti kérdés 2020. március 30.