40° 19′, ny. h. 9° 55′ Koordináták: d. 9° 55′ A Wikimédia Commons tartalmaz Gough-sziget témájú médiaállományokat. A Gough-sziget (ejtsd: gof) az Atlanti-óceán déli részén található, vulkanikus eredetű, szubarktikus klímájú sziget. Az őt körülvevő kisebb szigetek és szirtek között 910 m magasra emelkedik a tengerszint fölé. Atlanti óceán szigetei térkép műholdas. A Tristan da Cunha szigetcsoporthoz tartozik, nevét Charles Gough -ról kapta, aki 1731 -ben (újra) felfedezte. Bár a 65 km² területű sziget az Egyesült Királyság tengerentúli területe, 1956 óta a Dél-afrikai Köztársaság működtet meteorológiai állomást a szigeten. Állandó lakosa nincs, csupán néhány elszánt meteorológus él a szigeten, akik a gyakori viharokat, özönvízszerű esőzéseket figyelik. Élővilága [ szerkesztés] A zord időjárás miatt a növényzet gyér és egyhangú: törpecserjék, tőzegmohák és fűfélék. Kétéltűek és hüllők nincsenek, az emlősöket a behurcolt házi egér képviseli, amely nagy károkat tud okozni az eredeti élővilágban. A sziget a világörökség listájára való felkerülését ugyanis annak köszönheti, hogy itt található a világ legjelentősebb tengeri madártelepe: több mint 50 féle madárfaj fészkel a szigeten, közülük csak itt él az atlanti vízityúk és a Gough-sármánypinty.
A Csendes-óceán medencéje valamivel kevesebb, mint a világ összes vízterületének felét foglalja el, és 179, 7 millió km². 30 tengerből áll: Japán, Tasmanovo, Yavan, Dél-Kína, Okhotsk, filippínó, Novogvine, Száva-tenger, Halmacher-tenger, Koro-tenger, Mindanao-tenger, Sárga, Tengeri Visayan, Aki-tenger, Salamon-tenger, Bali-tenger, Samair-tenger, Korall, Banda, Sulu-tenger Sulawesi, Fidzsi-szigetek, Moluk, Komotes, Seram-tenger, Flores-tenger, Sibuyan-tenger, Kelet-Kína, Beringovo, Amudesen-tenger. Mindegyikük a Csendes-óceán teljes területének 18% -át foglalja el. A szigetek száma szerint ő is vezető. Ezek körülbelül 10 ezer. A Csendes-óceán legnagyobb szigetei Új-Guinea és Kalimantan. Kanári-szigetek - Atlanti-óceán - Óceánok és sarkvidékek - T. A tengerfenék mélységében a világ földgáz- és olajkészleteinek több mint egyharmada található, melyeket elsősorban Kína, az Egyesült Államok és Ausztrália polczónáiban aktívan bányásznak. A Csendes-óceánon számos közlekedési útvonal kapcsolódik Ázsia és Dél-Amerika között. Atlanti-óceán Ez a második legnagyobb a világon, és ezt világosan mutatja az óceánok térképe.
Atlanti-óceán témájú híreink Ismét erős hurrikánszezonra készülnek 4 erős hurrikán is kialakulhat idén az Atlanti-óceán fölött a Colorado Állami Egyetem előrejelzései szerint. Műanyagot lebontó tengeri gombát fedeztek fel A kínai tudósok által talált tengeri gomba hatására nagyjából négy hónap alatt bomlik le a műanyag. 40 méternél is magasabb hullámot mértek Izland partjainál A rekordméretű hullámot a múlt heti bombaciklon hozta létre. Az óceán fenekén köt ki a Nemzetközi Űrállomás Miután teljesítette a szolgálatot, az űrhajó-temetőbe zuhan vissza, a Csendes-óceánba. Adminisztratív, vektor, azóri szigetek, portugália, szigetvilág, atlanti-, térkép, óceán, portugál. | CanStock. Az elmúlt 17 év legerősebb ciklonja csapott le Madagaszkárra Szélviharral, özönvízzel és többemeletes hullámokkal érkezett hétvégén Madagaszkárra a Batsirai ciklon. Sam a következő erős hurrikán az Atlanti-óceán fölött Újabb erős trópusi vihar alakult ki az Atlanti-óceán fölött, lakott területeket szerencsére azonban nem fenyeget. Nagyra nyitotta a szemét Larry az Atlanti-óceán fölött Látványos műholdfelvételek készültek a 3-as erősségű Larry hurrikánról.
A költészet napja Ars poeticák A költészet napja alkalmából Kosztolányi Dezső és József Attila verseit olvassuk egymás mellett. Ugyan Kosztolányi megírta kis kátéját kezdő költőknek, és József Attila néhol elmulasztotta betartani, azért a két költői életmű hatott egymásra. A "nagy öreg" Kosztolányi sokszor megihlette, válaszra buzdította fiatal költőtársát, József Attilát. Az alábbiakban két – első látásra egymással ellenkező – ars poeticát olvashatunk. Az oldal az ajánló után folytatódik... Kosztolányi Dezső: Költő a huszadik században Az önimádat büszke heverőjén fekszem nyugodtan, s a paplanomra sárgán hull éji villany, nappali verőfény. Füst és kávé között henyélek, mivel a dolgom, végzetem csak annyi, hogy élek. Csak annyit érünk, amennyit magunkba, mit nékem a hazugság glóriája, a munka. Mit a csaló próféták csácsogása, nem alkuszom én semmiféle rúttal, se a labdákért ordító tömeggel, se számarányokkal, se Hollywood-dal. Tőlem locsoghat megváltó igéket s unalmas őrültségeket az ép ész, nem az enyém a század rongy bohóca, se a felhőkbe zörgő, bamba gépész.
Kosztolányi dezső kilt a huszadik században elemzés 21. Kosztolányi Dezső - irodalom témavázlatok - magyar - Fájlkatalógus - matt Visegrad Literature:: Kosztolányi Dezső: Költő a huszadik században Kosztolányi Dezső: KÖLTŐ A HUSZADIK SZÁZADBAN | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár Magyarul Bábelben - irodalmi antológia:: Kosztolányi Dezső: Költő a huszadik században Radnóti Miklós: LEVÉL A HITVESHEZ A mélyben néma, hallgató világok..., üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, s szivemben nappal ujra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös érintésü büszke páfrány. Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék, most bujdokolsz a tájban és szememre belülről lebbensz, így vetít az elme; valóság voltál, álom lettél ujra, kamaszkorom kútjába visszahullva féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
Ady Endréről, a régiről, a huszonhétévesről írok, kit húszéves koromban ismertem. Különösen, hogy most, mikor emlékeznem kell, csak ez jut eszembe. Ha valaki meghal, akkor a róla való emlékképek nem szaporodnak de egyre kevesebbek lesznek. Az agyvelő az emlék-gerjesztő személy távollétében idegesen védekezik a feledés ellen és sebtében megrögzít egy-egy képet, egy-egy helyzetet a többiek rovására, melyeket aztán kiselejtez. Innen van, hogy a halottak lelkünkben lévő képei merevek, mint a fotográfiák, ellentétben az élők képeivel, melyek sohase készek és napról-napra változnak. Valójában tehát az ellenkező történik, mint a közhit tartja. Az élők képei elmosódottak, de tágak, mindent magukba foglalók, a halottakéi pedig élesek, határozottak, de pusztán néhány jellemző esetre vonatkoznak, melyet az emlékező a vérmérséklete, a szeszélye szerint többnyire önkényesen határoz meg. Így látom én is a huszonhétéves költőt, mindörökre. Mire emlékezem? Vészi József és Kabos Ede lapjánál, a délután megjelenő Budapesti Naplónál reggelenként morcosan, idegesen leül egy íróasztalhoz, egy korsó sört hozat a szolgával és glédába állítja maga elé a cigaretták rendjét.