Barabási Albert László az Index videóján az amerikai professzori fizetés nyújtotta biztonságban mosolyog és nyújt támaszt a magyar neonáci kormánynak és annak elmeháborodott, hazaáruló vezetőjének. Még csak nem is arra hivatkozik, hogy mit tehet, ha a magyarok ilyen vezetőt és ilyen országot akarnak, hanem azt a látszatot kelti, mintha itt még akármi, akár jó is kisülhet a dologból, és tekintélyét arra használja, hogy egy ócska, tolvaj, rasszista, antiszemita és a világ civilizált része által megvetett rendszernek és vezetőjének falazzon. Nincs ennél egy tudós ember számára egy centiméterrel sem lejjebb. Ezt egy fizikai Nobel-díjjal sem lehet jóvátenni, drága Barabási Albert László. A professzor úr mimikájából és testbeszédéből csak az látszik, hogy pipogya, értékrendjében bizonytalan, gyáva, számító és – egyébként, ami a legjobban fáj – azokat az embereket, akikhez állítólag hazament Erdélybe lenéző emberrel állunk szemben. Olyannal, aki egy igazán értéktelen és kizárólag propaganda célú és politikai tőkét kovácsolni szándékozó erdélyi rendezvényt is képes a földijeivel való szellemi találkozónak hazudni.
Barabási László Barabási László portréja az 1980-as évek vége felé Élete Született 1943. április 15. Kolozsvár Elhunyt 2013. július 15. (70 évesen) Csíksomlyó Nemzetiség magyar, székely Szülei Barabási Albert Szabó Julianna Házastársa Keresztes Katalin (1960-1981), Láposi Ildikó (1993-2013) Gyermekei Barabási Albert László, Miklós Lívia, Barabási Julianna Pályafutása Jellemző műfaj(ok) történelem Első műve Jószerencsét (regény, 1983) Fontosabb művei Hol vagytok székelyek? I-II; Az emberiség története I-IV Kiadói Fríg kiadó Irodalmi díjai Zajzoni Rab István Díj, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület tagja A Wikimédia Commons tartalmaz Barabási László témájú médiaállományokat. Barabási László ( Kolozsvár, 1943. – Csíksomlyó, 2013. ) író, történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója volt. A romániai változásokat követően kényszerűségből Budapesten újságíróként dolgozott, majd visszatért Székelyföldre, ahol a Hargita lábánál élt. Főként a magyar, azon belül is kiváltképpen a székely történelem kutatásával foglalkozott.
2020. március. 31. 10:13 Barabási-Albert László: A vírus mostantól állandóan a nyomunkban fog ólálkodni Amíg nincs védőoltás, addig semmi sem lehet olyan, mint régen volt. Ezt az évet már végérvényesen átszabta a koronavírus-járvány. De ha lesz is vakcina, a poszt-koronavírusos világ talán már akkor is más lesz. Barabás-Albert László saját születésnapja alkalmából írt újabb elgondolkodtató bejegyzést a járványról. 2020. 15. 15:21 Világ Barabási Albert-László: A lakosság fele egy éven belül fertőzötté válik Két hónapra le kell zárni a világot - állítja a bostoni Network Science fizikusa. 2020. 21. 14:16 Csatlós Hanna Múzeumba kerülnek Barabási Albert-László hálózatai A Ludwig Múzeum nagyon érzi a korszellemet. 2020-ban egy internettől megfosztott világ víziójával, egy a slow life szemléletmódról szóló kiállítással, valamint Barabási Albert-László adatvizualizációival igyekszik bevonzani a közönséget. 2019. december. 15:03 Megjelent a Műértő 2019 téli duplaszáma Kézjegy és törődés – Nemes Csaba társadalmi művészete Dunaújvárosban / A mágus "valósága" – Olafur Eliasson Londonban / Mintázatok és diskurzusok – amerikai festők a Ludwig Múzeumban / Bercsényi fotósezred – magyar fényképészek Franciaországban / A nagy könyvlopás – hidegháborús emlékek Szentendrén / Kozmosz magánhasználatra – Kiki Smith Párizsban / A hatalom nélküliek hatalma – politikai művészet a pozsonyi Kunsthalléban 2019. július.
2022. május 11. | Hosszú volt az út Balánbányáról Budapesten át Bostonig… de biztosan nem lenne az a különleges ember, ha nem építette volna magába mindhárom világot. Az egyik legismertebb magyar tudós, a fizikus-hálózatkutató Barabási Albert-László egy erdélyi bányászvárosban nőtt fel, ma pedig saját kutatóintézetet vezet az Egyesült Államokban, kollégái a Fehér Háznak adnak tanácsokat, nevét pedig a pandémia óta a világ kevésbé tudományos része is ismeri. Sőt, elkezdtük használni azokat a szavakat, amelyekkel ők dolgoznak; reprodukciós szám, kontaktkutatás, járványgörbe… ismerős? Persze a hálózatkutatás tudománya messze túlmutat a világjárványon, hiszen a testünket és a minket körülvevő világot is hálózatok szövik át, amelyek ráadásul nagyon hasonlóan működnek. Legújabb kutatásaiban az álhírek jelenségét és a tápanyag-molekulák egészségünkre gyakorolt hatását vizsgálja, nem kevés tanulsággal. És hogy mi tesz egy tudóst világsztárrá? Szerintem az elhivatottsága, különleges látásmódja, kudarctűrő képessége és alázata mellett az, hogy úgy képes a világ legbonyolultabb dolgairól beszélni, hogy azt mindannyian megértsük.
18. 00–20. 00 Vajon hol a határ az élménygasztronómia és a food design között? Hogyan békíthetők ki a fenntarthatósági, az egészségügyi, a gasztronómiai és a gazdasági megfontolások egymással, ha étkezésről van szó? És miként hatnak egymásra kultúrák, emberek, vendéglátóhelyek a gasztronómia területén? Barabási Albert-László hálózatkutató, Merkl Márta művészettörténész és Hlatky-Schlichter Hubert gasztrovállalkozó világítják meg az elsőre egyszerűnek tűnő kérdést: mit jelent az, hogy jót enni? Hatszemszög – Hálózatok & Mesterséges intelligencia 2021. május 13. 00 Három nézőpont, három világkép. A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata arra tesz kísérletet, hogy egy-egy kiállítás központi témáját hatszemszögből világítsuk meg. Vajon mik a különbözőségek a tudomány, a művészet és a gazdaság szereplőinek hozzáállásában? Vajon vannak-e eszközeikben, eredményeikben, gondolkodásmódjukban hasonló vonások? Meghívott vendégeink 10-10 perces előadását követően közös beszélgetésen fejtjük fel a hatszemszögben rejlő izgalmas találkozásokat.
Babával a strandon: elképzelés vs. valóság vs. rutin – Mit vigyél magaddal, és mi az, ami tényleg tök felesleges WMN Nyár – TF Tóth Flóra fejlődési útja az összehajtható vécészűkítő ülőkétől a "csak egy szál bikinit hoztam ez az útra" szintig.