A fertődi kovácsoltvas kapu További érdekes oldalak: Sulinet Tudásbázis - Témák és formák - Az török áffium - a törökellenes küzdelmek témája a magyar művészetben Sulinet Tudásbázis - Virtuális utazás Magyarországon - templomok, kolostorok és püspöki székhelyek Sulinet Tudásbázis - Magyarországi kastélyok a 18. Barokk festészet jellemzői. században Sulinet Tudásbázis - Barokk szobrászat Magyarországon Sulinet Tudásbázis - A magyar barokk festészet műfajai I. Sulinet Tudásbázis - A magyar barokk festészet műfajai II. Sulinet Tudásbázis - Virtuális utazás Magyarországon - Eszterháza Farkas Judit cikke
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a barokkot megelőző stílustörténeti kor, a reneszánsz jellemzőit: annak isten- és emberképét, világszemléletét, művészetét. Emellett az irodalmi műfajok közül az eposzra is építünk. Ebből a tanegységből megtanulod a reneszánszt követő, XVII-XVIII. századi korstílus és művelődéstörténeti korszak, a barokk jellemzőit. Megismerkedsz stílusjegyeivel, a képzőművészet, a szobrászat, az építészet és az irodalom sajátosan barokk kompozícióival. Barokk festészet. Ennek megértéséhez a barokkot megelőző és követő két stílusról is szót ejtünk: a manierizmusról és rokokóról. Juj, ez olyan giccses! – mondhatod egy túldíszített aranyszínű órára, egy sok színben pompázó kerti törpére éppúgy, mint egy ékszerre, zenére, öltözködési stílusra. Létezett egy művészeti korszak, mely a túldíszítettséget kedvelte. A bonyolult formák és a mozgalmasság, az ámulatba ejtés, a meghökkenteni akarás uralta a művészetet és a mindennapokat egyaránt.
Jellemzés: Magyarország É-NY-i és NY-i részére jellemző osztrák közvetítésű olasz stílus jött be Magyarországra. Pl: GYŐR: KARMELITA TEMPLOM: centrális berendezésű, ovális alaprajzú, homlokzatán óriási pillérekkel, voluta díszítés. FERTŐDI ESTERHÁZY KASTÉLY: világi építészeti alkotás, a francia hatás érezhető ("magyar Versailles"). Hatalmas díszudvarral rendelkezik a kastély Két oldalt lépcső vezet fel a bejárathoz, a lépcső mozgalmassá teszi a homlokzatot Belső tér: stukkó díszek, mennyezeten is jellemzők Freskók/ táblaképek, olajképek. A dekoráció és a belső elrendezés az épületet erősíti Tükör: térhatást nővelő funkció. Udvarrész: épülethez tervezett terület Önálló tervek: szökőkutak, szobrok Pl: EGRI LÍCEUM: négyzet alakú udvar veszi körül, két emeletes épület: középrizalittal tagolt. 3 nagy terem: könyvtár, kápolna, díszterem. Külső homlokzat: mozgalmasság Belső tér: freskók: osztrák mesterek művei. Festészet Európai szintű mesterek tevékenykedtek ekkor hazánkban. Reneszánsz festészet - főbb jellemzők. Műfajok: történelmi képek, csendéletek, portrék, zsánerképek, tájképek, ravatalképek Híres festőnk: MÁNYOKI ÁDÁM: II RÁKÓCZI FERENC PORTRÉJA: az első magyar festő volt, aki az európai színvonalat elérte.
Sandro Botticelli (1445 március 01 - 15 10 május 17) Első munkáin felfedezhető mestere, Filippo Lippi, s más firenzei vagy olyan Firenzében megfordult művészek hatása, mint Verrocchio és Pollaiuolo. Később az ezen festők műveiben fellelhető feszültséget, drámaiságot Botticelli képein felváltja a finomság és az érzékenység. Mindez jól észlelhető egyik korai képén, a Szent Sebestyén en. A barokk festészet jellemzői by Bettina Bognár. Ebben az időben készült egyik leglíraibb alkotása, a Rózsás Madonna is. A Medici családdal való kapcsolatából keletkező egyik első festménye a Konvertiták oltára, amelyen a család több tagját is megörökítette, de ez a mű erősen megsérült az idők folyamán. A Mediciekről több portrét is készített. Vénusz születése Jan van Eyck (1390 körül - 1441 körül) A francia burgund flamand könyvfestészet alapján Campinnel és testvérével, Hubert van Eyckkal együtt a németalföldi táblaképfestészet megteremtője és a flamand tájképfestészet előfutára, a flamand reneszánsz első képviselőinek egyike. Van Eyck 1422 - 1425 között Bajor János holland helytartó festője Hágában.
Az idő múlásával a dekoráció továbbra is nemcsak az épületek belsejében, hanem azon kívül is tükröződik a homlokzatokat új elemekkel borítják ez mozgást fog adni neki, a salamon oszlopok megjelenésével. Ebben a másik leckében felfedezzük a a barokk művészet általános jellemzői. Kép: ARtEydiBujo Példák a barokk építészetre Spanyolországban. A polgári építészeten alapuló egyik legkiválóbb példa a A Churriguera testvérek által tervezett salamancai Plaza Mayor A madridihoz hasonlóan zárt elrendezésű, alján portékák, a többi emeleten házak találhatók. A gyönyörű díszítés a kő és gránit, a kovácsoltvas erkélyek és a polikrom hatásokkal a fleur de lis formájú csúcsok korlátjával tetején ez az egyik legszebb négyzet az egész félsziget. A barokk építészet másik jellegzetes példája a Madrid királyi palotája építész munkája volt, amelyet Felipe V. épített Juvara, Sachetti Y Bonavia. Építették, mivel nemes anyagokból, például márványból álló királyi palota volt, építése pedig a Bourbon-dinasztia spanyolországi felmagasztalását jelképezi.
Egyházi építményeink közül a kalocsai székesegyház, az esztergomi vízivárosi templom vagy a szombathelyi székesegyház a barokk jellegzetes példái. Külön ki kell emelni a zirci kolostorépítkezést. A nagyszombati jezsuita templom De tömegesen emeltek világi megrendelésre is középületeket. A magyarországi világi barokk építészet sem számban, sem művészi értékben nem marad el az egyházi mögött, sőt jelentősége még nagyobb, mert a hazai városkép mai napig sok helyen megőrizte jellegzetes barokk vonásait. Színházak, iskolák, a pesti egyetemi épületek egy része, könyvtárak, az állami hivatalok palotái és a hadsereg számára készült kaszárnyák ennek tipikus példái. A XVIII. században Magyarország területén már nem dúltak háborúk, ezért a várak helyett a kastélyépítészet virágzott. A pozsonyi és a budai királyi vár átépítése mellett a pompás főúri kastélyok építése ennek a korszaknak az egyik fő jellegzetessége. Legszebb példái a gödöllői Grassalkovich-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a körmendi Batthyány-kastély vagy a ráckevei Savoyai-kastély, de mind közül kiemelkedik a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Eszterházy-kastély.
Hogyan fedezte fel ezt az ember? Mit akart vele kifejezni? A harmonikusság, arányosság, a szépség és a tökéletesség kifejezésére törekednek ezek az alkotások! Ez jellemezte a barokkot megelőző korszakot, a reneszánszt a XV-XVI. században. Hogyan vett 180 fokos fordulatot ez a művészetfelfogás? Eljött az a pillanat, amikor az embert csodának tartó világképben csalódtak az emberek. Rájöttek, hogy a világ és az ember sosem válhat igazán tökéletessé. Zaklatott, feszült életérzések váltak általánossá. A zárt, higgadt, teljes művek helyett valami új kellett, amibe kapaszkodhatott az ember. Ez hívta életre a XVI. században a manierizmus stílusát. Nézd meg ezeket a képeket! Sokkal mozgalmasabbak, dinamikusabbak, erőteljesebb ellentétek, érzések fejeződnek ki rajtuk. Ezek már XVII-XVIII. századi barokk alkotások. A barokk nem tagadta meg a korábbi korszakokat. De új célokat tűzött ki. Az ember ismét kereste helyét a világban. Ezt az érzékszervi tapasztalaton túli dimenziókban találta meg. Visszatért a középkor vallásos, túlvilág-központú gondolkodásához.