VIII. kerület, Práter utca 11. ; a regény "Einstand! " jelenetét ábrázoló szoborcsoport a Práter utcai iskola előtt; Szanyi Péter szobrászművész alkotása (2007) Molnár Ferenc 1906 -ban írt, 1907 -ben megjelent regénye, A Pál utcai fiúk a szerző gyermekkorának idején játszódik nagyrészt ma is megtalálható helyszíneken Budapest VIII. és IX. kerületében. A szerző a József körút 83-ban élt gyermekkorában. Ez az Üllői út és a vele párhuzamosan futó Pál utca közé eső néhány épület egyike. Az egykori grund helye alig 80-100 méterre található a szerző gyermekkori lakhelyétől. A grund A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a Józsefvárosban, a mai Pál és Mária utcák sarkán volt: é. sz. 47° 29′ 16″, k. h. 19° 04′ 07″ Pontos helyét általában a Mária utca - Pál utca sarok északi oldalán álló épülettel azonosítják. Pál utcai fiúk helyszínek - Tananyagok. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy a szerző szerint a Pál utcai grund "…palánkja a Pál utca felől húzódott végig. Jobbról-balról két nagy ház határolja", ami egy saroktelek esetében lehetetlen lenne.
[2] További helyszínek Az iskola, amelybe a Pál utcaiak járnak, a Lónyay utca 4-6. szám alatt található téglaburkolatú épület. 1888 -ban költözött ide a Református Gimnázium, amelynek a regény cselekményének idején (1889 tavaszán) a szerző maga is diákja volt. Az első fejezetben említett útvonal, amelyen a gyerekek az iskolából hazafelé tartanak pontosan végigkövethető: a Lónyay utca, Erkel utca (a regényben még Pipa utca), Ráday utca (a regényben még Soroksári utca), Köztelek utca (ennek jobb oldalán állt az a hosszú épület, melyben 1910-ig működött a Ferencvárosi Dohánygyár), [3] Üllői út. Egy sarokkal lejjebb az Üllői út túloldalán már a Mária utca következik. A PÁL-UTCAI FIÚK (1924). Ezen továbbhaladva, az első sarok a Pál utca. [4] A Vörösingesek "a józsefvárosi reáliskolába jártak". Ez az egykori Józsefvárosi Reálgimnázium, a mai Vörösmarty Mihály Gimnázium, melynek épülete a Horánszky (akkoriban Zerge) utca 11 szám alatt áll. [5] Nemecsekék lakása a Rákos utca 3. szám alatt [6] (ma Hőgyes Endre utca, a Ferencvárosban), az akkoriban a környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében volt.
In: Filmkultúra 1961. október 155. p. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. 1961. 201, 361. p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. 1967. 178. p. Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). Itt jártak a Pál utcai fiúk - Budastep. 1974. ) 233. p. Szepes Mária: Emberek és jelmezek. 1998. 99. p. Tartalom Nagy az izgalom az iskolában. A vörösingesek a golyózáskor megsértették a Pál-utcai fiúkat, ezért ostromállapot alakult ki a grundon, és délután elnökválasztásra készülnek. A grund a gőzfavágó telep üresen maradt telke volt, de a füstös falak közé zárt térség a fiúk fantáziájában a legkülönbözőbb helyszínekké tudott átalakulni. Szerették, védelmezték, őrzésére erődöket építettek. Mindenki tiszt akart lenni, csak Nemecsek volt közlegény, így neki parancsolt mindenki, őt büntették mindenért. Az elnökválasztásra Nemecsek érkezett meg elsőnek, így tanúja lett, hogy Áts Feri, a vörösingesek vezére ellopta a zászlójukat. Bokát választották meg elnöknek, aki elhatározza, hogy visszaadják a vörösingeseknek a látogatást, hogy megmutassák, hogy ők, a Pál-utcai fiúk sem gyávák.
Vélemények Molnár Ferenc világhírű regénye filmen, teljesen új feldolgozásban. — A magyar filmgyártásnak rövidesen ünnepnapja lesz. Balogh Béla, a melegszívű. kiváló magyar filmrendező újból filmre hozta Molnár Ferenc szép regényét, a Pál-utcai fiukat és ezzel a munkájával eljutott a magyar filmgyártás jelentős állomásához, az első klasszikus magyar filmhez. ( Uj Idők, 1925/1, január 1, 22. p. ) "Balogh Béla, a kiváló magyar filmrendező vitte ezúttal s filmre, mint jó pár esztendővel ezelőtt, a Pál-utcai fiúk szívünkhöz nőtt történetét, teljesen újszerű és elsőrendű feldolgozásban. Az újszerűség tulajdonképen a rendezésre és a filmtechnika azóta megváltozott stílusára vonatkozik, mert a téma tekintetében Balogh Béla ezúttal is a nagy író intencióit igyekezett szem előtt tartani. Viszont, ami a rendezést és a filmtechnikát illeti Balogh Béla dicséretreméltó becsvággyal, kifinomodott, stilizált eszközökkel végezte el azokat a stílusváltoztatásokat, amelyeket a filmművészet újabb iránya ma már megkíván.