Bécsi kapu téri szőlőtőke (természeti emlék) Név Cím I. kerület, Bécsi kapu tér 8. A növényhez tartozó védett ingatlan kiterjedése 546 m 2 Védetté nyilvánítás éve 1982 Megközelíthetőség 16-os, 16A, 116-os autóbuszokkal Látogathatósága Tulajdonosok engedélyével látogatható Terület középponti koordinátái WGS84 19. 029992/47. 504225 EOV 648706/240037 Tanösvény Nincs Ismertető: Az Izabella fajtájú szőlőtőkét 1944-ben telepítették. Az elmúlt évtizedekben a védett belső udvarnak köszönhetően szinte a teljes rendelkezésre álló teret befutotta. Vesszőinek hossza eléri a 30 métert, törzskörmérete pedig a 20 centimétert. A fajta adottságai miatt minden évben egészséges termést hoz vegyszeres kezelés nélkül is. A védett növénynek otthont adó műemléképületet 2019-ben felújították. A renoválás a szőlőtőke teljes mértékű oltalmának biztosítása mellett zajlott, így épségben átvészelte a nagyszabású beavatkozást. Sőt, a felújítás során a vesszőket tartó fa állványzatot teljesen felújították. A Bécsi kapu téri szőlőtőke az egyetlen helyi szinten törvényes oltalmat élvező természeti érték az I. kerületben.
1014 Budapest I. kerület Bécsi kapu tér Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Különösen fontos a Bécsi kapu téri központi épület iratanyaga, hiszen egy-egy középkori oklevél értéke önmagában is felbecsülhetetlen. A levéltár gyűjteménye mintegy 100 000 darabos, és ez kiemelkedően a legnagyobb a Kárpát-medence térségében. Értékük és sérülékenységük miatt ezeket az okleveleket azonban csak különleges esetekben adjuk kézbe eredetiben. A központi épület, az itt őrzött okleveleken kívül a magyar történelem csúcspontjait bemutató falfestményei, szekkói miatt is nevezetes. A historizmus levegőjét árasztó oszlopfők, kődíszítmények, a történelmi Magyarország városainak címereit ábrázoló üvegablakok mellett ezek határozzák meg a palota hangulatát. (Lásd erről a Virtuális sétát és az Érdekes képeket! ) Az érdeklődők, történészek kiszolgálásán kívül a levéltár másik fontos feladata az állomány védelme, restaurálása, hiszen a jövő nemzedékeinek csak ezáltal őrizhető meg ez az értékes gyűjtemény. Eközben folyamatosan végezzük az iratok levéltári rendszerezését, mert így a kutatók hamarabb juthatnak a számukra fontos dokumentumokhoz.
A mai formájában szabálytalan háromszög alakú tér a város északi, ún. Bécsi kapuja mögött alakult ki három nagy és egy kisebb utca összefutásánál: délről a Táncsics és a Fortuna, nyugatról a Nándor utca, valamint ugyancsak nyugatról a Kard utca találkozik itt. A tér egy eredetileg jóval nagyobb középkori teresedés, illetve területi egység az ún. Szombathely (másként Szombat piac) része volt, és annak fokozatos beépülésével, két részre szakadásával jött létre. A helyszínen végzett leletmentő ásatások és régészeti megfigyelések alapján egykor épületek álltak a tér ma üres középső részén is, de a török kor végi helyszínrajzokon már nagyjából a mai alakjában látható. Délkeleti oldalán, kb. a mai evangélikus templom helyén tüntetik fel ekkor az azabok (a török várőrség, illetve a folyami flotta gyalogos alakulata) jégvermét. A térnek nevet adó kaput egyébként éppen a hódoltság korában kezdték Becs kapuszu-nak, azaz Bécsi kapunak nevezni. Maga a tér a barokk korban még mint Wiener platz (Bécsi tér) szerepel, és csak 1850 körül tűnik fel a Wiener Thor Platz (Bécsi kapu tér) forma.
A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely a pécsi Zsolnay gyárban készült. A szekkókat az 1970-es évek második felében restaurálták. A leírás forrása: Magyar Nemzeti Levéltár honlapja