Hirdetés Várát Dobó István védte – válasz rejtvényhez Rejtvényfejtés közben gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a várát Dobó István védte más néven. Íme a válasz: Eger Mi Eger? Eger (latinul: Agria, németül: Erlau, szlovákul: Jáger, törökül: Eğri) megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves megye és az Egri járás székhelye. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Észak-Magyarország második legnépesebb városa. Várát Dobó István védte – válasz rejtvényhez – Ingyenes nyereményjátékok, lottószámok, vetélkedők egy helyen. Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház, számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Eger nevű város volt a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől. A dinamikusan fejlődő magyar városok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült.
Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé tartozik, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.
A longobárdok történetírója, Pál deák a gepidáknak tulajdonítja Eger várának első építkezéseit, akik 526-ban foglalták el egész Pannóniát, a vár a királyuké volt. Soós Elelemér szerint a vár építőanyaga kő volt, és az építkezésnél mészhabarcsot is használtak. A gepidákat Baján Khagán vezetésével az avarok igázták le, akik valószínű, hogy a várat földvárrá alakították át. A honfoglaláskor Arnulf német császár Szvatopluk ellen Árpádtól kért segítséget, aki a Mátra alatti táborból nagyszámú sereget küldött Huba, Szoárd, Kadocsa és Bors vezérek vezetésével, míg maga az önként meghódolt Eger várát foglalta el. Az ismeretlen körülmények között elpusztult és sokáig romokban heverő várat ma már meg nem állapítható időben újjáépítették. Az új s nagyobb vár udvara téglalap alaprajzú, és mintegy 300x150 m nagyságú lehetett. 6. -os vagyok és a nyelvtan könyvemben van egy olyan kérdés a háziban, hogy: 7..... A tulajdonképpeni erősséget az Almagyar tetejére építették Sánc néven, fűrész alakban 6 m magas és 2 m vastag kőfalakkal, a nyugati oldalon egyetlen kapuval. István király 1001-1010 között megalapította Szent János tiszteletére az egri püspökséget.
A székesegyház építkezéseit a hagyomány szerint maga a király irányította a szomszédos Királyszék nevű dombról. Az építkezést 10-11 év alatt fejezték be, miközben a várost is fallal vették körül. Soós szerint e vár keleti oldalán felvonóhíddal ellátott kaput nyitottak, és innen mély árkon átvezető hidon lehetett az Almagyarra jutni. Ez időben vésték a sziklába a kb. 75 m mély, 2, 5 m átmérőjű kutat. A Sáncban is folytak építkezések, ahol az őrség számára épültek lakóhelyiséget. Ez az építkezés 1047-ig tartott, amikor a fellázadt nép Vata vezetésével a még befejezetlen várat megrongálta. A hadi célokra még meg nem felelő várat 1241-ben a tatárok elfoglalták és a várossal együtt lerombolták. Egyes kutatók szerint azonban Egernek a tatárjárás előtt nem volt vára és várszerűen sem lehetett a város megerősítve. Ezt látszik alátámasztani Rogerius kanonok levele is, melyben csak a város pusztulásáról számol be, de várat nem említ. A tatárok elvonulás után IV. Béla 1248-ban adott engedélyt Lambert püspöknek a vár felépítésére, 1261 körül már elkészült, de IV.
László király kedvelt kunjai 1271-ben feldúlták. A királyi várból valószínüleg 1275-ben lett püspöki vár, amely mindaddig romokban hevert, amíg Telegdhy Csanád püspök annak helyreállítását Meg nem kezdte, illetve II. Miklós püspök be nem fejezte. Ez utóbbi 1300-1350 között építette fel az Ókapu feletti róla elnevezett Miklós tornyot. A várról az első okleveles adatunk 1363-ból van, amikor egy birtoküggyel kapcsolatban szerepel mint püspöki vár, majd 1379-ből, amikor "Szent János evangelista várának" nevezik, míg várnagyát első ízben egy 1424-ben kelt oklevél Sebestyén néven említi. Nagy Lajos király halála után a vár Ludányi Tamás egri püspök kezére került. Ludányi a pártosok pártjára állt, s amikor Zsigmondot királlyá koronázták, Lengyelországba menekült, a várat Debrői Istvánra bízta, aki azt Rozgonyi Simon püspöknek átadta. Amikor 1446-ban Ozdrovácz Péter lengyel hadvezér itt tartózkodott, és a várőrség egy része a környező borospincékben nagy ivászatot rendezett, Telefusz cseh huszita vezér csapatával a magára hagyott várat megrohanta, az ott tartózkodók egy részét megölte, a várat és a várost felgyújtotta, majd gazdag zsákmánnyal, az elfogott Ozdrovácz Péterrel az V. László pártján álló Czudar Péter ónodi várába akart eljutni.