A Hagyományok Háza részeként működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum 10. 000 tárggyal rendelkező, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely jelenleg időszaki tárlatokkal mutatja be a népi iparművészet történetét, jeles alkotóit, műhelyeit, irányzatait. A gyűjtemény alapjait a 60-as években rakták le, '84-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Kecskeméten, mint a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum kecskeméti kiállítóhelye, ahol jelenleg közel 600 tárgy van letétben a budapesti gyűjteményből. Hagyományok háza budapest hotel. Ezenkívül 2200 tárgy vidéki múzeumokban és tájházakban (Buzsák, Bogyoszló, Decs, Hajdúszoboszló, Karcag, Kiskunhalas, Mezőkövesd) került elhelyezé anyag nagy részét szőttesek, hímzések, fa- és csontfaragások és a népi fazekasság termékei alkotják, de kisebb számban tartalmaz még csipkét, népviseleti babát, kosár- és fonott árut, bútorokat, fémműves tárgyakat, bőr készítményeket, kékfestő textíliákat, hímes tojásokat is. A népi iparművészet öt szakágának (hímzés, szövés, fazekasság, faragás, népi mesterségek) tárgyait átfogó egyetlen hazai gyűjtemény, mely az idő múlásával egyre inkább felértékelődik.
A Hagyományok Háza 2001-ben azzal a céllal alakult, hogy a népművészet országos központja legyen, olyan szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be. Célja a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt kommunikációs rendszereinek (népzene, néptánc, népköltészet) és népi kézműves hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő számára. Hagyományok háza budapest university. Az intézmény küldetése: népi hagyományaink (ide értve a hazánkban élő nemzeti kisebbségek népi hagyományait is) élő és újraéleszthető részének gondozása, napjaink kultúrájába történő átemelése és továbbéltetése. Három nagy egysége a Magyar Állami Népi Együttes, a Népművészeti Módszertani Műhely és a Lajtha László Folklórdokumentációs Központ. Együttese, a Magyar Állami Népi Együttes színpadi formában jeleníti meg a hagyományokhoz kötődő valamennyi műfajt a historikus zenétől kezdve az autentikus népzenén és néptáncon át a hagyományos elemekből építkező világzenéig és látványszínházig.
Az intézmény táncelőadások, koncertek, táncházak, játszóházak szervezője és befogadója, a kézműves hagyomány népszerűsítője. Archívumában népzenei- és néptáncfelvételek gyűjtése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele folyik.
Budai Vigadó A Budai Vigadó 2013-ban Település Budapest Cím 1011 Budapest Corvin tér 8. Építési adatok Építés éve 1897 – 1899 Megnyitás 1900. január 20. Rekonstrukciók évei 2006 – 2007 Építési stílus eklektika (kívül) szecesszió (belül) Tervező Kallina Mór, Árkay Aladár Építész(ek) Árkay Aladár Hasznosítása Felhasználási terület kulturális központ Tulajdonos Emberi Erőforrások Minisztériuma Elhelyezkedése Budai Vigadó Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 02′ 18″ Koordináták: é. Kézművesek - Hagyományok Háza. 19° 02′ 18″ Budai Vigadó weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Vigadó témájú médiaállományokat. A Budai Vigadó felépítésével Budapest vezetősége a 19. század utolsó évében a budai polgárok régi vágyát teljesítette. A Duna bal partján az 1849-ben Budáról rommá lőtt pesti "Redoute", [1] [2] majd utódja, a Pesti Vigadó már régóta szolgálta a pestiek korabeli közművelődési igényeit, megfelelő helyet adva hangversenyeknek, táncmulatságoknak, nagyobb egyesületi összejöveteleknek. A pesti bérlési lehetőségek messze voltak, mivel az 1900-as évekig a Duna hatásosan választotta el a két városrészt, és a tömegközlekedés sem volt különösen gyors és kényelmes, így időszerűvé vált a budai oldal fejlesztése is.