A levegő összetétele, fizikai, kémiai tulajdonságai révén hat az élőlényekre. Összetétele: 78% nitrogén, 21% oxigén, 0. 03% széndioxid, vízgőz, nemesgázok, szennyezőanyagok. A széndioxid a fotoszintézis egyik kiindulási anyaga. A zöld növények csökkentik a légkör széndioxid tartalmát. A heterotróf szervezetek légzési folyamataik során viszont széndioxidot termelnek. A széndioxid pótlását biztosítják a talajban élő baktériumok és mikroszkópos gombák. Ezek a szerves anyag lebontásával lényeges mennyiségű széndioxidot termelnek. A légkörben a növekedés és a csökkenés mennyiségei kiegyenlítik egymást. Ezt az egyensúlyi állapotot bontotta meg az ember a gyárak építésével és az erdők kiirtásával. Az erdő kiirtásával csökken a széndioxid-fogyasztás. A széndioxid mennyiségének növekedése a légkörben azzal jár, hogy a földfelszínről a világűr felé irányuló hősugárzás nagyobb mennyiségét nyeli el és tartja vissza, amely az üvegházhatás fokozódását eredményezi. A légkör szennyező anyagai közül a kén dioxid kéntartalmú tüzelőanyagok révén kerül a levegőbe.
A levegő összetétele, fizikai, kémiai tulajdonságai révén hat az élőlényekre. Összetétele: 78% nitrogén, 21% oxigén, 0. 03% széndioxid, vízgőz, nemesgázok, szennyezőanyagok. A széndioxid a fotoszintézis egyik kiindulási anyaga. A zöld növények csökkentik a légkör széndioxid tartalmát. A heterotróf szervezetek légzési folyamataik során viszont széndioxidot termelnek. A széndioxid pótlását biztosítják a talajban élő baktériumok és mikroszkópos gombák is. Ezek a szerves anyag lebontásával lényeges mennyiségű széndioxidot termelnek. A légkörben a növekedés és a csökkenés mennyiségei kiegyenlítik egymást. Ezt az egyensúlyi állapotot bontotta meg az ember a gyárak építésével és az erdők kiirtásával. Az erdő kiirtásával csökken a széndioxid-fogyasztás. A széndioxid mennyiségének növekedése a légkörben azzal jár, hogy a földfelszínről a világűr felé irányuló hősugárzás nagyobb mennyiségét nyeli el és tartja vissza, amely az üvegházhatás fokozódását eredményezi. A légkör szennyező anyagai közül a kén dioxid kéntartalmú tüzelőanyagok révén kerül a levegőbe.
Percenként 12-16 alkalommal lélegezzük be a színtelen, szagtalan gázt, vagyis a levegőt. Akár napi 16000 liternyi levegő is keresztül haladhat testünkön. A legtöbben keveset gondolunk létfenntartásunk elengedhetetlen elemére, vagyis a levegőre. Cikkünkben a levegő összetételéről, fontosságáról és felhasználásáról olvashatsz! Mit érdemes tudni a levegőről? A légkör a bolygónkat körülölelő gáztömeg. Mivel eltérő sűrűségű gázok alkotják, így különböző rétegekre osztható. A legalacsonyabb réteg, amelyben élünk, a troposzféra. Magassága 7-17 kilométer közé esik. Fontos tudni, hogy a troposzférában található levegő összetételét sok dolog befolyásolhatja, például a magasság hatással van a levegő gáz összetételére, sűrűségére és páratartalmára. Ez magyarázza, hogy miért küzdenek sokszor a hegymászók magaslati oxigénhiánnyal (hypobarikus hypoxia). A levegő átlagos tömege 1293 gramm / liter. A levegő összetétele jelentős változáson ment keresztül a földtörténeti korok előrehaladtával. A földi légkörének magas szén-dioxid koncentrációja 600 millió éve csökkenni kezdett.
Ezenkívül a sztratoszférában és a troposzférában is jelen van. Az ózon kis mennyiségben jelenhet meg a levegőben (a körülményektől függően), mert ellenkező esetben az emberek szemében vagy torkában irritációt okozhatnak.. referenciák AIRE, E. (2005). AIR MINŐSÉG. Visszanyerve: Capitelli, M., Armenise, I. és Gorse, C. (1997). Az állapot-állapot megközelítés a légkomponensek kinetikájában ismételt belépési körülmények között. Journal of thermophysics és hőátadás, 11 (4), 570-578. Lap forrása: Capitelli, M., Celiberto, R., Gorse, C. és Giordano, D. (1995). A magas hőmérsékletű levegő alkatrészek szállítási tulajdonságai: Felülvizsgálat. Plazma kémia és plazma feldolgozás, 16, S267-S302. A lap eredeti címe: Flores, J., Lopez Moreno, S. és Albert, L. A. Szennyezés és annak az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása. A szennyezés és annak az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása. Ökológiai és Fejlesztési Központ. Lap forrása: Loriot, V., Hertz, E., Faucher, O., & Lavorel, B. (2009).
Ezek olyan gyakoriak és olyan gyakran vagy ciklusban történnek, hogy normálisan látjuk őket és figyelmen kívül hagyjuk az egész folyamatot. Erre példa a fotoszintézis. A fotoszintézis olyan növények által végzett folyamat, amely csak oxigén jelenlétével, de szén-dioxiddal is lehetséges. Levegő és víz A levegőben felgyülemlett vízgőz egy olyan elem, amely akkor keletkezik, amikor a víz eléri a gázállapotát. Amikor kondenzálódik és túl sok vízgőz van a levegőben, köd keletkezik. Úgy véljük, hogy a legtöbb esetben az argon a levegő 0, 934% -ának része. A légkörben való jelenléte mellett ezt a kémiai elemet izzók és izzólámpák töltésére használják, így az emberek által használt fő fényforrások egyikét képezik.. A hidrogén a legkönnyebb gáz a levegő teljes összetételében, és bár a látható hidrogén az egyik leggyakoribb elem a földön, a gáz halmazállapotú hidrogén kevés. Ugyanakkor az algák és néhány baktérium termeli. Végül az ózon három oxigénatom keveréke. Ez az elem oxidáló és fontos szerepet játszik a légkörben.