Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Neumann jános élete és munkássága. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon.
Az általa kidolgozott szimbolika a matematikai szimbólumok rendszeréhez hasonló jelentőséggel bír. Eisenhower elnök 1956-ban Szabadság Éremmel tüntette ki. A Fehér Ház-beli ünnepségre már csak tolószékben tudott elmenni. Neumann Miklós így emlékszik testvére és az amerikai elnök találkozására: "Ez János egyik legutolsó hivatalos szereplése volt, amikor már semmi kétség sem volt betegségének végső kimeneteléről. Hadd idézzem Jánost: "Bárcsak elég sokáig itt maradhatnék, hogy ezt a megtiszteltetést kiérdemeljem. " Eisenhower: "Hát persze, még sokáig velünk lesz, hiszen szükségünk van önre. " Eisenhowernek igaza volt. Egy elme az örökkévalóságnak - Neumann János regényes élete. Neumann János velünk marad. " Neumann Miklós igazát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy napjainkban is egyre több intézmény veszi föl Neumann János nevét. A világszerte ismert és rangos Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) 1990 óta Neumann-érmét adományoz a számítástechnika terén kiemelkedő eredményeket elérő szakembereknek.
Ez az iskola volt ez időben az ország egyik legjobb középiskolája. Magas színvonalú képzést kapott történelemből, jogtudományból és közgazdaságtanból is. Az 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címét, 1920-ban pedig az ország legjobb matematikus-diákja kitüntetést. Tanárait is lenyűgözte, apját Rátz László matematika tanár rávette, hogy gyermekét iskolán kívül is taníttassa, amit Fekete Mihály műszaki egyetemi matematikus el is vállalt. Még az érettségi előtt, 18 évesen, tanárával közösen publikáltak. Neumann ugyan jó tanuló volt, de nem kitűnő, például ábrázoló geometriából, énekből, írásból és testnevelésből is B minősítést kapott, de egyéb jegyei többnyire A minősítésűek voltak. Magatartásból is inkább B, mint A minősítés szerepelt a bizonyítványában. Neumann jános élete munkássága. (Ezidőtájt az A felelt meg a kiváló, a B a jó minősítésnek. ) 1921. szeptemberétől beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarára, ahol fő tárgya a matematika, melléktárgyai a fizika és a kémia voltak.
Könnyedén el tudta dönteni egy bizonyítás helyességét, vagy képes volt ellenpéldát gyártani annak megdöntésére. A fotografikus memóriája és kitűnő humorérzéke tette a társaság lelkévé is, minden történetre emlékezett, és remekül elő is tudta adni őket, hallgatósága főleg a hosszabb történeteket lélegzetvisszafojtva élvezte és feszült figyelemmel várta a csattanót. Ismerve ezen anekdotázó szokását, barátai látogatásukkor ajándékképpen új történetekkel kedveskedtek neki. Ezeket szívesen szőtte bele előadásaiba is. Noha Princetonban félistenként tisztelték, gondosan ügyelt arra, hogy senki se féljen felkeresni őt problémáival. Mókázó kedvére jellemző, hogy alaposan megfigyelte az embereket és kiválóan tudta őket utánozni. Meleg, emberséges személyiség volt, ily módon kiváló tanáregyéniséggé vált. Jó pár matematikus és fizikus személyes beszélgetéseik során többet tanult tőle, mint addig tanulmányai folyamán. Matematikus voltát kutyája neve is tükrözte: az ebet Inverz nek hívták. Neumann jános élete röviden. A tudós politikus Az 1937-ben publikált közgazdasági dolgozata a modern növekedéselmélet alapköve.