Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ Játékosaink az elmúlt 24 órában 24529 kvízt fejtettek, 72 labirintust jártak be és 995 mérkőzést játszottak egymással. Csatlakozz te is ehhez a közösséghez! Böhm Aranka Csajághy Laura Démusz Ella Fráter Erzsébet Gyarmati Fanni Losonczy Anna Sárvári Anna Szegedy Róza Széppataky Róza Több versciklust is köszönhetünk a hölgynek. A játékosok kétharmada jól válaszol erre a kvízkérdésre. Mint minden kvízkérdést az oldalon, ezt is szerzői jog védi. Másolása nem engedélyezett. Kapcsolódó témakvízek: Ki volt Csokonai Vitéz Mihály múzsája? Ki volt török bálint for sale. » Kinek a felesége és múzsája volt Szegedy Róza? » Kinek a felesége és múzsája volt Török Sophie, született Tanner Ilona? » Melyik költőnk szervezte először ciklusba a szerelmes verseit? » Kinek a múzsája volt Léda? » Melyik költő reménytelen szerelme volt Kratochwill Zsuzsanna Georgina?
A betűk és cifrázatok aranyként ragyogtak rajta. " - Miről szól az idézet? - Mi volt a felirat? - Hogy hívták a másik nagy ágyút? 6. Ki hozza a török első levelét? Mi lesz a sorsa? 7. Mekkora volt a vár védelmi ereje 1552. szeptember 9-én? 8. Mire esküdtek meg az ostrom előtt a várvédők? 9. Ki volt a legfiatalabb apród? 10. Egyik éjjel bekiáltanak a várba. Kinek és miről szól az üzenet? 11. Mikor kezdik a törökök bombázni a várat? 12. Hogyan járt az a paraszt, aki a töröktől üzenetet hozott? Mi volt a levélben? Mi volt Dobó válasza? V. Holdfogyatkozás 1. Ki volt a kapitány Szarvaskőn és Szolnokon? 2. Miért gondolja Gergő, hogy Jancsika a töröknél van? 3. Miért megy a török az erdőre Dobó szerint? 4. Ki Volt Török Bálint. Ki volt az áruló? Mi lett a jutalma? 5. Ki segít Évának az alagútban? Hogyan jutnak be a várba? 6. Az ostrom után megszámolták a várba belőtt ágyúgolyókat. Mennyi volt?
– Várja szegényt - beh mihaszna várja! – Odahaza a szép két kis árva: Minden reggel kimegy az utcára, Édes atyját de mihaszna várja. Várja szegényt szerelmes szép nője: Ki-kiáll a magas könyöklőre; Fehér képét ereszti karjára, Úgy zokog, hogy mégse jön a párja. Héttoronynak * egy sötét zugában Török Bálint üldögél magában; Ifju korát a vénség megszánja, Megérleli s a halál levágja. – 1853 Jegyzetek A mottó Tinódi Sebestyén Príni Péternek, Majlát Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról című históriás énekéből származik. Arany forrása részben Tinódi, főképpen azonban Verancsics Antal latin nyelvű történeti munkája (vö. Ki volt török bálint tv. Zlinszky 1900. 145-157. ). Török Bálint, magyar főnemes, előbb I. Ferdinánd, majd Szapolyai János híve; 1540-ben negyedmagával a csecsemő János Zsigmond gyámja és kormányzó. Izabella királyné – (1519-1559), Jagello Zsigmond lengyel király lánya, 1539-1540-ben Szapolyai János király felesége. Férje halála után (negyedmagával) fia egyik gyámja és kormányzó. Boldogasszony temploma – a későbbi Mátyás-templom.
Meg aztán az ő birtokai jó része épp a török hódoltsági területre esett. Hogyan is hagyhatták volna őt szabadon - hogy ellenük forduljon? De nem volt menekvés, egyedül maradt. Ellene volt már akkor György barát - a kis király nevelője -, Werbőczy és az özvegy királyné is. Tolták maguk előtt, ment hát velük a szultán sátrába. Ki se jött onnan többet, csak láncban, útban Sztambul felé. Ki volt török bálint e. Nagy úr volt Bálint, kényúr volt, magyari úr. Cifra ruhájú, erőszakos és indulatos, de ha kellett, lovagias, máskor meg büszke - de a maga érdekét mindig szeme előtt tartó. Így emelkedett a legmagasabbra, hogy aztán onnan a mélybe essen. Na persze nem a Héttoronyig, ahogy Gárdonyi Géza olyan szépen megénekelte, az előkelő foglyoknak kis ház jutott, személyzettel. Levelezhetett és vendéget is fogadhatott, s fogadott is, haláláig fel nem adva a szabadulás reményét. Nem siratták az országban, inkább intő példa lett. Hanem ketten tovább is őrizték emlékét. Ezek egyike a már említett Lantos Sebestyén deák, aki katonája volt neki és énekmondója.
"Nézz ki fiam, gyenge kis apródom! Látsz-e nagy port a budai úton? " – "A szombati kapuja kitárva, Ott megyen a sok török Budára. " "Nézz ki megint, édes kis apródom: Jaj Istenem, be szörnyen aggódom. " – "Izabella királynét csalárdul Költöztetik kifelé a várbul. " "Harmadszor is nézz ki még apródom; Oh! hogy erről tenni már nincs módom… – "Boldogasszony tornya tetejében Félhold ragyog a kereszt helyében. " Jő parancsa Szolimán szultánnak, Parancsolja Verbőczi Istvánnak: "Te fogsz lenni az ország birója; Török Bálint itt marad egy szóra. " Parancsolja azután barátnak: "A csecsemőt vidd el az anyjának, Te fogsz lenni ország kormányzója; Török Bálint itt marad egy szóra. " – "Hej! az a szó több-e mint egy másik? Minek jöttem én azért Mohácsig! " "Fiam Bálint, érjük el Eszéket: Becsülettel hazaküldlek téged. " "Hej! Ki volt Balassi Bálint múzsája?. az a szó hosszu már egy hétig; Hosszu nekem Budától Eszékig. " "Fiam Bálint, ne tüzelj, várd sorra: Hadd megyünk le, ne tovább, Nándorra. " "Nagy Szolimán! nagy a te hatalmad, Nándor alól most tovább lecsalhat…" – "Kutya voltál, az maradsz, de vason: Láncot neki, hogy ne haraphasson! "
György barát – Fráter György, azaz Martinuzzi György (1484 körül-1551); pálos szerzetes, 1534-ben váradi püspök. 1540-től János Zsigmond gyámja, 1541-től Erdély helytartója, 1551-ben esztergomi érsek és bíboros. Zsoldosok gyilkolták meg. Bővebben lásd Barta Gábor: Vajon kié az ország? Helikon, Bp., 1988. Szolimánhoz – II. Szolimán (1495-1566) 1520-tól török szultán. ümget – hümmöget, morog. nyergelik atlaszra – a nyereg alá atlasz kendőt terítenek. a vezér – Wilhelm Roggendorf, aki sikertelenül próbálta meg elfoglalni Budát; a csata közben szerzett sebébe menekülés közben, 1541-ben halt bele. megigenli – megsokallja. Napi kvíz – Elmebajnokság, hány pontot érsz el?. szombati kapuja – a Bécsi-kapu. Verbőczi Istvánnak – (1458-1541) országbírói ítélőmester, személynök, nádor, majd Szapolyai János kancellárja; 1541-ben nevezték ki a budai pasa mellé a városban élő magyarok főbírójának. Nándor – Nándorfehérvár, azaz Belgrád. Héttoronynak – Konstantinápoly börtönnek használt vára.