A negatív értéknek itt sincs értelme. A szöveg segítségével ellenőrzünk. Az észak felé haladó hajó négy óra alatt megtett 120 km-t, a nyugat felé haladó 160 km-t, így 120 a négyzeten meg 160 a négyzeten egyenlő negyvenezerrel, ami a 200-nak a négyzete. Végezetül egy érdekes kérdés, amely már az ókoriakat is foglalkoztatta, s mind az építészetben, mind a művészetekben, a természetben, a fényképezésben, de még az emberi testen is fellelhető szimmetriáról szól. Ez pedig az aranymetszés. Az aranymetszés egy szakaszt úgy bont két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagy az egészhez. Sokan úgy vélik, hogy ez a legszebb és legtökéletesebb arány a világon, rengeteg művész munkájában fellelheted. Másodfokú egyenlet megoldóképlete, diszkrimináns, Viéte-formulák - Matematika kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Bizony a szerkesztése is nagyon érdekes! Az aranymetszési állandó x és y aránya, ami megközelítőleg egy egész hatszáztizennyolc ezred, irracionális szám. Sokszínű matematika, Mozaik Kiadó, 103–106. oldal Ha szeretnél többet tudni a másodfokú egyenletekről, illetve több példát megnézni a szöveges feladatokra: Ha többet szeretnél tudni az aranymetszésről, az alábbi könyvet olvasd el: Falus Róbert: Az aranymetszés legendája, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001
Elsőfokú egyenletek megoldása A megoldás lényege, hogy gyűjtsük össze az $x$-eket az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a számokat, a végén pedig leosztunk az $x$ együtthatójával. Ha törtet is látunk az egyenletben, akkor az az első lépés, hogy megszabadulunk attól, mégpedig úgy, hogy beszorzunk a nevezővel. Ha a tört nevezőjében $x$ is szerepel, akkor azzal kezdjük az egyenlet megoldását, hogy kikötjük, a nevező nem nulla. Másodfokú egyenlet szöveges feladat megoldása - Matematika kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Diszkrimináns A másodfokú egyenlet megoldóképletének gyök alatti részét nevezzük diszkriminánsnak. \( D = b^2 -4ac \) Ez dönti el, hogy a másodfokú egyenletnek hány valós megoldása lesz. Ha a diszkrimináns nulla, akkor csak egy. Ha a diszkrimináns pozitív, akkor az egyenletnek két valós megoldása van. Ha pedig negatív, akkor az egyenletnek nincs valós megoldása. Viète-formulák A Viète-formulák nem valami titkós gyógyszer hatóanyag, hanem a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közötti összefüggéseket írja le: \( x_1 + x_2 = \frac{-b}{a} \qquad x_1 x_2 = \frac{c}{a} \) Olyankor, amikor a másodfokú tag együtthatója 1, a Viète-formulák is egyszerűbbek: \( x^2 + px + q = 0 \qquad x_1 + x_2 = -p \qquad x_1 x_2 = q \) Oldd meg az alábbi egyenleteket.
Ellenőrizni a területképlettel lehet. Gondolkozz el: vajon minden hétszáz négyzetméter területű kertnek ugyanakkora a kerülete? Természetesen nem. Vajon milyen alakú az a kert, ahol a kerület a legkisebb lesz? Négyzet alakú, vagyis ahol az oldalak éppen egyenlők. Nézzünk egy mozgásos feladatot! Két hajó egy kikötőből egyszerre indul el. Egyikük észak, másikuk nyugat felé tart. Négy óra múlva 200 km távolságban lesznek egymástól. Tudjuk, hogy a nyugat felé tartó hajó sebessége tíz kilométer per órával több, mint a másiké. Mekkora sebességgel haladnak a hajók? Az ábra segít a megoldásban! A derékszögű háromszögről eszünkbe jut Pitagorasz tétele, illetve tudnunk kell az út-idő-sebesség összefüggést is. 10.1. Másodfokú egyenletek 1.. A hajók által megtett utak egy derékszögű háromszög befogóin helyezkednek el, így az egyenletünk: négy v a négyzeten meg négyszer v plusz 10 a négyzeten egyenlő 200 a négyzetennel. Bontsuk fel a zárójeleket és emeljünk négyzetre tagonként. Megkapjuk a másodfokú egyenletet. Egy megoldást kapunk, a 30 kilométer per órát.
a) \( \frac{2x+1}{7} + x -2 = \frac{x+5}{4} \) b) \( \frac{x+2}{x-5}=3 \) c) \( \frac{x}{x+2} +3 = \frac{4x+1}{x} \) Oldd meg az alábbi egyenleteket. a) \( 3x^2-14x+8=0 \) b) \( -2x^2+5x-3=0 \) c) \( 4x + \frac{9}{x}=12 \) Oldd meg az alábbi egyenleteket. a) \( x^2+17x+16=0 \) b) \( x^2+7x+12=0 \) c) \( x^2-10x+20=0 \) d) \( x^2-6x-16=0 \) e) \( 3x^2-12x-15=0 \) f) \( 4x^2+11x-3=0 \) Alakítsd szorzattá. a) \( x^2-6x-16=0 \) b) \( x^2-7x+12=0 \) c) \( 3x^2-14x+8=0 \) Milyen \( A \) paraméter esetén van egy darab megoldása az egyenletnek? a) \( x^2+2x+A=0 \) b) \( x^2-Ax-3=0 \) c) \( Ax^2+4x+1=0 \) Oldd meg az alábbi egyenleteket. a) \( x^6-9x^3+8=0 \) b) \( 4x^5-9x^4-63x^3=0 \) c) \( x^9-7x^6-8x^3=0 \) Oldd meg az alábbi egyenleteket. a) \( \frac{16}{x-4}=3x-20 \) b) \( \frac{x}{x+4}=\frac{32}{(x+4)(x-4)} \) c) \( \frac{x-3}{x+3}+\frac{x+3}{x-3}=\frac{26}{x^2-9} \) a) A $p$ paraméter mely értéke esetén lesz az alábbi egyenletnek gyöke a -2 és a 6? \( x^2+p \cdot x - 12 = 0 \) b) Milyen $p$ paraméter esetén lesz két különböző pozitív valós megoldása ennek az egyenletnek \( x^2 + p \cdot x + 1 = 0 \) c) Milyen $p$ paraméterre lesz az egyenletnek pontosan egy megoldása?
Iratkozz fel hírlevelünkre Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról! Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót Sikeres feliratkozás Valami hiba történt!