Kamaraerdőnek a mai napig ez az egyik legfőbb problémája. Nem fér hozzá azokhoz az infrastruktúrákhoz, amelyet a budaörsiek könnyedén tudnak használni. Ott sem mindenki rendelkezik autóval, és akiknek nincs kocsijuk azok számára probléma, hogy nincs gyógyszertár, posta, vagy akár egy dohánybolt. Nagy gond még az ipari zajszennyezés "túl-méretes" beruházások – persze sok fa kivágásával… 2010 és '14 között voltam itt helyi képviselő és igyekeztem fejleszteni a térséget. Dr tatai istván györgy. Akkor létesült önálló háziorvosi körzet, oda került egy rendőrségi körzeti megbízott, amely nagyban javította a közbiztonságot. Összességében próbáltam foglalkozni a több évtizedes elmaradottsággal, ami Budaörs többi részéhez képest értendő. Ez szerintem több tekintetben igen sikeres volt akkor, és sajnos úgy vélem, hogy 2014 után ez a folyamat megszakadt. A városrész abszolút pozitívuma a kertvárosias, zöld jelenleg és a jó levegő. Ez okozza a népszerűségét is, ami miatt nagyon sokan szeretnének oda költözni. Gyakorlatilag ki lehet tenni a "megtelt" táblát.
Sztorihegyező címmel augusztus 22. és 26. között pályakezdő és gyakorló színházi, bábszínházi, színházi nevelési szerzők, dramaturgok és diákok számára szervez mesterkurzust az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME). A szakmai program mentora: Pass Andrea.
A program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül felidézik számukra a kor harci szellemét. Elmesélik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit, a védők és az ostromlók életét. Az utóbbi évekhez hasonlóan az érdeklődők idén is benézhetnek a Várkertben táborozó hagyományőr egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve. Székesfehérvár Városportál - Ésszel és szívvel – fehérvári, alap altiszti tanfolyamos katonák az avatásukra várva. A rendezvény ebben az évben is a résztvevő hagyományőrök felvonulásával indul, akik a Kossuth téren és a Vízügyi Igazgatóság előtt díszsortűzzel is tisztelegnek majd a 16. századi várvédők előtt. A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része idén is az a hadijáték, ami az 1566. július 2-án kezdődött ostromsorozat momentumait eleveníti fel. Tizenöt hagyományőrző csoport játssza újra az ostromot, amelyet a rendezvény főkapitánya, Magyar István készít el. A csaták során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, lövéseket, becsapódásokat megjelenítő termékeket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak fel, amelyeket a Leskovics Pirotechnika Kft.
456 éve zajlott a gyulai vár történetének legfontosabb eseménye, amelyben a mintegy tizenötszörös túlerőben lévő oszmán hadsereg ostromolta az erődítést. Az 1566-os ostrom hősei előtt ebben az évben is tíz helyszínen, több mint kétszáz hagyományőr tiszteleg azzal, hogy hadijáték keretében eleveníti fel az egykori történéseket. A gyulai kulturális intézményeket üzemeltető Erkel Ferenc Nkft. tájékoztatása szerint több mint kétszáz hagyományőrző játssza újra a gyulai vár 1566-os ostromát idén is, július utolsó hétvégéjén. Bár akadnak olyan hagyományőrző események, amelyek kitalált történéseket dolgoznak fel, a Gyulai Végvári Napok – Magyarország egyik leglátványosabb hadijátékaként – valós, megtörtént eseményeket elevenít fel július 29-31. Náray Tamás új regénye lett június legkeresettebb könyve, Dr. Máté Gábor mindegyik kötete felkerült a Bookline sikerlistájára. között, a történések élő kommentálásával és magyarázatával. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezésében idén, a tizedik Végvári Napok tíz helyszínén több mint kétszáz hagyományőr és több ezer érdeklődő tiszteleg majd az 1566-os ostrom hősei előtt.
2022. 07. 08. Rahaf Mohammed: A lázadó 2015-ben tizenhét fenntarthatósági célt fogadott el az ENSZ, ezen pontok egyike a nemek közötti egyenlőség: "mindenütt véget vetünk a nők és leányok ellen irányuló bárminemű hátrányos megkülönböztetésnek. " Könyvajánlómmal a fenntarthatóság kicsit elvont tematikáját szeretném közelebb hozni az olvasóhoz és bebizonyítani, hogy a fenntarthatóság az életünk része, […] Az oldal további használatához kérjük, járuljon hozzá a sütik kezeléséhez. Tizedszer is eljátszák a gyulai vár 1566-os ostromát. Elfogadom Adatvédelem
Ma már hihetetlen ez részben az alföldi elhelyezkedése és az építőanyaga miatt is; nem a csak messziről beszerezhető, emiatt jóval költségesebb építőanyagnak számító kőből, hanem téglából épült (a Körös miatt nedves terület bővelkedett agyagban). Kerecsényi László és mintegy 2-2, 5 ezer várvédője pedig valóban hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról. )
Az antiszemitizmus mellett az elmúlt évtizedekben vajon miért jelent meg az anticionizmus jelensége még azok körében is, akik elítélik az antiszemitizmust? Egyáltalán, egy olyan modern nemzetállam léte, mint Izraelé, vajon miért vet föl újabb és újabb teológiai kérdéseket, s ez a téma vajon miért nem marad meg politikai és földrajzi keretek között? Ilyen, és ehhez hasonló izgalmas kérdések kerültek szóba azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Izrael állam 70 évvel ezelőtti megalakulásának teológiai és üdvtörténeti jelentőségéről szervezett a Magyarországi Cionista Szövetség a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben. A rendezvényen zsidók és keresztények képviselték egyházukat, s habár a szervezők szerettek volna muszlim szakértőt is meghívni a beszélgetésre, ez sajnos nem jött össze – pedig ez még érdekfeszítőbbé tette volna a szellem- és vallástörténetileg amúgy is igen érdekes és tanulságos rendezvényt. Balázs Gábor kérdésére, miszerint a különböző egyházak miképpen értelmezték a szétszóratásban élő zsidóság sorsát az államalapítást megelőző két évezredben, vagyis a második Szentély lerombolása után, Szécsi József egyebek mellett azt mondta: az elmúlt kétezer évet az a tagadhatatlanul meglévő vallási antijudaizmus jellemezte, amely szerint Jézus Krisztus haláláért a zsidó nép a "felelős", de maguk a zsidók voltaképpen "üres foltként" jelentek meg a teológiai értelmezésekben.