A kőszívű ember fiai dvd A képeken látható nem karcos, szép állapotban, 2. 0 magyar hang és angol felirat. Bitskey Tibor Személyes átvét Gyálon kedden esténként 6 óra körül vagy hétvégén késő délután Halásztelken előre megbeszélt időpontban. A kapcsolatfelvételt emailben kérem, a telefont csak a regisztráció miatt használtam! Postázás kizárólag ajánlott formában a mindenkori postai díjnak megfelelően hetente kétszer (hétfő és szerda) az előtte lévő nap banki zárásig beérkezett utalást követően! Foxpost NEM lehetséges! Amennyiben a leírtak nem megfelelőek, kérem NE licitáljon, köszönöm!
Men and Banners színes, magyar történelmi kalandfilm, 1964 A romantikus, monumentális történelmi film a Baradlay család történetén keresztül jelenti meg a szabadságharc időszakát. A liberális és a royalista nemesség konfliktusának hátterét a családregény adja; az anya, aki azt akarja, hogy fiai hazafiak legyenek, és a halott apa szelleme, aki a császárhoz feltétlen hűséget vár el fiaitól. A Kőszívű ember fiai című regény, 1869-ben jelent meg. Jókai Mór klasszikus alkotása emberközelbe hozza a függetlenségéért küzdő liberális magyar nemességet és polgárságot. Hősies harcuk, hazafiságuk, bátorságuk mellett egyéni, emberi vonásaik is kirajzolódnak. Várkonyi Zoltán 1964-ben forgatott filmet a regényből Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly és Tordy Géza főszereplésével. A festői, kétrészes mű a hatvanas évek egyik legnépszerűbb filmje volt. video rendező: Várkonyi Zoltán, operatőr: Hildebrand István, zeneszerző: Farkas Ferenc, szereplők: Sulyok Mária (Baradlay Kázmérné), Bitskey Tibor (Baradlay Ödön), Mécs Károly (Baradlay Richárd), Tordy Géza (Baradlay Jenő), Béres Ilona (Alfonsine) hang: 2.
JÓKAI MÓR A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI Történelmi színmű két részben Az előadás hossza kb. 165 perc, egy szünettel Színpadra alkalmazta: Seregi Zoltán "A föld ne forogjon, hanem álljon"! Ezek Baradlay Kázmér utolsó atyai szavai a dicső negyvennyolcas magyar szabadságharc előtti napokban. Ekkor azonban a világ végérvényesen megváltozik. Minden másképpen alakul, mint ahogy a családfő eltervezte. Akinek jeles polgári karriert szán, feláldozza magát a haza oltárán, akinek remete életet jelöl ki, megnősül, a legidősebb fiú sem marad otthon, hanem elindul az önálló élet felé. A színes történelmi tabló szereplői, Haynau, Zichy gróf, Tallérossy Zebulon, a Plankenhorst lányok. Tolcsvay Béla zenéje teszi felejthetetlenné az élményt, aki Jókai verseit zenésítette meg egyedülálló hangszerelésben. Szereplők: Baradlay Kázmérné: TORDAI TERI Énekmondó: TOLCSVAY BÉLA Baradlay Kázmér hangja: MAJOR TAMÁS Pál: SZEREDNYEY BÉLA Edit: BÁTYAI ÉVA Plankenhorst Antoinette: FRAJT EDIT Plankenhorst Alfonsine: GREGOR BERNADETT Baradlay Ödön: ALMÁSI SÁNDOR Baradlay Richárd: SZARVAS ATTILA Baradlay Jenő: JÁNOSI DÁVID Lánghy Bertalan: TÓTH TAMÁS Lánghy Aranka: KONCZ ANDREA Rideghváry Bence: KASZÁS GÉZA Tallérossy Zebulon: ifj.
Jókai műveiben mindig érződik a nemzetnevelő szándék. A kiegyezés korában azt az érzést kívánta megerősíteni a magyarokban, hogy a szabadságharc jó ügyért folyt. A harctéren megverhették a magyar seregeket, de szabadságszeretetében nem ingathatták meg a népet. Jókai abban a tudatban írta regényét, hogy a nemzet Deák Ferenc és Andrássy Gyula vezetésével a tárgyalóasztalnál megegyezésre tudta kényszeríteni az osztrák uralkodóházat. Vitatható, hogy csakugyan nyert-e a magyarság Ferenc József császár magyar királlyá koronázásával (később ő sodorta bele nemzetünket az első világháborúba). Hibáztathatók vezetőink is, amiért az ország idegen ajkú kisebbségeire nem terjesztették ki az osztrákoktól kicsikart jogokat. A magyarok így is megmutatták Európa zsarnokainak, hogy "nem engednek a negyvennyolcból". A regény nemcsak Jókai hazafias érzéseit, hanem polgári demokratikus nézeteit is kifejezi: a honvédseregben tiszt és közlegény közt demokratikus jogegyenlőség uralkodik. Demokratikus abban is, ahogy a nők szabad akaratát, párválasztáshoz való jogát kezeli.