Hogyan alakulnak ki teljesen különböző valóságok a kapcsolatainkban? Hogyan lehetne ezeket a különböző világokat közelebb hozni egymáshoz? Az átélt tapasztalataink, élményeink és emlékeink alapján mindenki kialakítja a saját valóságát - és ehhez hozzátartoznak az emlékek is. Viszont a hosszú távú memória nem dolgozik 100 százalékos pontossággal, hanem szelektál - hiszen korlátozott kapacitással rendelkezik. Ezeket a hiányzó emlékeket és emlékrészleteket pedig kipótolja. Ráadásul még torzít is a memóriánk: mivel mindig az adott pillanathoz társuló érzelmeink és érdekeink határozzák meg az emléket. Így fordulhat elő, hogy ugyanarról a moziélményről vagy nyaralásról teljesen másképpen vélekedünk. Mitöbb, még pillanatnyi észlelésünket is befolyásolják például korábbi tapasztalataink és kialakult világnézeteink. Ráadásul azokat a dolgokat, amik fontosak nekünk, könnyebben észrevesszük, ami szintén átveri szegény emlékezetünket... Forrás: Getty Images/iStockphoto/demaerre/Demaerre De miért kell emiatt összeveszni?
A rövid távú memória, azaz a néhány másodperces vagy perces emlékezés központja a hippocampus nevű agyterület. Az ennél később is felidézhető emlékek tárolásáért az agykéreg úgynevezett entorhinalis területe felelős. Mind a mai napig nem tudni, pontosan hogyan és mely útvonalon megy végbe az emlékek átvitele a rövidből a hosszú távú memóriába, tudományos néven a konszolidáció. A Howard Hughes Gyógyintézet és a Californiai Műszaki Intézet kutatói azonban most azonosítottak egy pályát a hippocampus és az agykéreg halántéklebenyi része között, amely nagy szerepet játszik az adatok átvitelében. Erin M. Schumann és Miguel Remondes eredményeiket a Nature legfrissebb számában tették közzé. Rövid-hosszú Schuman szerint két lényeges momentumot kell átlátnunk a kutatás megértéséhez. Az egyik, hogy a tanulási folyamat megkezdése előtt ejtett hippocampus-sérülések megakadályozzák a rövid távú memória kialakulását. A másik, hogy ha a hippocampust a tanulás után sértjük meg, minél később történt a sérülés, annál kevésbé károsodik az adott emléknyom.
Arra is megkérték őket, értékeljék, mennyire tartják fontosnak a walesi nyelvet. Abban a csoportban, amelyben aludhattak, erős összefüggés mutatkozott a nyelv szubjektív értékelése és a megjegyzett szavak száma között. Kutatók összefüggést találtak a kortizol nevű stresszhormon szintje és a rövidtávú memória gyorsabb időskori hanyatlása között. Az eredmények új alappal szolgálhatnak a memóriazavarok kezeléséhez. Részletek! Forrás: MTI