A Rózsakert Szabadtéri Színpad nyitóelőadása - egyben a Móricz Zsigmond Színház következő évadának első nagyszínpadi bemutatója - 2019. június 14-én 20. 30-tól egy fergeteges vígjáték, a Molnár Ferenc írta Delila lesz, melyet a nagysikerű, többszörös díjnyertes Illatszertár után ismét Mohácsi János rendez majd. A főbb szerepekben Kosik Anitát, Gulácsi Tamást, Horváth László Attilát, társulatunk színművészeit és vendégművészként Józsa Bettinát láthatja a közönség. Időpont: 2019. június 14. péntek 20. 30 Esőnap: 2019. június 15. szombat 20. 30 Virág........................... GULÁCSI TAMÁS Marianne.................... KOSIK ANITA Ilonka.......................... Molnár ferenc delila a 4. JÓZSA BETTINA M. V. Csapos....................... HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA Vőlegény..................... RÁK ZOLTÁN Ügyvéd....................... ISTVÁN ISTVÁN Díszlettervező: MOHÁCSI ANDRÁS Jelmeztervező: REMETE KRISZTA Zene: ZSÁGER –VARGA ÁKOS Dramaturg: MOHÁCSI ISTVÁN Rendező: MOHÁCSI JÁNOS
Móricz Zsigmond Színház 2019 szeptember 07. szombat, 13:08 A Móricz Zsigmond Színház közleménye a Delila elmaradó bemutatójáról. Fotó: Móricz Zsigmond Színház A Móricz Zsigmond Színház társulata tudatja közönségével és a közvéleménnyel, hogy a Delila-bemutatónk kapcsán a Molnár-örökösökkel folytatott vita zsákutcába futott. A Mohácsi testvérek által számunkra készített előadást nem tudjuk bemutatni, az örökösök kifejezett tilalma okán. Kisemmizve, letaglózva állunk. Meggyőződésünk, hogy minőségi, mély emberismerettel és bölcsességgel, a Mohácsi testvérek szellemével és új inspirációival átjárt előadást készítettünk. Változatunk nemhogy tiszteletlen, hanem ellenkezőleg: főhajtással felérő mai válasz Molnár Ferenc művére és géniuszára. Molnár ferenc delila a b. Álláspontunk változatlanul ez. Azonban a jog nem hagy eszközöket a kezünkben. Kompromisszumkereső fáradozásaink nem vezettek eredményre, a magyarországi színházi gyakorlatban példátlanul merev elutasítással találkoztunk. A Mohácsi testvérek adaptáló művészetét, a drámairodalom remekműveit saját teremtő fantáziájukkal új fénytörésbe helyező munkásságát a kortárs magyar színházművészet egyik legnagyobb értékének tartjuk – döntésünket, hogy a Delilát az ő változatukban állítsuk a magyar közönség elé, egyetlen percre sem bántuk meg.
Molnár Ferenc főbb művei A Pál utcai fiúk (1906) Az ördög (1907) Liliom (1909) A testőr (1910) Játék a kastélyban (1926) Delila (1937) A drámaíró Molnár Ferenc nagyon tudatosan alkalmazta az emberek érzelmeire ható eszközöket a színházban: olyan nemzetközi írótehetségek munkái inspirálták, mint Wilde, Schnitzler, Maeterlinck és Bernstein, és a tőlük tanultakat belegyúrta jellegzetes vígjátékaiba. Több drámájában (például Az ördög, 1907; Liliom, 1909) a középosztály hazugságaira irányította a figyelmet, amelyek felett egy nagy adag együttérzéssel és humorral ítélkezett. Molnár ferenc delila a 1. Molnár talán A testőr ben (1910) fogalmazta meg legpontosabban legfőbb üzenetét: az igazság úgy fonódik össze a hazugságokkal, hogy senki sem tudja megállapítani, mi helyes, és mi nem az életben. Korai drámáinak hatalmas sikere magával ragadta az írót, és a későbbiekben alkotásaival a közönség igényeit igyekezett kielégíteni, ami legtöbbször a felhőtlen szórakozás volt. A nemzetszocialista eszmék előretörése elől menekülve elhagyta az országot, előbb Franciaországba, majd Svájcba utazott, majd New Yorkban telepedett le.
Szeleczky Zita nagy slágere ez, az egyetlen töredék, ami megmaradt az 1938-ban készült, s mára megsemmisült, Beszállásolás című filmből. Ez a jól megválasztott keringő nem kis mértékben járul hozzá ahhoz a jól észrevehető lebegéshez, mely a legmegoldhatatlanabbnak tűnő pillanatokban is megemeli a színpadi történéseket. Izgalmas időszakban kapcsolódunk be Virágék életébe. Molnár Ferenc: Delila - Márciusban a Centrál Színházban - Montázsmagazin. Virág úr ( Stohl András), és felesége Marianne ( Balsai Móni), miután Angliában kitanulták a szakmát és elegendő tőkét is összegyűjtöttek, a vidéki Magyarországon nyitottak csinos vendéglőt, melyet szükségesnek tartottak "Úri Csárdának" elnevezni. Lentről jönnek, ez minden megmozdulásukon érezhető. De most jólét és nyugalom van, ráadásul a szerencsejáték is beütött, s harmincnyolcezer pengő plusz rejlik egy takarékkönyvben, melyhez nem is akarnak hozzányúlni. Parázs jelenettel kezdődik a játék, Virág úr pattog szörnyen, s el is kergeti a pénz szagára gyűlő ajánlkozókat, az ingatlanügynököt ( Uri István) és az autóügynököt ( Vári-Kovács Péter), mondván, nem kell őneki semmi.
A két nő között őrlődő férfit hajdan Somlay Artúr rettegetten morózus, nagyszabású alkatára írta Molnár, s róla bizonyára el lehetett mondani, hogy oroszlánként üvölt – de Stohl Andrásról már nem lehet. Ő nagyon profin és lelkiismeretesen, a szívhangokkal sem spórolva dolgozik a színpadon, csak épp akaratlanul is azt teszi még kérdésesebbé, hogy ugyan érdemes-e egy ilyen kaliberű férj megtartásáért annyira küzdeni? A férfi jutalomjáték így a csapost bájos szertelenséggel alakító Magyar Attiláé marad, aki helyből hiteles, túlkoros "árvagyereknek" hat, s mi csak hálát érezhettünk minden közbeszólása hallatán. Molnár Ferenc: Delila | Magyar Narancs. Centrál Színház, március 9.
Néhány évvel később be is váltotta a hozzá fűzött reményeket: alig volt 29 éves, mikor befejezte A Pál utcai fiúk at (1906), melyet ma már az ifjúsági irodalmi műfaj egyik legjelentősebb magyar regényeként tartunk számon. A könyvben iskolásfiúk kalandjait követhetjük nyomon a budapesti VIII. kerületben 1889-ben, akik idejük nagy részét a grundon, egy belvárosi foghíjtelken töltik, amelyet otthonuknak tekintenek. Molnár Ferenc: Delila I. – kultúra.hu. Mikor a Pál utcaiak rájönnek, hogy a vörösingesek (egy másik fiúcsapat a környékről) el akarják foglalni a grundot, elhatározzák, hogy minden áron megvédik azt. A Pál utcai fiúk azonban jóval több egy izgalmas mesénél: a századforduló gyermekeinek állít méltó emléket, illetve viccesen, ugyanakkor szentimentálisan bemutat különböző gyermektípusokat. A főszereplők viselkedésmintáinak köszönhetően ma gyakran emlegetjük az ő nevüket, ha egy bizonyos embertípust szeretnénk leírni. Így fordulhat elő, hogy csak annyit mondunk, "olyan, mint Nemecsek", és mégis pontosan értjük, hogy egy érzékeny, udvarias, szerény, ugyanakkor bátor karakterre gondolunk.