Őket is köszöntjük a nemzeti összetartozás napján! (A téma iránt érdeklődőknek ajánlott irodalom: Egyezzünk ki a múlttal! )
Bennük is számos védett faj fordul elő. Az országosan is ritka sztyepprét uralkodó növénye a hosszúlevelű árvalányhaj, de alkotója a piros kígyószisz (Echium maculatum), a ritka ezüstös útifű és a sápadt lednek is. Előfordul még itt tavaszi hérics (Adonis vernalis), törpe mandula (Amygdalus nana), északi fodorka (Asplenium septentrionale), aranyos fodorka (Asplenium trichomanes), tejelő buvákfű (Bupleurum praealtum), sajmeggy (Cerasus mahaleb), réti iszalag (Clematis integrifolia), magyar ebnyelvűfű (Cynoglossum hungaricum), virágos kőris (Fraxinus ornus), Szent László-tárnics (Gentiana cruciata), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), sárga kövirózsa (Sempervivum globiferum subsp. Magyarország hegy- és vízrajzi térképe. [B IX b 259] | Térképek | Hungaricana. hirtum), magyar lednek (Lathyrus pannonicus), parlagi madármályva (Lavatera thuringiaca), sárga len (Linum flavum), jerikói lonc (Lonicera caprifolium), vesszős füzény (Lythrum virgatum), sziki kocsord (Peucedanum officinale), nagy pacsirtafű (Polygala major), szenegafű (Polygala senega), vagy (Polygala vulgaris), fehér pimpó (Potentilla alba), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), madárberkenye (Sorbus aucuparia), házi berkenye (Sorbus domestica), pusztai meténg (Vinca herbacea), erdei berkipimpó (Waldsteinia geoides).