Kiemelte, hogy az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik. Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Törökország kapcsolatai nemcsak gazdasági, de kulturális tekintetben is jelentős erősödésen mentek keresztül. Ennek részeként oszmán értékek újulhattak és újulhatnak meg Magyarországon a két állam együttműködésében. Adnan Polat méltatta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történetiföldrajz-professzorának munkáját, aki a NÖF, az alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében megvalósult kiállítás létrejöttében kurátorként vett részt. A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi – az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító – Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett.
A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi - az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító - Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett. A tárlatról szóló sajtóanyag szerint az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik. A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját. A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak.
Újranyílik a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi Startlap Utazás - 22. 04. 05 19:15 Utazás Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Új kiállítással nyit a 3 év után ismét látogatható pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi Csodálatos Magyarország - 22. 04 21:00 Utazás A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán-dzsámi Pécs egyik emblematikus épülete.
A felújított dzsámi Esztergomban (Forrás: Wkimedia Commons / handras404 / CC BY 2. 5) Hazánkban a török korból maradt fenn Pécsett Jakováli Hasszán, Gázi Kászim pasa, valamint Ferhád pasa dzsámija, Siklóson Makocs bég dzsámija, valamint Esztergomban az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi. A nagyobb mecseteket, ahol hagyományosan elvégezhető a pénteki ima, dzsámi knak nevezték. A szó az arab 'összegyűjtő' jelentésű szóból származik, és a مسجد الجمعة [dzsama maszdzsid] 'gyűjtőmecset' kifejezésből rövidült le. Dzsámit csak a szultán engedélyével lehetett emelni olyan helyeken, ahol a hívő férfiak száma elérte a negyvenet. Úgy tűnik, manapság a magyarban a bővebb értelmű mecset szót használják minden muszlim imahelyre. A minaret szó a magyarba a németen keresztül került a TESz. szerint. Végső forrása az arab منارة [manara] 'világítótorony, minaret'. A müezzin ' imára hívó személy' szó az arabból a perzsán és a törökön keresztül érkezett nyelvünkbe. A mecsetek általában négyzetes alaprajzúak. Mekka irányát a falba épített kis fülke, a mihrab mutatja.
Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a három évnyi szünet után újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán kiemelte: az oszmán kultúra Magyarországon fennmaradt és műemlékként megbecsült épületei az ország építészeti örökségét gazdagítják, növelik annak sokszínűségét, és egy viharos történelmi korszak pozitív produktumaiként állnak ma előttünk. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a török kori műemlékek méltó fenntartásáért, megőrzéséért, felújításáért és bemutatásáért, amellyel egyúttal szolgálta a népek közötti békét és a kulturális hidak emelését is. A kiállításról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori "titokzatos Kelet" hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.