Tudta, hogy nincs más választása, mert Moussolini és Hitler milliókat bűvölt el az üvöltözésével. Aki egy kukkot se tud németül, az is értette, hogy Hitler nem a szeretetről papol. VI. Györgynek ezt az elsöprő demagógiát kellett közömbösítenie azzal, hogy higgadtan, nyugodtan, meggyőzően, dadogás nélkül, folyékonyan beszél. Tulajdonképpen még az is mindegy, hogy mit mond, mert minden szavát emberileg hitelesíti, hogy saját magát győzte le". Hevesi sándor színház jegypénztár. " David Seidler: A király beszéde Bemutató: 2022. február 11. 19 óra HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ Zalaegerszeg Rendező: Funtek Frigyes Forrás: Hevesi Sándor Színház
Hat nagyszínpadi produkcióval és egy ifjúsági előadással készül a 2022/2023-as évadra a Hevesi Sándor Színház társulata – közölte Besenczi Árpád színházigazgató a következő évadról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Az első bemutató szeptember 30-án A tanú című szatíra lesz: a darabot Bacsó Péter filmforgatókönyve alapján Hamvai Kornél írta és Böhm György állítja színpadra. Ezt követi A Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regényből készült színpadi adaptáció. A színpadi mű nagy kaleidoszkóp a dzsentri világról – fogalmazott az igazgató. Decemberben Tennessee Williams klasszikus művét, A vágy villamosá t mutatják be Papp Lujzával a főszerepben. Hevesi sándor színház z. A darabot Kiss Csaba állítja színpadra, aki első alkalommal rendez Zalaegerszegen. A doni áttörés 80. évfordulója alkalmából 2023. január 13-án Volt egy seregünk címmel Moravetz Levente és Bozó László oratorikus művét tűzik műsorra. Februárban a Kőműves Kelemen című rockballadát láthatja a közönség Tompagábor Kornél rendezésében. Az évadot szintén zenés darabbal zárják: a Tanulmány a nőkről című produkcióban a hatvanas, hetvenes évek nagy slágerei hangzanak majd el.
Az eredetileg 996 főt befogadó színházépületet a következő évtizedekben többször átépítették, legelső alkalommal 1914-ben, amikor is jelentősen kibővítették. A háború alatt bombatalálatok is érték, ennek ellenére ebben az épületben indult újra a fővárosi színjátszás. Az épület az 1914-es Vágó-féle átalakítás után (Fotó:) A színház még ekkor is magánvállalkozásban működött, egészen az államosításig. Hevesi sándor színház telefonszám. Az ezt követő közel másfél évtizedben több társulatnak is otthont adott, az 1947-es államosítástól négy éven keresztül a Nemzeti Színház kamaraszínházaként, majd egy évtizedig, 1961-ig a Madách Színház otthonaként ismerte a közönség, sőt egy rövid ideig, 1962–1964 között a Petőfi Színház működött a falai között. Az átépített színházépület oldalsó nézete 1973-ban (Fotó: Fortepan/Főfotó) A Blaha Lujza téri színházépület 1964-es kiürítése után született a döntés, hogy az új Nemzeti elkészültéig ebben az épületben működhet a társulat. A helyzet kísértetiesen hasonlított az 1908-ashoz, hiszen akkor is úgy számoltak, hogy néhány évre kell csak a társulatnak a Népszínházba költöznie, míg el nem készül az új, végleges épület.
Az előválasztáson győztes jelöltek, Schmuck Erzsébet, Csárdi Antal, Hohn Krisztina és Kis-Szeniczey Kálmán nélkül: Ungár Péter Kanász-Nagy Máté Keresztes László Lóránt Bakos Bernadett Ferenczi István Tetlák Örs Szendefy Mária Tóth Áron Kendernay János Bruder Márton A DK és a Jobbik egyelőre nem jelentkezett listával. Márki-Zay Péter december elején, az Indexnek adott interjújában elárulta, hogy három sarokpontot kért a pártoktól a közös listára vonatkozóan: Az egyik, hogy legyen egy hetedik, konzervatív frakció, amely az engem támogató kisebb pártokat és civileket képviseli a parlamentben. A másik az volt, hogy legyen a közös listán három bejutó hely roma politikusok számára. A harmadik az volt, hogy elmondtam, kiket nem szeretnék látni a közös listán. Képviselő Jelöltek Listája. Nyilván ezek kemény kérések a pártok felé, de a választás megnyerése szempontjából fontos feltételek. Az előválasztás győztese egyébként azt javasolta, hogy a lista első öt helyére az öt miniszterelnök-jelölt kerüljön, az eredmények sorrendjében: Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András.
A győztes jelölt töredékszavazatait tehát úgy kell megállapítani, hogy a második helyezett jelöltre leadott szavazatokhoz hozzá kell adni egy szavazatot és ezt az összeget ki kell vonni az első helyezettre leadott szavazatokból. Kis eséllyel, de előfordulhat az is, hogy a szavazás eredményeként az első helyen holtverseny (szavazategyenlőség) alakul ki két jelölt között. Megvan a fideszes országgyűlési képviselő-jelöltek listája - Hírnavigátor. Ebben az esetben töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat. Mivel a választás ebben a választókerületben eredménytelen volt (senki nem szerzett egyéni mandátumot), ezért itt majd időközi választást kell tartani, hogy a mandátum sorsáról dönthessenek. A fenti esetek csak azt az esetet írják le, ha minden párt önállóan indul. Ha két vagy több párt közös listát indít, akkor is van lehetőségük ezen pártoknak töredékszavazatokat szerezniük, de csak akkor, ha az adott jelöltet közösen indították. Példával élve: Lila, Sárga és Szürke párt közös listát indít.
Mivel a választási rendszer jellege miatt szinte kizárólag a pártok jelöltjei vagy az általuk támogatott jelöltek szereznek mandátumot, az alakuló ülésen alig van független képviselő az Országgyűlésben. Érhető módon a legtöbb 1990-ben volt, összesen 7. De már 1994-ben és 1998-ban csak 1-1, 2002-ben egy sem, míg 2006-ban és 2010-ben újból 1 független képviselő foglalt helyet az Országgyűlés üléstermében. Tipikus ugyanakkor az is, hogy a ciklus végére számuk többszörösére nő, a frakciókból való kilépések és kizárások miatt. Képviselő jelöltek listája miskolc. 1994-ben 28, 1998-ban 22, 2002-ben 20, 2006-ban 11, a 2010-14-es ciklusban pedig 27. (Érdemes megjegyezni, hogy a független képviselők jelentős része, a ciklus végére már, valamelyik kisebb, frakciót alakítani nem tudó párt képviselője volt. Így pl. 1994 márciusában a 28 független képviselő közül 27 képviselő összesen 10 kisebb párt elnöke vagy tagja volt. ) A ciklus eleji és végi adat azonban nem ad teljes képet a függetlenekről, hiszen a ciklus alatt számuk, a frakcióból való kilépések, kizárások majd más frakcióhoz való csatlakozás miatt, folyamatosan változik.
(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)
Ritter Imre német nemzetiségi képviselővel az első helyen országos választási listát állít a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – erről november 27-én döntött annak közgyűlése Pilisvörösváron. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlése az alaptörvényben, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a 2022. évi országgyűlési választáson nemzetiségi listát állít – erről döntött a testület legutóbbi ülésén. A listán 28 főt szerepeltetnek majd, őket a közgyűlés tagjai, valamint a magyarországi német közösség megyei/regionális szövetségeinek javaslata alapján a testület nyílt szavazással, minősített többséggel választotta meg. Képviselő jelöltek listája videa. Hosszas, vitáktól sem mentes tárgyalást követően eldőlt: a listavezető Ritter Imre lesz, rá a grémium tagjai titkos szavazással voksoltak. Titkos szavazással döntött a grémium a lista 2-5. helyén szereplő nevekről is: Englenderné Hock Ibolya, Koch Emil, Schubert Olívia és Manz József. Az őket követő jelöltek nevei ábécé-sorrendben szerepelnek majd a listán.