Ki veszi le vállaimról... De megálljunk, ne, - ne még! Súlyos a teher, de imhol Egy sugár előttem ég. Szende fényü szép szövetnek, - Mely egyetlen-egy vigasz, - Szerelemnek, szeretetnek Holdvilága! te vagy az. Elkisérsz-e? oh, kisérj el - Nincs az messze - síromig; S fátyolozd be derüs éjjel Aki majd ott álmodik! 1852
Arany-túra: Debrecen Én is éltem... vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól-rosszúl leküzdeni? Én is éltem... az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan Hajola reám az ég! S hogy nevetni megtanultam, Sirni immár jól tudék; Sohase birám teljébe' Örömeim poharát; Az ifjuság szép kertébe Vas korláton néztem át. Félve nyúltam egyszer-máskor Egy rózsát szakasztani: Késő volt – a rázkodáskor Mind lehulltak szirmai. Keresém a boldogságot, Egy nem ismert idegent: Jártam érte a világot – S kerülém ha megjelent. Vágytam a függetlenségre, Mégis hordám láncomat, Nehogy a küzdés elvégre Sulyosbitsa sorsomat: Mint a vadnak, mely hálóit El ugyan nem tépheti, De magát, míg hánykolódik, Jobban behömpölygeti. Álmaim is voltak, voltak... Óh, én ifju álmaim! Rég eltüntek, szétfoszoltak, Mint köd a szél szárnyain. Arany János Visszatekintés Vers – Ocean Geo. Az az ábránd – elenyészett; Az a légvár – füstgomoly; Az a remény, az az érzet, Az a világ – nincs sehol! – Nem valék erős meghalni, Mikor halnom lehetett: Nem vagyok erős hurcolni E rámszakadt életet.
Visszatekintés (Hungarian) Én is éltem... vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól-rosszul leküzdeni? Én is éltem... az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan Hajola reám az ég! S hogy nevetni megtanultam, Sírni immár jól tudék; Sohase birám teljébe' Örömeim poharát; Az ifjuság szép kertébe Vas korláton néztem át. Félve nyúltam egyszer-máskor Egy rózsát szakasztani: Késő volt - a rázkodáskor Mind lehulltak szirmai. Keresém a boldogságot, Egy nem ismert idegent: Jártam érte a világot - S kerülém ha megjelent. Arany János: Visszatekintés (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Vágytam a függetlenségre, Mégis hordám láncomat, Nehogy a küzdés elvégre Súlyosbitsa sorsomat: Mint a vadnak, mely hálóit El ugyan nem tépheti, De magát, míg hánykolódik, Jobban behömpölygeti. Álmaim is voltak, voltak... Óh, én ifju álmaim! Rég eltüntek, szétfoszoltak, Mint köd a szél szárnyain. Az az ábránd - elenyészett; Az a légvár - füstgomoly; Az a remény, az az érzet, Az a világ - nincs sehol!
Oldalak: 1 2 3 4
Visszatekintés Én is éltem… vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól-rosszúl leküzdeni? Én is éltem… az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan Hajola reám az ég! S hogy nevetni megtanultam, Sírni immár jól tudék; Sohase birám teljébe' Örömeim poharát; Az ifjuság szép kertébe Vaskorláton néztem át. Visszatekintés - HallgatniAranyt. Félve nyúltam egyszer-máskor Egy rózsát szakasztani: Késő volt – a rázkodáskor Mind lehulltak szirmai. Keresém a boldogságot, Egy nem ismert idegent: Jártam érte a világot – S kerülém ha megjelent. Vágytam a függetlenségre, Mégis hordám láncomat, Nehogy a küzdés elvégre Súlyosbitsa sorsomat: Mint a vadnak, mely hálóit El ugyan nem tépheti, De magát, míg hánykolódik, Jobban behömpölygeti. Álmaim is voltak, voltak… Óh, én ifju álmaim! Rég eltüntek, szétfoszoltak, Mint köd a szél szárnyain. Az az ábránd – elenyészett; Az a légvár – füstgomoly; Az a remény, az az érzet, Az a világ – nincs sehol! – Nem valék erős meghalni, Mikor halnom lehetett: Nem vagyok erős hurcolni E rám szakadt életet.
Új!! : Adonyi Nagy Mária és Nagyvárad magyar irodalmi élete · Többet látni » Október 6. Névnapok: Brúnó, Renáta, Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Október 6. · Többet látni » Romániai magyar irodalmi díjak Irodalmi díj (Erdély, 1918-1989) – a közösségi elismerés intézményesített formája, amellyel az erre a célra kijelölt bizottság (zsűri) döntése alapján – a díj jellegétől függően – évente vagy egy-egy meghatározott ünnepi alkalom kapcsán kimagaslóan rangos alkotásokat, esetenként egész életműveket jutalmaznak. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Romániai magyar irodalmi díjak · Többet látni »
Új!! : Adonyi Nagy Mária és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni » Berettyóújfalu Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járás központja. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Berettyóújfalu · Többet látni » Borcsa János Borcsa János (Kézdivásárhely, 1953. július 29. –) romániai magyar irodalomkritikus, tanár, könyvkiadó. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Borcsa János · Többet látni » Budapest jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Budapest · Többet látni » Bukarest Bukarest (románul București) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Bukarest · Többet látni » Cs. Gyimesi Éva Cs. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Cs. Gyimesi Éva · Többet látni » Echinox Az Echinox Kolozsváron megjelenő román, magyar és német nyelvű irodalmi-kulturális folyóirat. Új!! : Adonyi Nagy Mária és Echinox · Többet látni » Erdélyi Napló Az Erdélyi Napló Nagyváradon született sajtótermék.
Művei (válogatás) [ szerkesztés] Önálló verskötetei [ szerkesztés] Emlék jelen időben [3] ( Bukarest, 1978. Forrás könyvsorozat) Állatövi jegyek (Bukarest, 1982) [4] Műfordításkötet [ szerkesztés] Johannes Bobrowski legszebb versei (Bukarest, 1988) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 13. o. ISBN 963-05-6805-5 Erdélyi magyar ki kicsoda, 1997, Scripta Kiadó, Nagyvárad, 1997. További információk [ szerkesztés] Markó Béla: Beszélgetés Adonyi Nagy Máriával. Igaz Szó, 1977/8. Szász János: A költő birtoklevele. A Hét, 1978/27. Németi Rudolf: Jelentés a partról. A Hét, 1978/27. Cs. Gyimesi Éva: A teljesség: kötelesség. Utunk, 1979/2. Borcsa János: Szólni – "vershullás idején". Korunk, 1979/4. Mózes Attila: A szomorúság transzparenciája. Utunk, 1982. október 29.
1990–1992 között a bukaresti Romániai Magyar Szó, majd a Valóság szerkesztője, 1992–1995 között a nagyváradi Erdélyi Napló szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője, majd a Scripta Kiadó szerkesztője. Nagyváradi munkalehetőségeinek végleges megszűnése után Budapestre települt át, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett. Tanks ferenc termeszetgyogyasz szeged 2 Szolárium krém dm Thriller teljes film magyarul Meddig kell főzni a csicseriborsót A föld belső szerkezete
Forrás könyvsorozat); Állatövi jegyek (Bukarest, 1982).
AHét belső munkatársa, majd a Romániai Magyar Szó és a Valóság szerkesztője. 1992-ben hazatér, 1995-ig, az akkor Nagyváradon megjelenő Erdélyi Napló szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője. Közreműködött a Romániai Magyar Ki Kicsoda 1997-es kiadásának szerkesztésében. Nagyváradi munkalehetőségeinek végleges megszűnése után Budapestre települt át, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjá nak olvasószerkesztője lett. Azután a szülőföldhöz közelebb, Berettyóújfaluban vásárolt házat, ott érte a szívinfarktus október 13-án, nem sokkal 64. születésnapja után. Irodalmi pályáját versekkel, kritikákkal az Utunk ban kezdte 1969-ben. Bár első kötetének anyagát 1974-ben leadta a kiadónak, a cenzúra többszörös rostálása miatt az csak 1978-ban jelenhetett meg, Emlék jelen időben címmel. Második kötete, az Állatövi jegyek 1982-ben látott napvilágot. Szerepelt a Varázslataink (1974) és a Kimaradt szó (1979) antológiákban, később a Bábel tornyán című Echinox -antológiában (1983), a Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997), az Álmok szállodája: erdélyi magyar költők, 1918–2000 című antológiában (Kolozsvár, 2002), majd a 111vers erdélyi költőnőktől című gyűjteményes kötetben (Kolozsvár, 2006).
Képtelennek tetsző, de a valóság áramaiból fölbukkanó képzettársításai kozmikus látást és léttudatot kapcsolnak költészetéhez. A romániai magyar irodalomban a harmadik Forrás-nemzedékhez sorolják. Az 1990-es években bekapcsolódott a romániai magyarság közéletét érintő kérdésekbe, [1] majd közreműködött a Romániai magyar ki kicsoda, 1997 c. kiadvány szerkesztésében (Scripta Kiadó, Nagyvárad, 1997). 1989. december 22–23-án egyedüli magyar újságíróként járt azokon a bukaresti utcákon, ahol lőttek. Tapasztalatairól, az 1989-es romániai forradalom furfangos ellopásáról később a Terrorizmus [2] című sorozatában számolt be a Valóság hasábjain. 1990–1992 között a bukaresti Romániai Magyar Szó, majd a Valóság szerkesztője, 1992–1995 között a nagyváradi Erdélyi Napló szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese. 1996-ban az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének főszerkesztője, majd a Scripta Kiadó szerkesztője. Nagyváradi munkalehetőségeinek végleges megszűnése után Budapestre települt át, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett.