Csárdáskirálynő Magyarul Budapesti Operettszínház Csárdáskirálynő - Premierek - Katona József Színház, Kecskemét Sokat használ, hogy játéka természetes, és valóban behálóz minket is, nemcsak a színpadi hölgyeket, és még bonbont sem kell bevetnie. Erre a frenetikusan eleven alakításra elmondhatjuk, hogy "igazi tűz" hevíti, amilyen valamelyik dalszövegben kerül említésre. (Vagy inkább a hiánya? ) Ez a Bóni valóban mindenkinél felfokozottabban él a színpadon, ennek tudok nyomot hagyni. Csárdáskirálynő bóni gróf apponyi. Az, hogy a szerelem és a család között vívódó Edvin mire jut végül, sokkal kevésbé tűnt érdekesnek, mint ez a fiatal férfi, aki elég nagy káoszban él, azt se tudja, hogy mit akar, és olyan, mint egy poénosra vett Don Giovanni, amikor éppen minden nőnek egyszerre udvarol. Én ez után biztos voltam, hogy nem akarok még egy előadást megnézni még ma, de a fiamat odakísértem egy másik színházba azért, aki büszke is volt magára, hogy már ide is egyedül mehet. Miután hazajött, elkezdte a "jányok, a jányok"-at énekelgetni.
Ezt jobban élveztem, mintha egy folyton-folyvást pörgő táncos-komikust kellett volna alakítanom. Az előző évadban a Mágnás Miskánál is az motivált, hogy Rusznyák Gábor rendezéséről gyanítottam, nem a hagyományos Miskát erőlteti majd, hanem csavar egyet rajta. Csavart is jókorát. Azt, hogy Miska veri szíve választottját, olyan szintre emelte, hogy még premier előtt is vérpatront használtunk. Érdekes volt, ahogy a nézők felhördültek, mikor Marcsa fejét belevertem a falba, hiszen ők az édes-vicces Mágnás Miskára számítottak. – Hajdú Melindával kitűnő párost alkottak mindkét említett operettben. Hogyan fogadta a színésznő áldott állapotának hírét? – Sokan gondolják rólunk, hogy jó páros vagyunk. Aminek örülünk, szeretünk is együtt dolgozni. Én csak az évadzárón tudtam meg, hogy Melinda babát vár. Emlékszem, még a Csárdáskirálynő próbáin rám-rám szólt, hogy ne fogjam meg olyan erősen. Nem is tudtam, mi lelte. Esetleg valamivel megbántottam? Csárdáskirálynő | Kolozsvári Magyar Opera. Később elmondta, hogy akkor már várta a babáját, csak nem illett megosztania a hírt.
nagyoperett, 2021. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Az örök Bóni gróf 29 éve hunyt el: íme néhány érdekesség róla - Blikk. Értékelés: 1 szavazatból Minden generációnak megvan a maga Csárdáskirálynő-élménye. Ki a Cecíliákért rajongott, mások Miska pincér iróniáján mosolyogtak, vagy éppen Bóni gróf – hogyan is fogalmazzunk finoman…: "szétszórtságán" kacagtak, és minden bizonnyal volt olyan is, aki Szilvia és Edwin herceg szerelmének beteljesüléséért izgult. Az operettet talán azért is játsszák ennyire gyakran a hazai színházak, mert Kálmán Imre fülbemászó melódiái nem csak a színházban, hanem a mindennapi életben is elkísértek és elkísérnek mindenkit, nézőt és színházi alkotót egyaránt. Ha bánatos volt, azt énekelte magában, hogy: "Az asszony összetör. " Ha szerelmes, akkor az "Álom, álom, édes álom" járt a fejében. S, ha akadt úgy, hogy néha kicsapongott, akkor előfordult, hogy miközben a "Hajmási Péter, Hajmási Pált" zengette és "beugrott a nagybőgőbe", véletlenül szétrúgta az oldalát is.
Azt azért tudni kell, hogy 1930-tól szülőhazáját nem feledve Franciaországot választotta otthonául, itt élt egészen haláláig. Franciaországban két múzeum őrzi alkotásait, az egyik Gordesban a másik meg a szintén 1976-ban avatott Aix-en-Provenc-ban. Az egyedülálló alkotásait itthon is két múzeumban csodálhatjuk meg, Budapesten és természetesen Pécsett. A kiállítás története Pécs városában, a Káptalan utcában 1976-ban nyitották meg a Victor Vasarely Múzeumot. A múzeum épületéről azt feltételezik, hogy ez lehetett a művész szülőháza, de nincs eddig még erre megfelelő bizonyíték. A múzeum kiállítási anyagának alapját a művész adományai képezték, ugyanis Vasarely több alkotást is Pécsnek ajándékozott, a legelső ajándék a 42 darabos szitanyomott szerigráfia-kollekciót 1969-ben a Pécsi Múzeum kaphatta meg. Victor Vasarely Victor Vasarely 1906-ban született Pécsett. 1930-tól 1997-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében a hatvanas évek derekán.
A pécsi Vasarely-gyűjteményhez, Victor Vasarely életművéhez, illetve az op-arthoz kapcsolódó tárlatot a Janus Pannonius Múzeum a Pécs és Aix-en-Provence között fennálló partnerkapcsolat 10. évfordulója alkalmából rendezi – mondta. Vasarely kapcsán ki kell emelni, hogy a Janus Pannonius Múzeum kerekasztal-beszélgetéseket indít "Művészet a tudomány határán" címmel, amelynek első "felvonására" a Múzeum Utca Pluszon, július 3-án 18 órakor kerül sor a Martyn Ferenc Múzeumban. A téma érdekes: az űrkutatás mint inspiráció Vasarely művészetében. Akik beszélgetnek: Orosz Márton művészettörténész, a budapesti Vasarely Múzeum vezetője és Perger István, a Keletiből Hongkongba utazási-történelmi blog szerzője (a beszélgetést Getto Katalin esztéta, muzeológus moderálja). A beszélgetéseket egyébként a múzeum podcast-formában közzé is fogja tenni. A zománcművészeti kiállítás kapcsán is rendeznek kerekasztal-beszélgetést Ha már kerekasztalok: a fesztiválon július elsején 18 órakor Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa, Pinczehelyi Sándor képzőművész, Doboviczki Attila, a pécsi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa és Kopeczky Róna művészettörténész (acb Galéria) beszélgetnek majd a Modern Magyar Képtár "Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon 1967-1972" című kiállításhoz kapcsolódóan, ahol minden bizonnyal szó esik majd Vasarely zománcművészetre tett hatásáról is.
Köszönjük a Pécsi Janus Pannonius Múzeum / Vasarely Múzeum és a Vasarely Alapítvány (Aix-en-Provence) együttműködését! Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma