Az emberi test megismerésére a nemzetközi szakirodalomban nagy hagyományú, kiváló anatómiai atlaszok állnak rendelkezésre. Ezek azonban kizárólag az orvosképzés, az orvosi gyakorlat igényeit hivatottak kielégíteni, így érthető, hogy részben részletgazdagságuknál, terjedelmüknél, részben alapcélkitűzésüknél fogva nem alkalmasak olyan érdeklődési körök számára, ahol nem a részletek, hanem a felépítő egységek egésze bír jelentőséggel. Ma az egészségügy legkülönbözőbb területein dolgozó szakemberek, de számos más természettudományi, sőt humán diszciplína, így többek között a pszichológia, pedagógia, testneveléstudomány, képzőművészet stb. képviselői is igénylik az emberi test szerkezetének speciális koncepciójú, integratív ismeretét. Ezeken túl az anatómia ismeretanyaga az általános természettudományos nevelésnek is fontos részét képezi. Sobotta anatomia atlasz junior. A szervezet valós térbeli elképzelhetőségének nélkülözhetetlen eszköze az adekvát képi ábrázolás, a vizuális élmény. Jelen munkával nemzetközileg is az elsők között jelenik meg olyan anatómiai atlasz, mely az emberi test valamennyi régióját originális, szakszerű ábrák keretében, de a részletek mellőzésével mutatja be.
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe! Minek fizet valaki extra költséget a biztonsági rendszerekért, ha később nem használja azokat? - kérdezi az amerikai IIHS a sofőröktől. 86%-kal csökkenthetné a végzetes balesetek számát a sávelhagyásra figyelmeztető, ám csipogó hangja zavarja a sofőröket Évi 85 000 balesetet előzhetne meg csak a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer az amerikai IIHS (Insurance Institute for Highway Safety) szerint. Sobotta anatómiai atlas historique. Felmérésükhöz a rendőrség adatait használták, amikből kiderül, hogy bármiféle baleset lehetőségét 11%-kal csökkenthetné a sávelhagyásra figyelmeztető, míg a sérüléssel járó baleseteket 21%-kal, a halálos kimenetelűeket pedig 86%-kal a technológiával nem szerelt modellekhez képest. Vizsgálták a holttérfigyelőt is, ami még kedvezőbb számokat hozott: 14%-ot javíthatna a baleseti statisztikákon és 23%-kal csökkenthetné a személyi sérülés esélyét. Az IIHS kiemelte a Volvo példáját, aki megnehezítette a sofőrsegédek kikapcsolhatóságát, így náluk többen használják Azért csak feltételes módban nyilatkozzák mindezt, mert állításuk szerint a sofőrök fele nem él a biztonsági rendszerek adta segítségekkel.
Közel harminc százalékkal növekedett meg a tinédzserek által elkövetett öngyilkosságok száma az Egyesült Államokban a Tizenhárom okom volt (13 Reasons Why) című sorozat megjelenését követő hónapban, írja az MTI egy amerikai kutatás eredményei nyomán. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet támogatásával készült tanulmány az öngyilkosság kérdésével foglalkozó tini-drámasorozatot hozta összefüggésbe azzal, hogy 2017 áprilisában 28, 9 százalékkal emelkedett meg az öngyilkosságok száma a 10 és 17 év közötti amerikai fiatalok körében. A tanulmány szerint az érintett korcsoportban 2017 áprilisa és decembere között megközelítőleg 195-tel több öngyilkosság történt, mint amennyi a korábbi adatok alapján megjósolható lett volna. A sorozat Jay Asher Tizenhárom okom volt című regénye alapján készült, amely egy olyan kamasz történetét mondja el, aki mielőtt felvágná az ereit, egy doboznyi kazettán meséli el azt a 13 okot, amellyel a döntését indokolja. A kutatók elismerték: a hétfőn közzétett tanulmánynak vannak korlátai, hiszen nem tudtak közvetlen kapcsolatot mutatni a Netflix sorozata és az öngyilkosságok számának megugrása között, illetve nem tudtak más tényezőket kizárni.
Tizenhárom ok nélkül Publikálva 2018. május 19. 14:01 A Jay Asher Tizenhárom okom volt rá című regényét feldolgozó sorozat tavalyi első évada rengeteg indulatot váltott ki, beszélgetést indított útjára, felhívta a figyelmet egy létező, de nem elég komolyan vett problémára. Úgy járta be az öngyilkosság témakörét, hogy nem riadt vissza semmilyen tabutól, és bár távolról sem volt tökéletes, a betöltött szerepe okán rendkívül fontos alkotás lett. A siker láttán gyorsan eldőlt, hogy érkezik a második évad, de azonnal felmerült a kérdés, hogy vajon van-e ennek létjogosultsága, kell-e folytatni azt, ami bár hagyott maga mögött elvarratlan szálakat, mégis kerek egész volt, és szinte teljes egészében feldolgozta az alapjául szolgáló regényt. Most már tudjuk a választ. Nem túl nagy meglepetésre a második évad minden perce azt tette világossá, hogy nem tizenhárom, de egyetlen értelmes oka nincs annak, hogy elkészült. A szolgálólány meséjének második évadához hasonlóan érezhető, hogy nem az elmondani kívánt tartalom, hanem a mindent a sikerek és anyagiak tengelyére felfűző producerek hívták életre, ám míg a Margaret Atwood regényét továbbgondoló sorozat nem fut teljesen vakvágányra, addig a Netflix égisze alatt elkészült folytatás totális kudarc.
Mekkora felelőssége van az iskolának, ha nem veszi észre, hogy az egyik diákot súlyosan terrorizálják, megalázzák, lekurvázzák? Mennyit számít az internet a bullyingnál? Milyen problémákkal kell megküzdenie egy átlagos tinédzsernek 2017-ben? Kihez tud egyáltalán fordulni? Van olyan, aki megérti? És egyáltalán van értelme olyan kérdéseket feltenni, hogy mi lett volna, ha? Hogy lesz-e második évad, azt még nem tudni. Maradtak nyitott szálak, de őszintén szólva nem ártana a sorozatnak, ha itt és most megállna, nem erőltetné az újabb részeket. Figyelem! Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot! Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A lány 13 kazettára veszi fel, hogy mikor, hogyan, ki miatt döntött az öngyilkosság mellett, és a sorozat főhőse, Clay Jensen (Dylan Minnette), a szociálisan kissé frusztrált, magának való srác szintén kap egy kazettás cipős dobozt. Már az elején sejtjük, hogy ha nem is voltak kimondottan barátok, közel álltak egymáshoz. Clay persze majd összecsinálja magát, amikor elkezdi hallgatni a felvételeket, és rájön, hogy Hannah maga mondja el, ki az a 13 személy, aki miatt megölte magát. Ráadásul ő is közéjük tartozik. Már ez önmagában borzasztóan súlyos kijelentés, hiszen nem csak a nebáncsvirág Clay kapta meg a kazettákat, hanem a gimi keménymagja is, a kosárlabda csapat sztárjától a pompom lányon át a focicsapat kapitányáig. Elsőre bármelyikükről elhiszi az ember, hogy gond nélkül kiröhögi az osztálytársát a folyosón, vagy bezárja a szekrénybe, kivéve a szerencsétlen Clayről. Lehet gondolkozni, hogy ő mi a fenét keres a társaságban. Lényeg a lényeg, hogy minden rész egy kazetta A és B oldalát mutatja be, újabb és újabb diákot berángatva a sztoriba.