Ők még hevesebben sírnak, ha hozzájuk érsz. Ilyenkor érdemes egy kis szünettel alkalmazni a fent leírtakat. Másoknak pedig az segít, ha végig ölben vannak tartva és közben szorosan ölelik őket. Ha kérdésed van, tedd fel nyugodtan privátban! Kép forrása: Zahra Amiri fotója az Unsplash oldaláról Levendula Lilla pszichológus, pszichológiai konzultáció, coaching Elérhetőségek: E-mail: Honlap: Telefon: +36-20/9450310
De a bíróság mindig az anyának ítéli a gyereket!! 4! - feminfo anyaság 2015. április 12., vasárnap 17:52 Úgy tűnik elég sokaknak kimaradt, hogy az új polgári törvénykönyv hatályba lépése, azaz tavaly március közepe óta meglehetősen sok ponton változott a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos szabályozás, ráadásul előnyére. A válás utáni gyermekelhelyezés az egyik legforróbb téma, amin ölre tudnak menni a népek, ha a nemek háborúja az aznapi műsor. Merthogy "köztudott", hogy a bíróságok (aka a bíróNŐK) MINDIG és automatikusan az anyának ítélik a gyereket, az egyedülálló szülőségért folytatott harcban a nemi sztereotípiákkal is keményen megharcoló férfiakat pedig szándékosan megfosztják a szülői jogaiktól. Nos, hát azt mi sem állítjuk, hogy a családról és a nemi szerepekről meglehetősen konzervatívan gondolkodó országban épp a bírák lennének a progresszív gondolkodás úttörői, azonban a fenti általánosítás sem felel meg a valóságnak. A nosztalgiázni szerető kommentelők kedvéért utánaolvastunk, mi volt a helyzet egészen az egy évvel ezelőtti jogszabály-változásig.
2020. 04. 11. hagyomány, hír, Húsvét, néprajz, népszokások, római katolikus, vallások Nagycsütörtök a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó, húsvétot megelőző nagyhét egyik kiemelt ünnepe, szűkebb értelemben a húsvéti szent három nap (nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat) egyike. Nagycsütörtök a gyász napja, Jézus szenvedésének kezdete, egyben az utolsó vacsora időpontja. Az ünnep kegyelettel teljes átéléséhez csend szükséges, ezért a csütörtök esti nagymise után a harangok elhallgatnak, és a közismert szólás szerint "Rómába mennek". Harangzúgás pedig Nagypénteken sem hallatszik. Miért némulnak el a harangok ma estétől kezdve két teljes napig? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A csütörtöki harangszó utolsó foszlányaihoz számos hiedelem kötődik. Nyugat-Magyarországon például ekkor rázták meg a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Ezekben a napokban kerepléssel szólították misére a hívőket, a kereplést gyerekek végezték, a harangozó segítségével csoportokat alkottak, és végigszaladtak a falun. Egyes helyeken mellőzték a kereplőt, és a templomi padokon "dobolva" kiáltoztak, hangoskodtak.
Kolumbusz Kristóf egykorú portréja. Abban az évben, amikor Kolumbusz az Újvilág földjére lépett, 1492-ben öntötték a pornóapáti templom harangját Forrás: Wikimedia Commons Az 1780-ban késő barokk stílusban emelt, és Árpád-házi Szent Margitnak szentelt római katolikus templom tornyában helyezték el az egykori monostori templom harangját, amely Magyarország legrégebbi, ma is működő harangjának számít. Hazánk legrégebbi harangja a pornóapáti templom tornyában Forrás: YouTube A harangot 1492-ben öntötték, abban az évben, amelynek októberében a genovai származású Kolumbusz Kristóf a spanyol király nevében birtokba vette az Újvilágot.
A nagypénteki igeliturgia 19 órától kezdődik a székesegyházban április 6-án. Vezeti: Balás Béla. A főpásztor mutatja be a húsvéti vigília-szertartást is, április 7-én 20 órától. Balás Béla húsvétvasárnap 10. 30-kor a kaposvári székesegyházban mutat be szentmisét, húsvéthétfőn 8. „A harangok Rómába mennek” – a nagyhét legfontosabb napjai kezdődnek - Kultúra - Hírek - KaposPont. 30-kor és 11 órakor Nagykanizsán celebrál szentmisét. Nagypénteken 15 órától a hívek a keresztutat járhatják végig a Kálvária dombon. Címkék: mise nagycsütörtök, harangok, celeberál, nagyhét, húsvét, kultúra
Városnézés, virágözön, ünnepi szertartások – ezekért érdemes külföldre utazni a húsvéti hosszú hétvégén, ha teheted. Meg azért is, mert egy kis előzetest kapsz a nyárból, tömeg és hőség nélkül. Vatikán és Róma A római és a vatikáni múzeumok (sőt, az éttermek! A harangok Rómába mennek – Nagycsütörtök – Szent Korona Rádió. ) jelentős része húsvét vasárnap és hétfőn zárva lesz, ezért érdemes csütörtökön vagy pénteken érkezni, esetleg pár nappal tovább maradni. Kivétel a Colosseum, mely mindennap látogatható (városnéző kártyával ingyenesen). A vatikáni múzeumokban előzetes engedéllyel szabad rajzokat, vázlatokat készíteni és fotózni, de csakis vaku nélkül! Bár az sms és e-mail idejét éljük, érdemes legalább egy képeslapot feladnod a vatikáni postán, gyönyörűek a bélyegek és a pecsét. A húsvét vasárnapi és hétfői mise minden évben a Szent Péter téren zajlik, a nagycsütörtöki, nagypénteki és nagyszombati misét a Szent Péter bazilikában tartják, de igen korán kell érkezned, hogy bejuss. A Borghese Galéria kihagyhatatlan program, ám a helyszínen képtelenség legális jegyhez jutni, ezért feltétlenül vedd meg előre az interneten.
Kallixtusz pápa a törökök elleni harc és a keresztény világ védelméért szóló déli harangozást elrendelő Cum hiis superioribus annis, vagy Bulla Turcorum néven ismertté vált híres imabulláját nem a nándorfehérvári diadal után, hanem még az 1456. július 4. és július 21. között lezajlott csata előtt, 1456. június 29-én hirdette ki a római Szent Péter bazilikában. III. Kallixtusz pápa bíborossá avatja Piccolominit, a későbbi II. Piusz pápát Forrás: Wikimedia Commons Hunyadi és Kapisztrán János világraszóló győzelmének híre viszont éppen azokban a napokban kezdett el szétterjedni Európában, amikor a pápai bullát is felolvasták a templomokban, így a déli harangszót kezdettől fogva összekötötték a nándorfehérvári diadallal. Kapisztrán János rohamra vezeti kereszteseit a nándorfehérvári csatában Forrás: Wikimedia Commons A nándorfehérvári diadal hírére, amely augusztus 6-án érkezett meg a Vatikánba, III. Kallixtusz még aznap módosította bulláját, és könyörgés helyett hálaadásból rendelte el a déli harangozást.
Vagy csak nagyon nehezen. A hívők tetemes része már hívőként nevelkedett, cseperedett fel. Az én életemből ez kimaradt. Az 50-es években csak titokban gyakorolhatták az emberek vallásukat. Templomokat sem látogathattak. No nem mintha pusztán a templomba járás hívővé tenné az embert. Az igaz hívőnek - ez is az én véleményem - nincs szüksége külsőségekre, a hit vagy van, minden feltétel nélkül, vagy nincs. Számtalan templomot jártam már végig, élveztem megható csendjüket, szépségüket, jutottam lelki békéhez. De nem a hit békéjéhez. Farkasanyó! Segíts!