Tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami jelentős visszaesés a 2016-os 29 400-hoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek késő délután közzétett adataiból. Ez 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Utoljára 2013-ban volt ennél alacsonyabb a szám. A legmagasabb adatot 2015-ben láttuk, akkor 32 850-en hagyták itt az országot - írja a Portfolio. Az adat rendkívül bizonytalan, hiszen a KSH-nak nincsenek teljes körű információ arról, hogy pontosan hányan hagyják itt az országot külföldi munkavállalás vagy letelepedés céljából. 2010 óta összesen 173 ezer kivándorlót ad ki a KSH adatsora. A kivándorló magyarok 32%-a Németországot, 27%-a Ausztriát és 17%-a az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai vándorolnak: a migráns magyarok 43%-a 30 év alatti, 72%-a pedig még nem érte el a 40 éves kort. A kivándorlók 54%-a férfi, túlnyomó részük nőtlen, hajadon (64%). Kivándorlás magyarországról 2016. 2017-ben 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár vándorolt vissza.
Egy hagyományos korfán ábrázolva ez így néz ki: Érdemes összehasonlításként mellé tenni a hasonló korfát Magyarország esetében: Látszik, hogy a Németországban élők összetétele mennyire eltolódott a fiatalok irányába. Ebben persze szerepe van annak is, hogy az uniós csatlakozást követően hét évig még bizonyos korlátozások voltak érvényben, csak 2011 májusa óta lehet korlátlanul munkát vállalni az országban. De az magyar szempontból mindenképpen tragikus, hogy éppen a legfiatalabb, legtermelékenyebb korosztály vándorolt ki. Sokat elárul a magyarok kivándorlásáról, hogy a 192 ezer németországi magyarból 6300-an már ott születtek, közülük majdnem 4400-an az utóbbi hat évben. Kivándorlás magyarországról 2010 relatif. Hogy ne csak a német példára hagyatkozzunk, az Ausztriában élő magyar populáció összetétele is hasonló: Nyugati szomszédunknál több mint 70 ezer magyar él a hivatalos adatok szerint, ezzel Nagy-Britannia és Németország után a harmadik legnagyobb magyar populációról beszélhetünk. Ennek a 70 ezer embernek a 40 százaléka 30-44 év közötti, további 23, 5 százalék pedig 15-29 éves, vagyis összességében az ottani magyarok majdnem kétharmada 15-44 éves.
Azonban a lengyelek már csak a kivándorlási lista ötödik helyén vannak, 2016-ban 15 százalékkal esett vissza a szám az előző évhez képest. Érdekes adat, hogy egyetlen év alatt 419 ezer román vándorolt ki, amivel másodikok a listán a kínaiak mögött, akiktől 538 ezren mentek el, miközben a két ország méretét össze sem lehet hasonlítani. A románokkal együtt csatlakozott Bulgáriából 125 ezer ember vándorolt el, ami szintén gyorsulást jelent, hiszen korábban tíz évig átlagosan 89 ezer volt ez a szám. Kivándorlás magyarországról 2012.html. Ukrajnából 128 ezer ember vándorolt el az adatok szerint, Horvátországból pedig 76 ezres elvándorlást regisztráltak. Az OECD kimutatása szerint a külföldön született dolgozók legnagyobb részben a szolgáltató szektorban helyezkednek el, fontos felvevőpiacuk a hotelek és az éttermek.
A számítás menete megegyezik a nyers bevándorlási arányszám (lásd korábban) számításával. Hivatalos statisztikák alapján az adott évben kivándorló magyar és külföldi állampolgárok száma, Magyarország, 1995-2013 2013-ban hivatalosan 21 580 magyar állampolgár vándorolt ki Magyarországról, ez a 2010-es érték mintegy háromszorosa. Aggasztó méreteket ölt a kivándorlás. Szócikk letöltése PDF-dokumentumként. Adatok letöltése Excel-dokumentumként.
Az elmúlt években a közbeszéd egyik legfontosabb témája a kivándorlás lett. Míg az ellenzék a kormányt okolja a magyarok elvándorlása miatt, addig az Orbán-kormány igyekszik úgy beállítani a jelenséget, mint ami természetes. "Semmi gond nincs azzal, ha a magyarok külföldön dolgoznak" – mondta például idén szeptemberben Orbán Viktor, aki szerint az ellenzék degradálóan beszél a kivándorló magyarokról. Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak - Portfolio.hu. Orbán Viktor szerint az ellenzék szembefordult a hazánkkal A miniszterelnök freudi elszólása: "Én határozottan kiállok a külföldön dolgozni akaró magyarok ellen. " Arról a N is többször írt, hogy a kivándorló magyarok pontos számát nagyon nehéz megmondani, aminek többek között az az oka, hogy a hazai statisztikákban csak azok jelennek meg, akik bejelentik távozásukat, és bár a befogadó országok munkaügyi statisztikái beszédesebbek, ezek sem alkalmasak arra, hogy pontos képet adjanak. Erre jut a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének nemrég megjelent tanulmánykötete is, a Demográfiai porté 2018 is.
Az utóbbi, több mint egy évtized magyarországi kivándorlói a maradók átlagánál iskolázottabbak, fiatalabbak, és többségük hajadon, illetve nőtlen volt – állapította meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének friss kutatása. Meg azt, hogy a mind szorítóbb munkaerőhiányhoz mindennek több köze van, mint korábban bárki is gondolta volna. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai több adatforrás elemzése után arra jutott, hogy az utóbbi bő egy évtizedes "agyelszívása" komoly károkat okoz a magyar gazdaságnak, és azzal is összefüggéseben áll, hogy idehaza ma már alig találni kellően képzett munkaerőt, és sok vállalatnál szinte betöltethetetlenné váltak azt üres álláshelyek. Közel egymillió magyar hagyhatta el az országot | 24.hu. A tanulmány ugyan 330 magyar állampolgár európai célországokban éléséről írt, de az is elképzelhető, hogy mivel az adat 2013-as, azóta pedig mindkét teljes évben történelmi magasságba került a kivándorlók létszáma, rég átléptük a 400 ezres szintet. A kutatók a hivatalos statisztikákban úgy találták, hogy a legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába mentek, és főként szakmunkások, illetve felsőfokú végzettségűek voltak köztük felülreprezentáltan.
A munkavédelmi törvény szerint a fiatal munkavállalók sérülékeny csoportot képeznek, akiket a testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, és akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során. Ennek megfelelően csak olyan munkára, és akkor alkalmazhatók, ha az az egészséges fejlődésüket károsan nem befolyásolja. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM rendelet 8. Diákmunka hány éves kortól 2012 relatif. számú melléklete tartalmazza a fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját (például nehéz munka, hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka, szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák stb. ). Az alkoholkimérés nem szerepel a tiltólistán, így mindig az adott konkrét esetet kell vizsgálni (befolyásolja-e a fejlődést az adott munkakör ellátása). Szakértőnk megítélése szerint ennél fogva egy kocsma pultjában aggályos lehet fiatalkorúakat foglalkoztatni (bár erről is megoszlanak a vélemények, szakértőnk mindenesetre nem javasolja), de egy étteremben, pizzériában – annak ellenére, hogy ott is szolgálnak fel alkoholt – nincs kizáró oka.
"Válogatni nem fog tudni idén, aki dolgozni szeretne, 2019-ig viszont ez is jellemző volt" - fogalmazott. Szektorális adatok szerint 60-70 ezer diákot érint a nyári munka, éves szinten 180 ezer érintett diákról van szó, akik bruttó 1200-1300 forintot keresnek óránként (Budapesten 1300-1400 forint, vidéken 1000-1200) - ebből idén még lejön a 15 százalékos szja, jövőre már nem. Nyitókép: Balázs Attila