INTÉZMÉNY A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum országos szakmúzeummá nyilvánítását kezdeményezte az intézményt március elseje óta fenntartó Szépművészeti Múzeum. Hopp Ferenc magánszorgalomból és -érdeklődésből gyűjtötte össze értékes kollekcióját, melyből 1919-ben nyílt múzeum a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként. A kiállítóhely az elmúlt évtizedekben az Iparművészeti Múzeum (IMM) tagintézményeként működött, most azonban a kormány döntése értelmében visszaállt az állapot - idézte fel a múzeum pénteki sajtótájékoztatóján Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. "Új lendületet szeretnénk adni a múzeumnak, olyan szabadságot, amelyet az elmúlt években nem feltétlenül élvezett, és amely méltó ennek a 30 ezer darabos gyűjteménynek a rangjához" - közölte, hozzátéve: kezdeményezték a szaktárcánál az Andrássy úti intézmény országos szakmúzeummá nyilvánítását. Baán László az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a Hopp Ferenc Múzeum így hasonló szervezeti státuszban működhet majd, mint a szintén a Szépművészetihez tartozó Magyar Nemzeti Galéria vagy Vasarely Múzeum.
Mint emlékeztetett, a közelmúltban voltak időszakok, amikor hosszú ideig zárva volt a Hopp Ferenc Múzeum, gyűjteménye egy részét is beleltárazták az anyaintézményhez, ilyen lépésekre azonban az új fenntartói struktúrában nem kerülhet sor. "Mi nem lenyelni akarjuk ezt a múzeumot, hanem éppen fordítva: megerősíteni" - fogalmazott, méltatva a gyűjteményt eddig vezető Fajcsák Györgyi tevékenységét is. Baán László bejelentette: a kormány döntése értelmében az évtized végéig megépül az Ázsiai Művészetek Háza, melynek részeként a Hopp Ferenc Múzeum önálló intézménnyé válhat majd, addig a Szépművészeti "egyfajta inkubátorház" lesz a kiállítóhely számára. A főigazgató a múzeum működtetéséhez szükséges forrásokról elmondta: a személyi kiadásokat átvették az IMM-től, az egyéb kiadások fedezetét pedig a Szépművészeti jelenlegi gazdálkodása képes biztosítani. A jövő évi költségvetés tervezésekor azonban a Hopp Ferenc Múzeum programjának megvalósításához szükséges többletforrásokat várhatóan a minisztérium, illetve a költségvetés fogja biztosítani; itt néhány tízmillió forintos nagyságrendről lehet szó.
kelet világa 2020. 10. 05. 18:18 Szombatonként és vasárnaponként 11 és 16 óra között lesz látogatható. Fotós: Balogh Zoltán Szombaton újranyit a koronavírus-járvány miatt tavasszal bezárt Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, amely hétvégenként a Made in Asia – Százéves a Hopp Múzeum című kiállítással várja a látogatókat. Az intézmény centenáriumi tárlataként megrendezett kiállítás a Hopp Múzeum összes gyűjteményi egységének (kínai, japán, koreai, indiai, délkelet-ázsiai, mongol, tibeti-nepáli, közel-keleti és Zichy-féle régészeti gyűjtemény) legkiemelkedőbb műtárgyait mutatja be – emlékeztet a múzeum által hétfőn kiadott közlemény. Mint arra a szervezők felhívják a figyelmet, a kiállítás sajátossága, hogy a bemutatott anyag időről időre változik, vagyis a tárgyak cserélődnek. Az Andrássy úti Hopp Múzeum a következő időszakban szombatonként és vasárnaponként 11 és 16 óra között lesz látogatható. Az újranyitás napján (eső esetén vasárnap) a múzeum könyvbemutatónak is otthont ad: Gaál Zoltán Kék szemmel Japánt fotózni című fotóalbumának bemutatóján a beszélgetés házigazdája inspirációiról, a változó Japánról és a Japánt lencsevégre kapó "kékszeműekről" faggatja a művészt – közölte a Hopp Múzeum.
Keleti műgyűjtés Magyarországon - Hopp Ferenc emlékszoba, Schwaiger Imre emlékszoba, Csapek Károly emlékszoba, Indiai művészet, Kínai művészet Japán művészet Már a főúri kincstárakban is megjelentek az egzotikus tárgyak, a keleti műtárgyak gyűjtésének virágkora mégis a 19. század utolsó harmadára tehető. A távoli kelet iránti érdeklődésünket főként az határozta meg, hogy Ázsiában gyökereinket, őseink nyomait és rokonainkat kerestük. Ismereteinket és a Magyarországra került műalkotások összetételét pedig az is befolyásolta, hogy Magyarország évszázadokon át kényszerű kapcsolatban állt az Ottomán Birodalommal, a gyarmati háborúk korában viszont nem volt ott a hódító hatalmak sorában. Kiállításunk válogatott részleteket idéz a hazai keleti műgyűjtés történetéből, emléket állít a jelentősebb gyűjtőknek, adományozóknak, bemutatja érdeklődési területüket és gyűjteményüket, a látogatók elé tárva India, Kína, Japán és más keleti országok művészetének jellegzetes alkotásait. Ukiyo-e - japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből Bátran mondhatjuk azt, hogy ez a különleges elnevezésű (ukiyo-e), a 17. századtól virágkorát élő japán grafikai műfaj a legismertebb a világon.
Az Iparművészeti Múzeum a világkiállításokon vásárolt tárgyakkal és egyéb ajándékokkal gyarapította a kincseket. A Hopp Ferenc Múzeum anyagának tízede megsemmisült a II. világháborúban. Nemzetközi hírű tudósok, Baktay Ervin, Horváth Tibor, Gombos Károly, Miklós Pálgyarapították a szolidan gazdagodó keleti gyűjteményt vásárlásokkal, ajándékokkal, hagyatékokkal. Amikor már nem fértek el a villában, sok tárgy az Iparművészeti Múzeum raktáraiban kapott helyet. Sorozatosan tematikus kiállításokon mutatták be őket 1949-től, amelyeknek egy része a szomszédos telken álló Ráth György Múzeumban talált otthonra. Most a Szépművészeti Múzeumhoz újra betagozódott HoppFerenc Múzeummunkatársai új, hároméves programmal készülnek a megújulásra: kiállításokkal, kutatási tervekkel és könyvkiadással, amíg az évtized végéig fölépüll a kormány nagyra törő tervei szerint az új múzeumi negyedben az Ázsiai Művészetek Háza. A Hopp Ferenc Múzeum az ország legnagyobb, ázsiai műtárgyakat őrző intézménye csaknem harmincezer kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti gyűjteménnyel.
Egyrészt azt a megkapó és ellentmondásoktól sem mentes tudati képződményt és manifesztációit, amely a két világháború közti Magyarország Kelet-képét jellemezte; másrészt pedig a valóságos, épp virágkorának évtizedeit élő kínai metropolisz magyar diaszpórájának mindennapjait. 2011. 29. 13:45 Shake Japán napok két múzeumban is Tradicionális japán ételeket és teákat lehet kóstolni és részt venni azon az árverésen, amelyen a Kaláka együttes...
Kert » Tippek & tanácsok » Télálló balkonnövények Szép Házak 2012. január 27. A tél folyamán gyakran vágyakozunk a tavaszi és nyári napsütésben pompázó színes virágok után. Néhány növényfaj azonban a téli hideg hónapokat is virítva vészeli át, ezzel vidámabbá téve balkonjainkat. Télen is virító növények A télen virágzó kamélia (Camelia sasanqua) 2-2, 5 m magasra növő cserje, konténerben is könnyen nevelhető. A rózsaszín virágú havasi erikát (Erica carnea) jól szellőző, tőzeges talajba ültessük. Télálló citromfa ültetése tavasszal. A tél folyamán is díszít virágaival a csarab (Calluna vulgaris), valamint a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides) és a hunyor (Helleborus niger). A Magyarországon is őshonos kis télizöld (Vinca minor) legyökerező szárú, kúszó díszcserje, az árnyékos, félárnyékos helyek kedvelője. A cserjévé vagy kisfává növő téli jázmin (Jasminum nudiflorum) nemcsak lombjával, hanem virágaival is díszít a tél során. Árvácska, a téli balkonládák főszereplője Az árvácska (Viola sp. ) ezer színben pompázó virágaival a tél legszebb színfoltjai.
Aki kicsit is érdeklődik a belső és külső terek tervezése és kialakítása iránt, ilyentájt élénk figyelemmel követi a kialakuló irányzatokat, színeket, formákat. Január ideális időszak az elképzelésekhez, tervezésekhez, amiket a jó idő beköszöntével valóra tudunk váltani. Lássunk tehát tíz idei trendet, remélve, hogy mindenki talál benne hozzá közel állót, amit idén megvalósíthat. Fenntarthatóság, természetközeliség Egyre inkább teret hódít (újra) a természetes anyagok használata, ami a funkcionalitás leegyszerűsítésével is jár. Ezek az anyagok a természetességük mellett időtállók és értékesek. Hangsúlyossá válik az ember és a természet kapcsolata egyre több szinten, ami megmutatkozik a fapadlóban, természetes kőburkolatokban, nagy üvegfelületeken, fenntartható gépészeti megoldásokban. Télálló citromfa ültetése ősszel. Színek, minták használata A végletesen minimalista és a skandináv hatás némileg csökken, helyüket lassan átveszik az egyre élénkebb színek és grafikai minták. Ezzel a műsorral, mint ahogy a Mikulás-ünnep alkalmával vagy adventkor is, az volt a célunk, hogy bevonjuk az ünneplésbe a speciális nevelési igényű társakat is.
Az egyes télálló pálmafajták sikeres hazai nevelésének feltételei között a legfontosabbak a jó vízáteresztésű talaj, déli-délnyugati napsütötte homlokzat elé ültetés, délnyugati domb- ill. hegyoldal legfeljebb 300m magasságig, a védett, városi klíma, vagy az ország délnyugati szőlőklímájú területei, vagy minden olyan klímájú hely, ahol a füge is jól terem és nem fagy el. Válasszunk szélvédett, napos helyet számára, de egy belső udvar, a ház déli oldala, vagy egy magasabb növényekkel betelepített sarok lehet a legideálisabb. Pálmánk nem fogja kedvelni a szeles magaslatokat, az erős széljárást, de ettől egy örökzöld sövény is megvédheti. Télálló pálma csemete. A fiatal pálma megmaradásának esélyei A fiatal alig 1m-es növény (kétévesnél fiatalabb növény) még nem képes megbirkózni az időjárás viszontagságaival, minél idősebb növényt ültetünk ki véglegesen (négyéves koron túl), annál jobbak ez esélyei a túlélésre. A megvásárolt pálmát csak a vásárlás utáni tavaszon, a fagyok elmúltával érdemes kiültetni. Ültetéssel, ápolással kapcsolatos tudnivalók az ültetőgödör minden irányból legyen 15-20cm-el nagyobb mint a megvásárolt növény földlabdája a gödör aljára kerüljön a pangó vizet elvezető 5-10cm vtg.