5 percig forrni hagyjuk és kész. Nézd meg ezeket a recepteket is! Klasszikus frankfurti leves jellemzői Kategória: Receptek Menüsor: Ebédek, Levesek Elkészítési idő: Gyors receptek Nehézség: Egyszerű ételek, Középhaladó Étrend: Húsos receptek, Zöldséges receptek Hozzávalók: Bors, Fokhagyma, Hagyma, Kelkáposzta, Köménymag, Liszt, Majoranna, Őrölt pirospaprika, Só, Tejföl, Virsli, Vöröshagyma, Zsír Évszak: Nyári ételek, Őszi ételek, Téli ételek
Bár a frankfurti leves hagyományosan virslivel készül, más hússal is el lehet készíteni, például sonkával. Így a szilveszteri receptből egyből húsvéti recept lesz, a végeredmény szintén nagyon finom, és még a maradék húsvéti sonka felhasználására is alkalmas. Frankfurti leves sonkával hozzávalók: 20 dkg füstölt főtt sonka 40 dkg kelkáposzta 25 dkg burgonya (1 közepes méretű) 1 közepes fej vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 1 evőkanál liszt 2 dl tejföl olaj 1 evőkanál majoranna 1/2 kávéskanál őrölt kömény 1 teáskanál pirospaprika 1 evőkanál só 1 csipet bors Frankfurti leves sonkával elkészítése: 1. Készítsd elő az alapanyagokat: kockázd fel a sonkát aprítsd fel a vöröshagymát és fokhagymát pucold meg a krumplit és kockázd fel vágd ki a kelkáposzta torzsáját és csíkozd fel 2. Tegyél egy kevés olajat a lábosba és párold üvegesre a vöröshagymát. 3. Add a fokhagymát is vöröshagymához, majd a káposztát és folyamatosan kevergetve pirítsd le, míg a káposzta össze nem esik. 4. Add a káposztához a pirospaprikát és keverd össze.
Jó étvágyat kívánok! A klasszikus frankfurti leves a legideálisabb hétköznapi ebéd. Klasszikus frankfurti leves ELŐKÉSZÍTÉS 20 perc SÜTÉS/FŐZÉS 25 perc ELKÉSZÍTÉS 45 perc FOGÁS Ebéd, Leves KONYHA Hagyományos 1 kis fej kelkáposzta 1 db vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 evőkanál zsír őrölt pirospaprika só bors majoranna őrölt köménymag 2 dl tejföl, liszt a habaráshoz 1 pár virsli A kelkáposzta külső, vastag leveleit leszedjük, négybe vágjuk, a torzsáját eltávolítjuk, a leveleket felcsíkozzuk. A vöröshagymát megpucoljuk, kockára vágjuk és a felolvasztott zsíron üvegesre dinszteljük, a végén belereszeljük a fokhagymát. Levesszük a tűzről, megszórjuk pirospaprikával és egy kanál liszttel. Beletesszük a káposztát és felöntjük vízzel. Ezután beletesszük a felkarikázott virslit. Elkészítjük a habarást: Egy tányérba kanalazzuk a tejfölt, elkeverünk benne csomómentesen egy kevés lisztet. A leves levéből hozzáöntünk egy keveset. Újra jól összekavarjuk. Végül a habarást állandó kevergetés mellett beleöntjük a levesbe.
Öntsd fel annyi vízzel, hogy épp ellepje. Forrald össze, kóstold meg, majd ha megfőtt (kb. fél óra), add hozzá a karikára vágott virslit. 5-10 percig főzd még, és kész is vagy. Próbáld ki Te is ezt a paleo frankfurti leves receptet! Paleo frankfurti leves
Hogyan lehet a hagyományos frankfurti levest még magyarosabbá tenni? Kerüljön bele a virsli mellé még füstölt szalonna és füstölt kolbász, zöldségek, ízlés szerint jöhet egy kis csípősség is és kész is az igazán magyaros frankfurti leves! Hozzávalók: 20 dkg frankfurti virsli 10 dkg füstölt szalonna 10 dkg füstölt kolbász 40 dkg kelkáposzta 25 dkg burgonya (1 közepes méretű) 1 db sárgarépa 1 db fehérrépa 1 közepes fej vöröshagyma 3 gerezd fokhagyma 1 evőkanál liszt 2 dl tejföl 1 evőkanál majoranna 1/2 kávéskanál őrölt kömény 2 teáskanál fűszerpaprika 1 evőkanál só 1 csipet bors Magyaros frankfurti leves elkészítése: 1. Készítsd elő az alapanyagokat: karikázd fel a virslit és a kolbászt kockázd fel a füstölt szalonnát aprítsd fel a vöröshagymát és fokhagymát pucold meg a krumplit és kockázd fel pucold meg és karikázd fel a sárgarépát és fehérrépát vágd ki a kelkáposzta torzsáját és csíkozd fel 2. Tedd egy lábosba a füstölt szalonna kockákat, és olvaszd ki a zsírját. Tedd a zsírba a felkarikázott virslit és kolbászt és pirítsd meg őket.
A metafora elsüllyed, akár a zárt osztályra száműzött "cselekvésképtelen". Nincs immár szükség rá. Elkülönítő, süllyesztő, vagy épp a megtagadott napi tejadag A fűtő ben: fogalmak, melyek ugyan értelmezhetőek valamiféle metafora kezdeményeiként, bár igazából felesleges az erőlködés, elegendő csupán megpihenni a szó szerinti jelentés szárazságában. "Idegileg kimerültem" − mondja Szépvölgyi Aliz Hajnóczynak, mikor az író arról kérdezi, miért állt önként kezelés alá. A kötet nem csupán a hírhedt cikk abszurdumba fordult következményeiről szól. Egy ember életében és tragédiájában benne rejlik egy egész ország élete és tragédiája. Van, amit nem szabad elfelejteni. 1975-ben a Valóság című irodalmi folyóirat közölte Hajnóczy Péter szociográfiáját Az elkülönítő címmel. A cikk, amely a két év íróasztalfiókban való pihentetés és a lázas megjelenni akarás tengelyei között "érlelődött", óriási botrányt kavart. Hajnóczy Péter Jelentések A Süllyesztőből / Hajnóczy Péter | Petőfi Irodalmi Múzeum. A feudális maradványok uralkodásának bemutatása volt ez egy népi demokráciának elkeresztelt közegben, egy rendszer kíméletlen, ám túlzásoktól mentes diagnózisa, ahol az ártatlant, a nyomorultat meg lehet fosztani szabadságától, rabszolgamunkára ítélni és kitenni a napi megaláztatások sorozatának, s mindehhez a Törvény szolgált alapot.
A kötet nagyobb részét az Elkülönítő vel kapcsolatos kutatások, levelezések, interjúk, beszélgetések, hivatalos iratok teszik ki, illetve helyet kap három fontosabb rövidprózai írás is: "A nagy jógi légzés"; "Karosszék, kék virág"; "Jelentés". A szerző 1972 és 1980 között mániákus pontossággal összegyűjtött bármit, ami valamilyen formában kapcsolódott kutatásához, hisz így, komplexen is ki akarta adatni a művet – így átrághatjuk magunkat különböző hivatalos, fenyegető hangvételű, vagy a szerző állításait igazoló, sokszor névtelenül íródó levelek tucatjain, vagy korabeli rádióinterjúkon is. Inkább beletörődik, semmint lázad, s tragikus módon mindezt a túlélés érdekében teszi: a külvilág elpusztításának kísérlete eleve reménytelen, hiszen előkészületként előbb önmagával kellene végeznie. Az elkülönítő önálló kötetet kapott 2013-ban. Műfaja ellenére minden egyes betűje tökéletesen beleilleszkedik a Hajnóczy-életmű novelláinak és kisregényeinek sorába. Az ihlet csupán illúzió, elég csak a valóságot rögzíteni a maga meztelen valójában.
Ekkor már elköltözött szüleitől, nyomorúságos albérletekben húzta meg magát, 1959-től pedig fizikai munkásként kereste kenyerét: volt segédmunkás, modell, kabinos, fűtő (erről oklevelet is szerzett), a Franklin Nyomdában betűszedő, építőipari vállalatoknál figuráns. Utolsó munkahelye 1974-76-ban az Országos Mérésügyi Hivatal volt, 1976-tól pedig szabadúszóként próbált megélni az írói honoráriumokból és egy ideig a Móricz Zsigmond-ösztöndíjból. Nagyon fiatalon nősült először, majd a válás után még kétszer házasodott újra. "Semmilyen törvény nem írja elő, mosolyodott el az ügyvéd, hogy az állampolgárok kötelesek cipőt viselni, de ha valaki kapná magát és mezítláb járkálna az utcán, hogy a mezítláb járáshoz való jogát gyakorolja, annak az embernek az ép eszében joggal kételkedhetünk. A fűtő) Legendájához szervesen hozzátartozott önpusztító életmódja, egyre súlyosbodó alkoholizmusa, különböző fóbiái és a depresszió is. Egy naplójegyzetében így vallott iszákosságáról: "Alkoholizmusom egyben sajátos világnézet is, politika és vallásos meggyőződés némi öngúnnyal fűszerezendő keveréke.