Budapest, XIII. ker. Margitsziget, Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, tervpályázat III. Hajos alfred nemzeti sportuszoda. helyezés tervezés éve: 2004 beruházás költsége: kb. 2 milliárd HUF Tervezők: Károlyi István, Kolba Mihály, Hetessy Miklós, Urbán Attila munkatársak: Koffler Vanda, Belányi Zsolt, Flaisz Tamás A kontinens-, illetve világversenyek alkalmából a fogadó országnak – a létesítmény (és a rendezés) színvonalával – fel kell mutatnia önmagát. Ezért a terv gondolati pillérei építészeti jellegűek: a közönség útvonalára történő szervezés, markánsan karcsú szerkezetek, a jelentős sporteseményhez méltó emblematikus megjelenés, gyors kivitelezhetőség, célszerű utóhasznosítás. Az új létesítmény megközelítési főiránya tervünk szerint a Nemzeti Sportuszoda főépületének előteréről indul. Ez a tér ma is rendezett, méltó a nemzetközi sport-eseményekhez. Az új főbejáratra rávezető útvonal, – amely jelenleg az NSU nyitott részéhez tartozó keleti lelátó feltöltésére szolgál -, nagyrészt meglévő elemek (fasor, díszburkolat) felhasználásával dromosszá alakítható.
A dromosz az útvonal elején igényel beavatkozást: elsősorban a szabadtéri medence sátrához tartozó gépszín áttelepítését. Az útvonal végén a dromosz tölcséresen kiszélesedve vezet rá a főbejárati díszlépcsőre és a szimbólumként megformált műugró toronyra. A közönség útvonalának fő elemei – dromosz, főlépcső, gyalogos híd, utcás rendszerű lelátók – a terv gerincét képező szoros egységet alkotnak. A főlépcső a közönséget a hídként megformált gyalogos platformra vezeti fel, ahonnan a keleti és nyugati lelátóutcák közelíthetők meg. A lelátók hossztengelyére történő ráfordulás sarokpontjai is térbeli élményt kínálnak: a torony újabb nézőpontokból jelenik meg. A lelátók utcás rendszerűek, azaz hosszanti közlekedési tengelyüket oldalt nyitott oszlopcsarnokos utcák, a sztoák képezik. Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Széchy Tamás uszoda. Ezeken haladva a közönség nemcsak a szép parki környezettel, hanem az események fő színhelyével, a medencék terével is mindvégig vizuális kapcsolatban marad. Az oszlopcsarnokokból az alsó szektorok felülről, a felső szektorok alulról tölthetőek.
A sportsajtó által adományozott beceneve a "Magyar delfin". Eredeti neve Guttmann Arnold volt. 1896-ban Athénban, az első újkori olimpián a 18 éves egyetemistaként két gyorsúszó számban, a 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit!
Mielőtt az 1 éves, vagy pár hónappal idősebb, alkalmasnak ítélt kutyák vakvezetővé képzését elkezdik a szakemberek, többféle szűrő vizsgálaton és felmérésen kell átesniük és megfelelniük. A kiképzés során a kutyák hat hónap alatt megtanulják az alapvető fegyelmezettséget, és a három legfontosabb dolgot, amit egy vakvezető kutyának tudnia kell. Megállással jelezni az akadályokat, majd biztonságosan kikerülni, objektumokat bejelezni, elvezetni a látássérült gazdát A pontból B pontba a gazda jó tájékozódása és utasítása szerint és felülbírálni a gazda döntését akkor, ha az veszélyezteti annak testi épségét. Alapvetően az adott egyed fizikai, mentális és egészségügyi tulajdonságai, képességei határozzák meg, hogy alkalmas-e egy látássérült segítésére. Egy vakvezető kutya nem lehet ijedős, képesnek kell lennie akár 50 különböző feladatot vezényszóra végrehajtani, több lépéssel előre kell tudnia gondolkodni. Segíts Robinak adód 1%-ával vakvezető kutyához jutni! | HVSK alapítvány. Elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy irányba húzza az általa vezetett látássérültet, nem lehet agresszív sem más kutyákkal, sem más állatfajtákkal, sem emberekkel szemben.
Ha már kutyapanziót kell választani, mindenképpen ezt ajánlanám. Egyedülálló, hogy ott is laknak, folyamatos a felügyelet és értenek is hozzá. Az 1700-as és 1800-as évek során a történészek és az antropológusok több utalást találtak vakot vezető kutyára, óvodai versikékben és történetekben. Az 1800-as évek közepéig nem létezett még vakvezető kutyákat elismerő jogszabály. Először 1838-ban, a brit parlament mentesítette az ebadó alól a vakvezető kutyák gazdáit. A vakvezető kutyák intézményesített kiképzése az 1900-as évek elején kezdődött. 1934-ben Guide Dogs for the Blind Association néven alapították az első vakvezető kutya kiképző szervezetet Angliában. A II. Világháború megvakult veteránjai között széles körben alkalmaztak vakvezető kutyákat. Magyarországon – hivatalosan- 1979 óta zajlik vakvezető kutya kiképzés. 2002-ig egyedül az MVGYOSZ végezte a tevékenységet, majd különböző alapítványok és egyesületek is próbálkoztak a dologgal, több-kevesebb sikerrel. A világnap létezését is az MVGYOSZ vezette be a köztudatba.
Minden esetben a kiképzett kutyához kell gazdát választani. A cél, hogy a kutya és gazda habitusa összhangban legyen egymással. Ez a záloga a bizalmon, tiszteleten és szereteten alapuló, kiegyensúlyozott közös munkának és együttélésnek. A vakvezetőkutyás látássérült segítésének 10 fő szabálya A segítő szándékú ember kérdezze meg a vakvezető kutyával rendelkező látássérültet, hogy igényel-e segítséget. Ne érezzen csalódást, ha nem igényel! Ha csak tájékoztatást kér a látássérült, akkor elég, ha röviden elmondja neki, amire kíváncsi. Ha fizikai segítséget is igényel, akkor a kutyával ellentétes oldalra állva segítsen. A látássérült a segítő behajlított könyökéhez lazán hozzáérve követi a segítőt. Mindig a segítő halad elöl. A látássérült egy lépéssel a segítő mögött jár. A segítő a kutyával semmilyen módon nem kommunikálhat. Kérdés nélkül is lehet segíteni tájékoztatással, az alábbi helyzetekben: A hangjelzést nem adó jelzőlámpánál hangosan kimondva a jelzés színét (zöld van, piros van), vagy az olyan megállókban, ahol többféle viszonylatban közlekedő busz, villamos vagy trolibusz állhat meg, a beérkező jármű viszonylatszámát (7-es busz, 49-es villamos, stb.