Kognitív képességeit befolyásoló betegsége, afáziája miatt felhagy a színészi pályával Bruce Willis - jelentette be nemrég a családja. A világsztár nemcsak hős rendőrt, kopasz rosszfiút, beszélő kisbabát és vicces gengsztert alakított, hanem lányát egyedül nevelő szexgépet és magányos sheriffet is. De milyen utat járt be az amerikai-német színész, hogyan lett bárokban harmonikázó, majd magánnyomozóként dolgozó középkorú férfiból A simlis és a szende főszereplője? És melyek a legemlékezetesebb alakításai? Fényképes visszatekintésünk következik. A színész Németországban, egy katonai bázison született 1955-ben, Walter Bruce Willis néven. A család két évvel később költözött vissza az Egyesült Államokba. A simlis és a szende szőke szépsége lányával lépett a vörös szőnyegre: a 34 éves Ariel gyönyörű nő - Világsztár | Femina. Willis már a gimnáziumban drámaszakkörös volt, később fizikai munkát végzett, majd zenészként próbálta keresni a kenyerét. Dolgozott magánnyomozóként is, de mégis a színpadon, majd a televízióban kötött ki. A karrierje a 80-as években indult az Off-Broadwayen. Filmes berkekben a színészt Brunónak becézik.
© Hollywood Pictures / Photo12 via AFP Egy évvel a Hatodik érzék után már jött is a következő együttműködés: a Sebezhetetlenben már Willis kapta az abszolút főszerepet Shyamalantól, aki mellesleg újra összehozta a Ponyvaregény másik főszereplőjével, Samuel L. Jacksonnal is. Willis egy brutális vonatbaleset egyetlen túlélőjét játssza, aki ráadásul még csak meg sem karcolódott, sőt, rájön, hogy igazából soha életében nem szerzett semmilyen sérülést – Samuel L. Ezért nem lehet streamelni A simlis és a szendét. Jackson karaktere meg ennek pont az ellentéte. A figura annyira bejött Shyamalannak, hogy 2019-ben elkészült a sokat késő folytatás is, az Üveg. © Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP Terry Gilliam, a Monty Python egyik tagja, a Gyalog Galopp című mestermű egyik író-rendezője is dolgozott Bruce Willisszel, sőt őt tette meg főszereplőnek a 12 majom című filmbe a már akkor is szupersztár Brad Pitt mellékszereplése mellett. Az időutazós-világjárványos film Pitt és Willis kettőse miatt is emlékezetes, de a koronavírus-járvány miatt sokan alighanem más okból is újranézték, hogyan próbálja Willis a múltban, őrültek és titokzatos aktivisták között elérni, hogy a járvány ki se robbanhasson.
Ennyiből már el is lehet képzelni az akcióvígjátékot, amelyben akcióhőst faragtak a brit úrinő-imázsát sutba dobó Helen Mirrenből, és összehozták egy nyugdíjas bevetésre Willist, Morgan Freemant és John Malkovichot. Willis nem egyszer mutatta meg: a filmekben az öreg oroszlán sem veszíti el a fogait. Emlékszel A simlis és a szende szőke bombázójára? Friss fotókon a 72 éves Cybill Shepherd – GWL. © Concorde Film distribution GmbH 2012-ben Budapesten forgott a Die Hard című akciófilm-sorozat ötödik részének számos jelenete. Bruce Willis feleségével és hathetes kislányával érkezett a fővárosba, a repülőgépről leszállva pedig barátságosan integetett a fotósoknak és a rajongóknak is. Willisék különösebb felhajtás nélkül csavarogtak Budapesten, voltak bababoltban, ékszerüzletben, sőt, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe is ellátogattak, úgy tudni, akárhol is jártak, mindenhol nagyon kedvesek voltak a rajongókkal. © MTI / Kallos Bea Amilyen közel áll Willishez a cinikus rendőr karaktere, annyira távol áll bármelyik korábbi szerepétől a Holdfény királyság megtört, problémákkal küszködő Sharp századosa, de ez pont az a frissesség volt a karrierjében, amit már régóta hiányoltunk tőle - írtuk 2017-es cikkünkben, amikor a színész tíz legjobb alakítását listáztuk.
Itt ismerkedett meg a sármos autókereskedővel, David M. Forddal, akitől egy évvel később megszületett első gyermeke, egy kislány, Clementine Ford. Bár összeházasodtak, ez a kapcsolat nem működött, 1982-ben elváltak. A színésznő 1987-ben ismét anya lett, ráadásul ikreket szült, egy fiút, Cyrus Zachariah-t és egy lányt, Molly Arielt. Második férjétől, az ikrek édesapjától, Bruce Oppenheimtől 1990-ben vált el. Cybill Shepherd a mai napig aktívan színészkedik, nem véletlen, hogy megjelent a 94. Oscar-gálán is, amit éppen a napokban tartottak. A jeles eseményre egy klasszikus, fekete estélyi ruhát választott, amihez meglepő módon edzőcipőt párosított. A különleges szett persze sokaknak felkeltette az érdeklődését, rengeteg fotó készült a sztárról. Ezeknek a többségén szerepel egy szőke, pink ruhás szépség is, aki nem más, mint a színésznő kisebbik lánya, az ikerpár női tagja, a most 34 éves Ariel. Anya és lánya nagyon csinosak voltak együtt a vörös szőnyegen, az alma nem esett messze a fájától, a fiatal nő arcvonásai sokban hasonlítanak az anyukájáéra.
Kétféle legenda kering arról, mit keresett a sorozatban a színész, az egyik sztori szerint azért vállalt ingyen három epizódot, mert a Bérgyilkos a szomszédom forgatásán elvesztett egy fogadást Matthew Perryvel szemben, a másik történet viszont úgy szól, hogy Willis és Perry egyszerűen úgy gondolta: vicces lenne beleírni a színészt a forgatókönyvbe. Bruce Willis a fiatal lányát egyedül nevelő apa, Paul Stevens szerepében tűnt fel, aki Rachel-lel kezdett romantikus kapcsolatba. Felejthetetlen marad az a jelenet, amikor a hétvégi házban (ahová lánya Ross-szal, Paul pedig Rachel-lel érkezik), a férfi ad magának egy kis önbizalomfröccsöt a tükör előtt. "Igazi férfi vagy, szexgép! " – mondja, majd üvölt egy olyan igazi oroszlánosat. Az alakításért Willis Emmy-díjat kapott a legjobb vendégszereplő (vígjátéksorozatban) kategóriában. © Warner / Collection ChristopheL via AFP 1994-ben játszotta el Quentin Tarantino mesterművében Butch szerepét, a gyengéd hősszerelmes bokszolóét, aki nemcsak az ellenfeleivel, hanem a lelkiismeretével is viaskodik.
Íme néhány színész, akinek drukkolunk, hogy sorozatterve megvalósuljon.
I. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei Az emberi kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Az emberi kommunikáció digitális és analógiás kódok által jut kifejezésre, így elkülöníthetjük a: verbális kommunikációt, mely a nyelvvel mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelenti; a nem verbális kommunikációt, mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb. (Napjainkban egyre több tudományág foglalkozik ennek a csatornának a feltárásával, leírásával. ) az emberi kommunikáció két csatornája azonban csak a tudományos vizsgálódás céljából választható szét, a valóságos folyamatban ezek a tényezők szorosan összefonódva, egymást kiegészítve vesznek részt. a metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján: a verbális közlésben, ha az adott szövegnek a közvetlen nyelvi szintjénél elvontabb jelentése van (pl.
a metakommunikáció a verbális közlés mindkét típusában (beszéd és írás) előfordulhat; a nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos (pl. mimika, gesztus, távolság, testtartás). Összefoglalva: a metakommunikáció igen összetett s nehezen leírható kategória. Külön csatornát nem képez, általában a nem verbális csatorna jelzései hatnak metakommunikatív módon, ha azok nem a tartalmi kommunikáció jelei. A nyelvi kommunikáció, tehát a beszéd és az írás is kulturális termék, amely az ember fejlődéstörténete során alakult ki. II. Szokás a beszédet a nyelv elsődleges közegének tekinteni, az írást pedig csak másodlagosnak. Ennek az állításnak az alátámasztására sokféle érvet felsorakoztathatunk, amelyek két nagy csoportba rendezhetők. 1. genetikus érvek: az emberiség történetében a beszéd alakult ki először, és csak később jött létre az írás; * minden olvasási és írásos esemény az alapul szolgáló beszélt nyelv közvetítésével megy végbe; az egyén az életében beszélni tanul először, s az írást csak később sajátítja el; 2. általános érvek: nincs beszélt nyelv nélküli emberi közösség, de sok olyan közösség van, amelynek nincs írásrendszere; még az olyan közösségekben sem minden felnőtt írástudó, amelyekben létezik írás: a gyerekek már beszélnek, mielőtt írni tanulnának.
Mondanivalónk értelmét megerősíthetik, vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek. Figyeljük meg: az előző mondatban a hogyan? kérdésre válaszoló elemeket halmoztunk (például: eltúlzott hangsúlyozással), nyelvi megnyilvánulásunk módjára utalva. Ezek a jelenségek szervesen, elválaszthatatlanul hozzátartoznak verbális közléseinkhez, és együttesen határozzák meg az információ tartalmát. Vegyük őket szemügyre egyenként! A tekintet és a szemkontaktus. A szem a lélek tükre – hangzik a közmondás. Pusztán a szemünkkel (vagyis a szemünket, a szempillánkat mozgató izmokkal) viszonyulások és érzelmek egész skáláját tudjuk kifejezni. Ki ne tudná, milyen az, ha hideg tekintettel merednek rá, vagy ha forró pillantásokat vált vele valaki. Az is fontos különbség, ha a szemébe nézünk annak, akihez beszélünk, vagy nem. A tekintet alapvető kapcsolatteremtő eszköz: ezt nagyon jól bizonyítja az a tapasztalatunk, hogy ha véletlenül a kapcsolatteremtés szándéka nélkül felejtjük valakin a tekintetünket például tömegközlekedés során, az kínos pillanatokat okozhat mind a nézőnek, mind a nézettnek.
A kommunikáció során nyelvi és nem nyelvi jeleket alkalmazunk. A nyelvi jelek megadott szabályok szerinti felhasználását verbális kommunikáció nak nevezzük, a nem nyelvi jelek segítségével létrehozott információközlés a metakommunikáció. A nyelvi közlést többnyire metakommunikáció kíséri, amelynek jelent ő ségét semmiképp nem lehet leértékelni, hiszen a közlésfolyamat során 65-70% – ban hagyatkozunk ezekre a jelekre. Tehát az emberek közötti üzenetek nagy része /több mint fele/ nem nyelvi úton fejez ő dik ki! A metakommunikáció tehát minden olyan nem nyelvi kifejez ő eszköz, amellyel a kommunikáció során a beszédünket kísérjük. Sok mindent elárul a beszél ő személyiségér ő l, jellemér ő l, aktuális élethelyzetér ő l, hangulatáról. Gyakran nem tudatosul, akaratunkkal kevésbé szabályozható. Beszéd közben több szerepük is lehet.