Tisztelt Ügyfeleink! Az év végi zárások előtt elég frekventált kérdés lett a behajtási költségátalány kezelése. Nagyon sok fórumon vitatják a 40 EUR felszámításának számviteli és adójogi megítélését, de vállalható megoldást a szakmai szervezetek sem nagyon tudnak javasolni. Ugyan ez egy fordítási hiba miatti kötelezettség, de így került bele a törvénybe, és ezek szerint kezeli a NAV – mulasztási bírságot is kiszabható ezzel kapcsolatban. Nem mindegy, hogy ezt a végrehajtási költséget LEHET kérni, vagy KÖTELEZŐ felszámítani. Európában mindenütt felszámítható, nem pedig fel KELL számítani. A jogászok szerint ez sérti a szerződéses szabadságot, hiszen a felek eltekinthetnek ettől. Ha nem tekintenek el, az más kérdés, akkor természetesen kezelni kell. A szabályozás pontatlansága miatt előfordulhat, hogy egy kis összegű, 1-2 ezer Ft-os számla 1 napos késedelme után is fel kell számítani a közel 12 ezer Ft-os végrehajtási költséget. Ennek a számítása rendkívül nagy adminisztrációs teher, és lehet, az eredmény hatása nulla, ha a partner eltekint tőle, és elengedi az ilyen irányú követelését.
Mégis hogyan? A Ptk. szerint, a felek közötti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy 40 eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása nem alkalmazható, ezért az egyetlen megoldás az, ha a jogosult nyilatkozatban mond le róla, állítja a MAZARS. Ehhez jelenleg az tűnik a legcélravezetőbbnek, ha az érintett cégek – adott fordulónapra – teljes körű egyenlegegyeztetést végeznek, melynek során formalevélben nyilatkoztatják a partnerüket, hogy a meg nem fizetett költségátalány iránti igényünkről, illetve annak összegéről kifejezetten és visszavonhatatlanul, ellenérték nélkül lemondanak. A nyilatkozatnak ugyancsak tartalmaznia kell azt a kijelentést, hogy a vállalkozás által a fordulónapig teljesített fizetéseket a számlakövetelések tőke összegére számolták el. Bohus Gabriella szerint ez utóbbi azért fontos, mert a Ptk. 6:46. paragrafusa szerint "ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni".
Az irányelv kiindulópontja, hogy az uniós államokban alkalmazott, alacsony vagy fel nem számított késedelmi kamatok miatt az adósok érdekeltté váltak abban, hogy szándékosan fizetési késedelembe essenek. Ennek alapján úgy rendelkezik az uniós jogszabály, hogy a késedelmes fizetés előnytelenné tétele érdekében a késedelem miatt felmerülő behajtási költségekért a jogosultat illesse meg egyfajta kártérítés. A tagállamok ezután a normához igazodva, annak mintájára vezették be hazai jogrendjükben a negyven eurós átalányt a kereskedelmi ügyekben. A szabályozás Magyarországon még a régi Ptk. hatálya alatt került bevezetésre, s a 2013. július 1-jétől megkötött szerződésekre már alkalmazni kellett. A behajtási költségátalány megfizetésének abban az esetben is eleget kell tenni, ha a jogosultnak nem keletkezett kimutatható behajtási költsége a kötelezettel szemben. A Polgári Törvénykönyv szabályozása azonban nem ad kellően pontos magyarázatot fontos számviteli, adózási kérdésekben, így – többek között – az sem derült ki, hogy a behajtási költségátalány érvényesítése csupán jogosultság, vagy olyan összeg, ami mindenképpen jár a jogosultnak.
Ha viszont nem engedi el, ez egy kisebb céget eredmény szempontjából tönkretehet, hiszen ez akár összemérhető lehet bizonyos esetekben a ténylegesen felmerült költségekkel is. Ezért irodánkban kérhető egy nyilatkozat minta (szerkeszthető formában), amely ennek a problémának a kivédésére szolgál. Praktikus lehet ennek a problémának ily módon való kezelése, így nem kell kiszámolni ezt a kötelezettséget, majd elengedni, azaz a felesleges számítási procedúrát jó lenne kihagyni. Bár ez a pontatlan szabályozás miatti felesleges adminisztráció így is, de még mindig jóval kevesebb, mintha minden egyes számla után, ami akár egy napkésedelemmel is lett kiegyenlítve, az akkori árfolyamon kiszámítanánk és előírnánk a 40 eurót, majd elengedés esetén kinulláznánk az eredmény hatást. Mivel ennek a számítása rengeteg plusz munkát jelent, ezért jobb lenne, ha ezzel a nyilatkozattal ezt el lehetne rendezni. A szakma alapvetően az egésszel nem ért egyet, visszamenőleg kellene javítani a szabályt oly módon, hogy ha fel akarom számítani, akkor kezeljem, de ha nem, akkor miért kell ezzel ennyit foglalkozni?
KÖZPONTI VIZES FŰTÉSRENDSZER ÉS EGYEDI FŰTŐPANELEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA És ez a szám még mindig csak egy olyan szám, amely nem veszi figyelembe az adott házba (lakásba) telepített rendszer egyéb összetevőit, azok működését. WEBÁRUHÁZ Hogy ne kerülgessük a kását (csak közelítés): egy jól tervezett kondenzációs kazános központi fűtéstől egy korszerű elektromos fűtés kb. 50-70%-al fogyaszthat többet. De bizony egy fűtésrendszernél ez csak egy szempont. Ne felejtsük el figyelembe venni az a beruházási költséget, karbantartásigényt, élettartamot, gondtalan használhatóságot, kezelhetőséget, vezérelhetőséget, komfortérzetet, esztétikai szempontokat, megújuló energiás kiszolgálhatóságot sem, ahol bizony általában az elektromos fűtés nyer… A fentiek természetesen a ma kapható, korszerű kazánokra vonatkoznak. Gázfűtés vagy villanyfűtés - HAJDUVILL. Azaz kijöhet az az egyszerű következtetés is, hogy egy régi, túlméretezett, rossz vezérlésű gázkazános rendszert (30-40% valós hatásfok) lecserélve egy korszerű elektromos fűtésre, bizony közelíthetjük az előző évi gázos rezsiszámlát.
Gázfűtés vagy v illanyfűtés – hatásfok összehasonlítás Örökösen előforduló téma az elektromos fűtések kapcsán, hogy mennyi a fogyasztás, melyik a jobb: gázfűtés vagy villanyfűtés. Sokan rávágják: "drága, mert a villanyfűtés háromszor annyiba kerül, mint a gázfűtés". Igen, tényleg: a gázból származó egységnyi hőenergia mai árakon harmada az elektromosénak. De azt majdnem mindig elfelejtik hozzátenni, hogy 100%-os hatásfok esetén! A korszerű villanyfűtésekről valószínűleg mindenki tudja amellett, hogy a legtisztább fűtés és megújuló energiával is kiszolgálható, hogy közel 100%-os hatásfokúak. Akkor is, ha kint alacsony a hőmérséklet és akkor is, ha nem! De hogy is van ez az egyéb fűtéseknél? Bizony minden egyes fűtési fajta más és más. Mivel az elektromos fűtéseket mindenki elsősorban a gázfűtéssel – a közhasználatban sajnos szinte mindegy milyen típussal – akarja összehasonlítani, ezért álljon itt egy rövid összefoglaló a gázos rendszerekről. Kirívó példaként először nézzünk egy elavult parapetes gázkonvektoros fűtést.
05. 05 3930 Kedves Tagok! Fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos problémák feltárását kutatom. Ha az utóbbi években végeztél fűtéskorszerűsítést (fűtési rendszer átalakítása, fűtési rendszer vagy eszköz cseréje, javítása) és szívesen megosztanád tapasztalataidat, akkor Téged kereslek. A kérdőív kitöltése anonim módon történik és maximum 5 percet vesz igénybe. A kérdőív a következő linken keresztül érhető el: Köszönöm azoknak, akik kitöltötték, ezzel segítve a kutatásomat. kenny11 2020. 04. 12 0 1 3929 Sziasztok, saját tapasztalat, 1 év alapján 90 m2 nettó alapterületű könnyűszerkezetes ház teljes tetőtér beépítéssel (kb 150 m2 kétszintes háznak felel meg). 2. Lakás méretei Itt a lakás alapterületére és belmagasságára gondolunk, tehát egyszerűbben a fűtendő légköbméterre/légtérfogatra. Ez alapján két esetben szoktuk javasolni elektromos fűtés kiépítését: a. Kisebb lakások, kb 150 m 3 -ig Amint látható, légköbméterről beszélünk, nem alapterületről! Fontos megérteni, hogy egy 40 m 2 -es 4 m belmagasságú lakásban ugyanannyit kell fűteni, mint egy 64 m 2 -es 2, 5 m belmagasságú lakásban.