Egymásnak ellentmondó adatok jelentek meg arról, hogy mekkora a koronavírus által okozott fertőzés halálozási aránya. Kezdetben 1 százalék jelent meg a nemzetközi sajtóban, később 2, 4 százalékról volt szó, jelenleg azonban a világátlag már 3, 6 százalék. Ráadásul ennek a számítási módszertana erősen vitatható, a számítás jellegéből adódóan alulbecslés. Másrészt viszont sok enyhe esetről az orvosok nem is tudnak. Kínában, ahol a járvány lassan véget ér, a halálozási arány jelenleg 3, 9 százalék. Koronavírus halálozási arány. Olaszországban rohamosan nő, most már 6, 7%, miközben Németországban mindössze 0, 1 százalék, vagyis 1 ezrelék. Két ország is van, ahol már több mint 500 betegről tudnak, de senki nem halt meg (Norvégia és Dánia). De mi az oka az óriási különbségeknek, és mi az igazság? A jelenlegi adatok szerint szinte az egész világon növekedni látszik a koronavírus-járvány halálozásának a mértéke. A szakemberek különböző statisztikai számításokkal próbálják megadni a betegség halálozási rátáját, de ez egy éppen zajló járványnál nagyon nehéz.
Belgium után Spanyolország (1700 lakos/haláleset) és Olaszország következik (1900), majd a britek (2000) és a franciák (2400) jönnek a sorban. A "fekete" top 10-be a dél- vagy nyugat-európai államokon kívül csupán a különutas válságkezelést folytató svédek kerültek be, akiknél 2900 lakosonként van egy halálos áldozat – ez a hatodik legrosszabb érték európai szinten. Sok a fehér folt A diagnosztizált fertőzöttek arányára most nem térünk ki, mert azokat csak komoly fenntartásokkal lehet összehasonlítani. Az egyes országok ugyanis eltérő mennyiségű tesztet végeznek, valamint esetenként különböző tesztelési módszereket és stratégiát használnak. Koronavírus: meglepő dolgon múlik a halálozási arány | Házipatika. Azt pedig már számos tanulmány megállapította, hogy a fertőzöttek valós száma – figyelembe véve azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a vírust – sokszorosa lehet a diagnosztizáltak számának. A halálozási ráták esetében is érdemes figyelembe venni, hogy országonként eltérhet a kiindulási járványhelyzet, a demográfiai összetétel, az egészségügyi állapot, valamint az, hogy milyen mértékben derítik fel a koronavírusos haláleseteket, és milyen szempontok alapján könyvelik el azokat.
"Ugyan meggyőződésem, hogy ilyen nehéz időkben, amikor nap mint nap gyászol a nemzetünk, nem szabad a statisztikai adatokkal bűvészkedni, sajnos a téma aktualitása miatt szükséges pár dolgot tisztázni" – folytatta. Elsőként azt, hogy a koronavírus-megbetegedéssel összefüggő nemzeti adatsorok nemzetközi összevetését szorgalmazó elemzések gyakran tévesek, ugyanis az egyes országok a közvélemény gyors tájékoztatásának szükségessége miatt közel sem használnak egységes standardokat. Magyarország például a járvány elleni küzdelem hatékony szervezése érdekében nagyon szigorú protokollt követ, ami miatt itthon nem a COVID-19 betegség miatt "közvetlenül" bekövetkező halálesetek bonyolult és lassú módszertannal meghatározható számát, hanem a koronavírussal kapcsolatba hozható esetek egyszerű és gyors módszertannal megállapítható adatát közlik, ami értelemszerűen jóval nagyobb az előbbi egységnél – mutat rá Bozsonyi. Legfrissebb információ az új koronavírus-járványról (COVID-19) | TRT Magyar. A magyar eljárás szerint amennyiben például egy koronavírus-pozitív beteg – aki egyébként egyáltalán nincs súlyos állapotban – autóbaleset áldozata lesz, majd a kórházban nem tudják megmenteni az életét, úgy az ő esete a "covidos" statisztikák közé számítódik.
Hétfő délelőttig 199 koronavírusos áldozatot regisztráltak Magyarországon. Ez az összes eddigi magyarországi fertőzött több mint 10 százaléka. (Müller Cecília a napokban azt mondta, hogy ez nem kimagasló szám Európában, sőt az alsó harmadban vagyunk. Ez nem igaz, súlyos gócpontokban vannak ennél magasabb számok, a régióban messze nálunk a legrosszabb az adat. ) Müller Cecília a mai "sajtótájékoztatón" azt is közölte, hogy 811 koronás beteg van kórházban. Miután az "aktív" igazolt betegek száma jelenleg 1518 (az összes eddig regisztrált betegszám, mínusz a gyógyultak és az elhunytak száma), így a "megtalált" koronások közül minden második kórházban van. Jelenleg 60-an vannak lélegeztető gépen. A hivatalos adatokból egyébként nem úgy tűnik, hogy gyorsan terjedne a vírus, mostanában egy megugrás volt, amikor április 10-én a Pesti úti idősek otthonát elkezdték alaposan megvizsgálni. Az áldozatok számának a növekedése meghaladja az új regisztrált fertőzöttekét. A Pesti úti vagy akár a borsodnádasdi idősotthon példája azt mutatja, hogy vannak olyan intézmények, ahol nagyon fontos lenne azoknak a rendszeres szűrése is, akik nem mutatnak tüneteket, hogy még időben meg lehessen akadályozni a vírus terjedését a legveszélyeztettebbek között.
Mihályi Árpád-kori település, amely kezdetben várbirtokként fontos szerepet játszott a nyugati határvédelemben. Első okleveles említése 1198-ból származik, amikor Imre király Csák Ugrin püspöknek adományozta. A mezővárossá fejlődött településen számos iparos is megtelepedett, majd a 19. Mihályi - Képgaléria - Dőry-kastély - Dőry-kastély. században a falu a Dőry család birtokába került. A falu látnivalói közül a Dőry-kastély emelkedik ki, melynek felújítását célul tűzték ki. A környék turisztikai fellendítésében kiemelt szerepet szánnak a kastély épületének és a hozzá tartozó festői szépségű parknak, melyet a Kis-Rába kettészel.
század elején a Nicky család állíttatta helyre. Ekkor a keleti oldal két saroktornyát lebontották, és a ma is látható főhomlokzati részt alakították ki. A kastélyt 1860-ban Dőry Miklós vette meg, és alakítatta át romantikus stílusban. A rendkívül elhanyagolt állapotban levő kastélyt 1969-1974 között állította helyre az OMF, Koppány Tibor építész tervei szerint. Az azóta eltelt évtizedekben állapota sokat romlott. Az épület 2006-ban került a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz. Kutatása lezárult, felújítása megkezdődött, de nem fejeződött be. Forráshiány miatt az épületet 2011. márciusában a KÖH átadta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek, akik a kastély üzemeltetésére a jövőben pályázatot írnak ki. Rákóczi-szabadságharc idején a kastély leégett, 1709-ben Niczky György a jelenlegi késő reneszánsz formájában újjáépítette a hátsó szárnyat. Erről tanúskodik a Rába-parti homlokzaton található, latin feliratú kőtábla. Mihályi Dőry Kastély - térképem.hu. Az első szárnyakat 1720-1730 körül a Rátkyak építették újjá korai barokk, festett homlokzatokkal.
Az 1560-as évek elején, korábbi épület helyén emelt kastély eredetileg négysaroktornyos volt. Fele részét házasság révén a 16-17. század fordulóján élt katonaköltő, Vathay Ferenc szerezte meg. 1704-ben és 1709-ben a császáriak feldúlták a várat. Nyugati részét a Rába-parti homlokzaton lévő feliratos kőtábla alapján Niczky György hozatta rendbe 1712-ben. Ennek dokumentuma a hátsó szárny emeletén lévő nagyterem bibliai idézettel díszített, faragott mestergerendá ján látható 1712-es évszám is. Ugyanekkor kerülhetett sor a Rátky család tulajdonában lévő, független keleti rész felújítására is. Ekkor készült az árkádíves udvari folyosó és a Niczky-féle szárny toszkán oszlopos árkádsora. A 18. század közepi átalakítás során bontották le a keleti oldal két saroktornyát és hozták létre a mai homlokzat szimmetrikus, középrizalitos formáját. Az udvari hátsó sarokban lépcsőházat építettek, mellette emeletes árkáddal. Ekkor, a Niczky Lázárhoz köthető átépítés során készült el a park is. Miután 1860 körül Dőry Miklós megvette, a két vízi bástyát meghagyva a kastélyt angol gótikus stílus ban átépíttette.
Ládonyi Demeter Miklós nevű fia 1591-ben török fogságba került, húgai a kiváltására mindent pénzzé tettek. 1596-ban Miklós mindent a húgaira, Annára és Zsuzsannára hagyott. Az ő férjeik voltak a katonaköltő Wathay Ferenc és Kisfaludy Balázs. 1598-ban kötött birtokegyezségükben "domus etcuria nobilitaris in modum fortalitij erecta in Myhaly" elnevezéssel szerepel a kastély. 1599-ben jegyezte fel Wathay, hogy felesége, Ládonyi Anna, a "Mihali castelnak felitt" birtokolja. 1601-ben, felesége halála után, Wathay eladta részét Kisfaludynak, aki 1609-ben kapta meg a kihalt Csáki család részeit is, és így egy kézben egyesítette a Csák nemzetségből származó családok vagyonát. A 15 éves háborúban Győr és Pápa eleste után Nádasdy Ferenc dunántúli főkapitány javasolta a magánföldesúri kastélyok megerősítését, őrséggel való ellátását. Mihályi Kapuvár elővára lett volna a tervezet szerint. Erre Győr és Pápa visszafoglalása miatt nem került sor. A háborús pusztítások azonban Mihályit sem kerülték el, 1594-ben és 1604-ben is felperzselték a települést és a kastélyt is.