Értékelés: 57 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész beszél pályafutásáról és Istenbe vetett hitéről. Részletet láthatunk a Vőlegény című színházi előadásból, és a Hídember című filmből, melynek főszerepeit maga a színész játszotta. A műsor ismertetése: Portréfilmsorozat magyar színészekről, költőkről, fizikusokról, agykutatókról. Eperjes Károly. Ismerjék meg hazánk nagy tudósait és művészeit. Egyéb epizódok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Balczó András olimpiai bajnok öttusázó a napokban úgy nyilatkozott, hogy a járvány egy utolsó figyelmeztetés a számunkra Istentől. A mondatra sokan felkapták a fejüket, de Bese Gergő atya egyetért a klasszis sportolóval: "Kaptunk egy utolsó figyelmeztetést. Nagyon lazán vettük a természet sikolyát, amikor láttuk az erdőtüzeket és árvizeket akkor megvontuk a vállunkat mondván, hogy ez nem nálunk történik. Nem akartunk kilépni a fogyasztói társadalmunkból, a komfortzónánkból, a keresztény jelképeket pedig kidobtuk az életünkből. Eperjes Károlyt fel sem ismerni - A 64 éves színész nagyon megváltozott - Hazai sztár | Femina. Most viszont egy láthatatlan gyilkos ellenség lopózott be az otthonainkba, amitől megrettentünk. A gonosz pont így ólálkodik be az életünkbe, így veszi el a lelki szabadságunkat. Abban reménykedem, hogy ezt a lelki szabadságot vissza tudjuk szerezni azután, hogy a koronavírust legyőztük. " A színművész és a fiatal pap is hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy a templomokat nem szabad bezárni ebben a helyzetben: Eperjes Károly: "Tegnap beszélgettem Bíboros atyával és gratuláltam neki, amiért az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében arra buzdítja a papokat, hogy szolgáltassák ki a szentségeket, hogy áldozhassanak azok, akik a megszentelő kegyelem állapotában vannak – és gyónhassanak azok, akik még nem.
A rákos műtétjével egyenrangúvá tesszük azt, hogy kioltunk egy életet. " Az interjú egyik fontos témája a fiatalok voltak: Eperjes Károly szerint sokkal nehezebb a helyzetük, ennek oka pedig a relativizmus: "A mostani fiatalok sokkal nehezebb helyzetben vannak mint mi, mert most a relativizmus dúl, amely azt mondja, hogy mindenkinek igaza van. De ha mindenkinek igaza van, akkor senkinek sincs igaza. Pedig Isten az igazság, az út és az élet! Index - Kultúr - Eperjes Károly harmadszor is legyőzte a koronavírust. Igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy ez nem mehet így tovább. Az emberiség vagy visszatér Istenhez, vagy elpusztul. " Az iskolalelkészként dolgozó Gergő atya rendkívül népszerű a fiatalok körében, ennek oka, hogy bármikor megkereshetik a problémáikkal: "Nincs baj a fiatalokkal, csak nem értjük a kérdéseiket, és nem tudunk rájuk hiteles válaszokat adni. Főleg azért nem, mert nem ott vagyunk, ahol ezek a kérdések elhangoznak. Teljesen más dimenzióban mozognak ők, mi viszont megmaradtunk egy másik útvonalon. De abban a pillanatban ha meglátják, hogy te mellettük vagy, akkor elkezdenek kérdéseket feltenni és mernek megnyílni.
14 éven aluliaknak nem ajánljuk! A változtatás jogát fenntartjuk.
Olvasmányosan nyújt bepillantást A Mi Erdőnk rejtekébe, szakszerű ismertetőkkel, tanácsokkal, túraajánlatokkal segít fölfedezni annak értékeit. Állattenyésztés A professzionális állattenyésztők lapja Elsősorban a professzionálisan működő nagy gazdaságok állattenyésztőinek, felsővezetőinek nyújt magas színvonalon információkat. Tájékozódhatnak a legújabb kutatási eredményekről, az új nagyüzemi tenyésztési, termelési rendszerekről, az élenjáró cégek input anyag ajánlatairól, azok alkalmazási feltételeiről, lehetőségeiről. Állattenyésztés
Akiről pedig úgy hírlik, hogy egyáltalán nem örülne Eperjesnek, aki rendszeresen zaklatja, hívogatja, főleg egyetemi harcaiban támogatást kérve. A baj csak az, hogy Eperjes, miután színész, elég hitelesen domborítja úton-útfélen azt, hogy ő a Jóisten, pontosabban Orbán Viktor csókos cimborája. Ezzel sikeresen zavarja meg aktuális ellenfeleit: még, úgy hírlik, Vidnyánszky is bedőlt a trükknek. Nem gondolt bele, ahogy sokan mások sem, hogy Orbán Viktornak nincsenek barátai – mondjuk Szita Károly körül sem látunk ilyeneket – hacsak nem gyerekkorukból, a székesfehérvári nevelési tanácsadóból ismerik egymást, vagy valami Bécs környéki szanatórium (Döbling, hehe) pihenőszobájából. Amit viszont – hogy komolyra fordítsuk – leginkább a tragikus jelzővel írhatnánk le, az az agresszív nyomulás, doktriner, dühödt és kompromisszumképtelen térfoglalás, amely Eperjes kaposvári egyetemi tevékenységére jellemző. Könyörtelenül, minden politikai befolyását, kapcsolatait latba vetve takarította el azokat az oktatókat útjából, akiket nem látott szívesen osztályában, és helyezte el azokat, akikről úgy gondolta, hogy beleillenek a világképébe.
12 perces beszélgetés közepénél, hogy feltehesse a kérdést: "Abból a pletykából mi igaz, hogy a kaposvári színház a tiéd lesz? " Értik: "a kaposvári színház a tiéd lesz". Így fogalmaz az intimpista, a haverkodó bennfentes. Szó sincs pályázatról, programról, esetleges versenytársakról, művészi hitvallásról, á, dehogy. A tiéd lesz és pont. Szamóca persze amúgy színészmódra, álszerényen heherészik: "tudtam, hogy nem a színházi bemutató miatt hívtál…", s aztán belecsap: "Kérlekszépen… mind a társulat tagjaitól, mind a város prominenseitől, közemberektől és másoktól is … kaptam megkeresést … és hát én ott kezdtem a pályámat … szerintem nem aktuális. " Tehát nem kizárt, de most nem aktuális, és csupáncsak azért nem, mert ott "most kezdődik egy átépítés … oda egy menedzsment kell, oda nem kell egy színházigazgató…" Ez, mondjuk gyanúsan összecseng azzal, amit a megbízott igazgató, Fülöp Péter nyilatkozott a Somogyiban, alaposan túlszínezve saját menedzserségét. Másrészt pedig azzal, hogy Eperjesnek éppen két év múlva végez az osztálya, és kérdéses, hogy nem lesz-e akkor Vidnyánszkyval még a mostaninál is rosszabb viszonyban ahhoz, hogy újabb osztályt kapjon.
A három részre szakadt ország nyugati felén az ellenreformációt használták fel a Habsburgok arra, hogy hatalmukat megszilárdítsák. Az ellehetetlenítés az 1650-es évek után indult el igazán, később pedig már a nyílt vallásüldözés sem kerülte el a kollégiumot. Kocsi Csergő Bálint rektor és Séllyei István dunántúli püspök is a között a száz protestáns prédikátor és tanító között volt, akiket a pozsonyi törvényszék 1674-ben lázítás miatt először halálra ítélt, majd enyhítésképpen inkább eladták őket gályarabnak. Minden támadás ellenére sikerült fennmaradnia a kollégiumnak ebben az időszakban, a rá következő évtizedekben mind infrastrukturális, mind oktatásügyi tekintetben bővülni tudott, ám 1707-ben a császáriak felégették a várost, a tűzvészben az iskola épülete is elpusztult. A tragédia csak bevezetője volt annak a megpróbáltatássorozatnak, amely a kollégiumra várt a következő nyolcvan évben. A Pápai Református Kollégium épülete egy régi képeslapon SZÁMŰZETÉS Miután 1749-ben Esterházy Ferenc követelésére az országot irányító helytartótanács megszüntette Pápán a szabad vallásgyakorlást, néhány év jogi huzavona után a város református lelkészeit és a kollégium rektorát elűzték Pápáról.
Harminc éve annak, hogy a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 1991. szeptember 1-jén újra elindíthatta első osztályait, megkezdve akkor a négyszázhatvanadik tanévét. Nem sok olyan, még ma is működő oktatási intézménye van az országnak és benne a református egyháznak, amely csaknem ötszáz éves múltra tekinthet vissza. A pápai Refi viszont fél évezred óta meghatározó iskolája a Dunántúlnak, oda járt Petőfi Sándor és Jókai Mór, akárcsak Orlai Petrich Soma, s ott tanult száz évvel később Csoóri Sándor is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Pápai Református Kollégium 1531-es alapításakor még a lutheri tanokat követve oktattak az intézmény falai között, ám a kálvinizmus néhány évtized alatt előretört Pápán is, így 1585-ben már kéttagozatos református főiskolaként működött a kollégium, amelyben hat évfolyamos gimnáziumi és két- vagy hároméves teológiai oktatás folyt. S bár a Pápai Református Kollégium a 17. századra egyre meghatározóbb iskolájává vált a Dunántúlnak, éppen a földrajzi elhelyezkedése sodorta ekkor nehéz helyzetbe.
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Dunántúli Református Egyházkerület tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskola új internátusi szárnyában 164+2 főt szállásolnak el. Az épület Pápa belvárosában, a Március 15. téren található. Az ingatlanon jelenleg a Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola működik egy épületegyüttesben. Az építés előtt le kell bontani egy 336 négyzetméteres földszinti épületet. Az új kollégiumban 49 szoba lesz, a 4 fős szobák 19 négyzetméteresek és 5 négyzetméteres fürdőszoba csatlakozik hozzájuk. A beruházás része 9 felszíni parkolóhely, továbbá két autófelvonóval is rendelkező mélygarázs 17 autó számára. A nyertessel február 2-án kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a tenderen a fővárosi Laterex Építő Zrt. és a kiskunhalasi Térváz Építőipari Kft. is.
Mária Terézia azonban megengedte, hogy a kálvinisták egy szomszédos faluban továbbra is gyakorolhassák vallásukat: a közeli Adásztevelen torony nélküli templomot építhettek, és algimnáziumként újraindulhatott az oktatás. A hagyomány szerint akkor lett az iskola jelképe az eperfa, miután az adászteveli iskolában nem fértek el a kollégisták, akik így egy terebélyes eperfa alatt hallgatták az órákat. A harmincévnyi adászteveli száműzetésnek II. József türelmi rendelete vetett véget. A Pápára visszatérő reformátusok ekkor építették fel a mai Ótemplomot, a kollégium pedig egy iskolává átalakított házba költözhetett be. 1797-ben a Dunántúli Református Egyházkerület gondnoksága alá került. Ekkor már lassan egy évtizede Mándi Márton István volt a kollégium vezetője. Neki köszönhető, hogy 1804-ben a református konvent a sárospataki és debreceni kollégiummal egyenrangúnak ismerte el a pápai iskolát. Trócsányi Zsolt A pápai kollégium története című munkájából kiderül, hogy Mándi Márton István 41 éves regnálása alatt kezdtek kialakulni a modern főiskolákra jellemző tanszékek.