Maradjunk kapcsolatban a közösségi média felületein. Kövessen minket
Rozsdamentes italmelegentartók a Henditől - Nagykonyhai gépe Konyhai eszközök, fogyóeszközök, bár kellékek (753) Bár, boros pince (34) Pezsgősvödrök, állványok, asztali tartók Kancsók, shaker, pohártartó, szódásüveg Kézi eszközök, tölcsérek, lapátok, zúzók Kiöntők, dugóhúzók, üvegnyitók, szívószálak Rólunk mondták vásárlóink! Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Specs Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. Nyitvatartás & árak: Lillafüredi vízesés A lillafüredi vízesés ma Magyarország legnagyobb esésű vízesése húsz méteres magasságával. A vízesést a lillafüredi Palotaszálló építésekor alakították ki, tehát mesterséges vízesés. Pisztrángos Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Ital melegentartó 5l e. Nyitvatartás & árak: Avasi borvendéglő és bormúzeum A hagyományokon alapuló Avasi pinceéletet jeleníti meg az Avasi borvendéglő és bormúzeum. Amennyiben borkóstolást igényel, szakavatott borászunk az ország több, mint nyolcvan féle borkülönlegességeiből az Ön által kiválasztott borokat kínálja. Borválasztékunkban megtalálja a tokaji, egri, szekszárdi, soproni, villányi, kunsági, badacsonyi és nagyrédei pincészetek számos fajtáját. Nyitvatartás & árak: Avasi kilátó Az 72 méter magas avasi kilátó és TV-torony Miskolc egyik jelképes épülete.
Tehát ez utóbbi esetben sem külön arányosítjuk a gyermekek után járó pótszabadságot és a szabadságot kiadó többi tételt, hanem mindezeket összeszámítva. A gyermekek után járó pótszabadságot fontos elkülöníteni az apáknak gyermekük születésekor járó pótszabadságtól (amely egy gyermek születése esetén egyszeri öt munkanap, ikergyermekek esetén hét munkanap). Aki édesapává válik, az a tárgyévben, az az apasági pótszabadságra, és ezen felül a fent említett, az adott gyermek után járó pótszabadságra is jogosulttá válik. Kinek jár a pótszabadság? Hogy kiket illetnek meg pontosan a gyermekek utáni plusz szabadságnapok, annak megállapításához alaposabban kell tanulmányozni a Munka Törvénykönyve értelmező rendelkezéseit, sőt ezek egyes fordulatai a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXI. törvény (Cst. ) szabályaira is utalnak. A pótszabadság szempontjából az a gyermek vehető figyelembe, aki a Cst. rendelkezései szerint saját háztartásban nevelt illetve gondozott gyermeknek számít. A Cst. hivatkozott rendelkezései szerint az a gyermek tekintendő ilyennek, aki a Cst.
Ettől ugyanakkor a munkáltató (saját döntése alapján) a munkavállaló javára eltérhet. Speciális az az eset, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos ugyanis ekkor a pótszabadság mértéke gyermekenként két munkanappal nő [Mt. 118. § (2) bekezdés]. Ha tehát a munkavállalónak két gyermeke van és közülük az egyik fogyatékkal él, akkor a dolgozót a főszabályként két gyermek után járó négy munkanapon felül további két munkanap illeti meg, így összesen hat munkanap pótszabadság jár neki évente a gyermekei után. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. § (3) bekezdés]. Ha tehát a gyermek 2022-ben született, akkor a 16. életévét 2038-ban fogja betölteni, a szülőt a pótszabadság ennek megfelelően 2022-től kezdve 2038-ig illeti meg az adott gyermek után járó pótszabadság. A gyermek után járó pótszabadság igénybevételéhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a gyermekei számáról, életkoráról, valamint fogyatékosságáról, hiszen a munkáltató ez alapján szerez tudomást arról, hogy a dolgozónak mennyi pótszabadság jár.
Az Mt. a "szülő" fogalmát egyébiránt szintén tágan értelmezi. A törvény hatálya alatt szülőnek – így pl. az apákra, anyákra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor – nemcsak a vérszerinti és az örökbefogadó szülő számít, hanem az együttélő házastárs, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő is. Továbbá az a személy is, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A fentiek alapján tehát, ha a szülők különváltan élnek, és a gyermek az édesanyjával lakik, akkor az anya és annak velük együtt élő, új férje (vagyis a gyermek "mostohaapja" vagy "nevelőapja") is jogosult a gyermek utáni pótszabadságra, de a különélő vérszerinti édesapa nem. A törvény nyilvánvaló célja e konstrukcióval, hogy azok részesülhessenek a gyermek nevelésére tekintettel további szabadságban, akik napi szinten részt vesznek a gyermek körüli feladatokban. A "fogyatékos gyermek" fogalmát szintén a Cst. rendelkezéseire hivatkozza határozza meg a Munka Törvénykönyve.