A bolygók története Június 16-18., 21-22. (hétköznap) Ez a bámulatos sorozat páratlan vizuális effektekkel kelti életre a naprendszer nevezetes pillanatait és meséli el mind a nyolc bolygónk izgalmas történetét. Elrepít minket e világok eleven felszínére és bemutatja milyen jelentős drámai események formálták azzá, amivé váltak. A bolygók története felfedi a legújabb kutatások eredményeit, melyek lehetővé teszik a bolygók múltjának feltárását. A sorozat összeilleszti az egyes puzzle-darabokat: a Mars varázslatos, elveszett vízeséseit, a bolygók tömeges vándorlását, miközben történetük kezdetén a pozíciókért "harcoltak", és a Szaturnusz jövőjét, amint egyik holdja gyönyörű vízalatti világgá alakul. Einstein és Hawking, az Univerzum mesterei Június 23-24. (hétköznap) Albert Einstein és Stephen Hawking. A XX. század legnagyobb elméi közé tartoztak. Így működik a Világegyetem 9. évad - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Einstein volt, aki megalkotta a relativitáselméletet, mely magyarázza és előrejelzi az univerzum működését létrejöttétől utolsó pillanatáig. Hawking mindezt kvantumszinten alkalmazta a világegyetem mélyebb megértéséhez, és legfőbb törekvése volt létrehozni "mindenség elméletét".
A Világ-Egyetem sorozat a Kulturtrade Kiadó (később Vincze Kiadó) Fitz József-díjjal kitüntetett sorozata volt. A világegyetem sorozat 24. "A nagy sikerű sorozat bepillantást nyújt a bennünket körülvevő világba, s mindenki egyetemének tankönyveiként adja közre a modern tudományok legújabb eredményeit, s az általuk sugallt korszerű világképet. " ( Szentágothai János) A sorozat szerzői világhírű tudósok, a tudományos gondolkodás és annak népszerűsítésének mesterei az egyes tudományágak – többek között biológia, kémia, matematika, genetika, fizika, kozmológia – kutatási eredményeit összegezve a század- és ezredforduló közeledtével arra keresik a választ, hol tart ma a tudomány? A sorozat kötetei ( ISSN 1218-4500) [ szerkesztés] Paul Davies: Az utolsó három perc (1994, ISBN 963 7826 44 0) Richard Leakey: Az emberiség eredete (1995, ISBN 963 7826 46 7) Paul Davies: Isten gondolatai (Egy racionális világ tudományos magyarázata) (1996, ISBN 963 7826 88 2) Richard Dawkins: Folyam az Édenkertből ( Darwinista elmélkedések az életről) (1996, ISBN 963 7826 89 0) Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben?
A VILÁGEGYETEM TITKAI - video Dailymotion Watch fullscreen Font
(Az emberi szexualitás evolúciója) (1997, ISBN 963 9069 51 5) Susan A. Greenfield: Utazás az agy körül (1998, ISBN 963 9069 65 5) Daniel Hillis: Üzenet a kövön (Hogyan működik a számítógép? A Világegyetem Specials | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. ) (1999, ISBN 963 9192 27 9) Robert A. Weinberg: Ha egy sejt megkergül (Hogyan alakul ki a rák? ) (2000, ISBN 963 9192 35 X) Lynn Margulis: Az együttélés bolygója (Az evolúció új megközelítése) (2000, ISBN 963 9192 52 X) Martin Rees: Csak hat szám (Az univerzumot alakító erők) (2001, 963 9192 97 X) Stewart Brand: Amíg világ a világ ( Idő és felelősség – A hosszú most órája) (2001, ISBN 963 9323 26 0) Külső link [ szerkesztés] A sorozat a kiadó honlapján
nov. 28, 2012 10:03 Hozzászólások: 1 Re: Magyar 101 gombos bill? Hali! A honfoglalás korából is gazdag leletanyag került elő. Gombos az Árpád-korban már jelentős település volt. Vára a 13. században már állt. A település neve ebben az időben Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után. Ebből a névből ered mai szerb neve. 1494 -ben II. Ulászló városi rangra emelte és polgárainak kiváltságokat adott. II. Lajos országgyűlést tartott itt. 1526 -ban a török felégette, ezzel elvesztette korábbi jelentőségét. 1677 -ben szabadult fel a török iga alól. 1703 -ban a kurucok foglalták el és várával együtt felégették. Az elmenekült lakosság helyére betelepülő szerbek Bogojeva néven alapítottak itt települést, melyet 1770 -ben elmosott az árvíz. 1773 -ban magyarok népesítették be, temploma Szent László tiszteletére épült. 1866 -ban tűzvész, 1876 -ban árvíz pusztította. 1910 -ben 3225 lakosából 3008 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott, majd Hódsághoz csatolták.
magasság 86 m Terület 38, 3 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Gombos Pozíció Szerbia térképén é. sz. 45° 31′ 30″, k. h. 19° 07′ 35″ Koordináták: é. 19° 07′ 35″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gombos témájú médiaállományokat. Gombos ( 1899 -ig Bogojeva, szerbül Богојево / Bogojevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 27 km-re délkeletre, a Duna bal partján, a horvát határ mellett. Közigazgatásilag Hódság községhez tartozik. Története [ szerkesztés] A környéken már 6000 éve megtelepedett az ember. A falu határában több kőkori település nyomai is fellelhetőek, mint azt az 1952 -es, Wellenreiter Pál vezette ásatás leletei is bizonyítják. Később avar földvár állt itt, ennek nyomai már nem láthatóak. Az e-mail címed megadásával elfogadod, hogy ügyfélprofilodhoz illeszkedő, személyre szabott értesítéseket kapj. Emellett, a márkával folytatott interakcióid alapján a weboldalon lévő navigáción keresztül szerzett adataidat úgy fogjuk kezelni, hogy az ízlésednek megfelelő tartalmakat kínáljunk Neked.
1677 -ben szabadult fel a török iga alól. 1703 -ban a kurucok foglalták el és várával együtt felégették. Az elmenekült lakosság helyére betelepülő szerbek Bogojeva néven alapítottak itt települést, melyet 1770 -ben elmosott az árvíz. 1773 -ban magyarok népesítették be, temploma Szent László tiszteletére épült. 1866 -ban tűzvész, 1876 -ban árvíz pusztította. 1910 -ben 3225 lakosából 3008 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott, majd Hódsághoz csatolták. Népesség [ szerkesztés] Demográfiai változások [ szerkesztés] Demográfiai változások 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011 2930 3053 3037 2874 2557 2301 2120 [2] 1744 [1] Etnikai összetétel [ szerkesztés] Nemzetiség Szám% Magyarok 1154 54, 43 Cigányok 374 17, 64 Szerbek 287 13, 53 Románok 163 7, 68 Horvátok 29 1, 36 Jugoszlávok 27 1, 27 Montenegróiak 8 0, 37 Németek 7 0, 33 Szlovákok 2 0, 09 Ruszinok Muzulmánok Ukránok 1 0, 04 Oroszok Macedónok Egyéb/Ismeretlen [3] A Duna-híd [ szerkesztés] 1868 -ban a Nagyvárad – Szeged – Szabadka – Eszék – Fiume vasúti fővonal itt érte el a Dunát.
:) IBM KB-9910 -est fogok szerezni, USA kiosztású 104 gombosat, és feketét (bocs, csak fehér képet találtam), van hozzá kéztámasz is ( késztámaszról kicsi kép). Sajnos csak egy van belőle, évek óta porosodott (azért nem használta senki, mert USA kiosztású). Programozgatni ideális, már csak valami billentyűzet switcher kell hardveresen és szoftveresen. > kéztámasz a szo, amit keresel, a fekvotamasz;-) (vagy a csuklotamasz? ) ááhhh Tényleg! Ott a pont. ;~))) --> kéztámasz LOL;~))) jogosan! na ez most bemart, de rendesen;~))) /mazursky