Az egyik leglogikusabb elmélet a lavinaomlás lehetne, amely megmagyarázná a törött bordákat, a sátorból történő gyors távozást és a fagyhalált, ám a nyelv és az orr hiányát vagy az idegen vércseppet aligha. Egy elmélet szerint a manysi vadászok végeztek a területeikre betolakodókkal, akiket elég volt megijeszteni, s kikergetni a sátorból, a mínusz 18 fok pedig bevégezte munkájukat. Halálhegy - A Dyatlov-rejtély. Színes, feliratos, angol thriller. 16 éven aluliaknak nem ajánlott Bemutató dátuma: 2013. március 14. (Forgalmazó: Budapest Film) Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. Megoldódott a Dyatlov-rejtély? - videó | Hír.ma. 20 000 ft 14 990 Ft
Kilenc ember (akik valószínűleg csak zoknit viseltek) lábnyomait egy ideig tudták követni az erdő széléig, ahol egy nagy szibériai fenyő alatt egy kis tűz látható maradványait találták meg. Ott volt az első két holttest, Krivoniscsenko és Dorosenko, cipő nélkül és fehérneműben. A fa néhány ága jelentős, 5 méteres magasságban letört, ami arra utalt, hogy az egyikőjük felmászott rá. A fenyő és a tábor között a kutatók további három holttestre bukkantak egymástól különböző távolságokban: Djatlov, Kolmogorova és Slobodin. Szenzáció! 61 év után megoldódott a Gyatlov-rejtély - Blikk. Mindannyian a tábort kereshették, de abban az ítéletidőben ez lehetetlen küldetésnek bizonyult. A maradék négy utazó keresése több, mint két hónapig tartott. Végül május 4-én, egy négy méteres hó alatt, egy szakadékban találtak rájuk. Úgy tűnt, hogy a már elhunytak ruháit viselték. A következő részben olvashattok a megoldásokról és további érdekességeket is elárulunk a Dyatlov-rejtély ügyével kapcsolatban. Igaz történet: Winchester villa – A szellemek háza Hozzászólások
Az Urál hegység Holatcsahl környéki régiójában az alsó réteg valószínűleg nem állt össze, csúszós alapot adva a rátelepedő hótakarónak. Az aznap éjjel fújó erős szelek is hozzájárulhatnak a jegesedéshez. A kutatók számítógépes szimulációi arra utaltak, hogy a hócsuszamlás elég kicsi, nagyjából öt méteres blokkból állhatott, ez egyben megmagyarázza azt is, miért nem találtak a mentőcsapat tagjai 1959-ben semmilyen lavinára utaló nyomot a helyszínen. De még mindig maradt egy fontos kérdés, amire választ kellett találni: mi okozta a szörnyű sérüléseket az áldozatok testén? A segítség nem várt helyről érkezett, egy Disney meséből. Halálhegy a dyatlov rejtély. Gaume-ot ugyanis annyira lenyűgözték a Jégvarázs animációs filmnek a hó mozgását bemutató speciális effektjei, hogy megkereste az animátorokat, majd az általuk kifejlesztett kódot átírva létrehozta saját lavina szimulációs modelljét. Ezen kívül felhasználták még a General Motors hetvenes évekbeli, a biztonsági öv teszteléséhez szükséges kísérleteinek eredményeit is, melyek valódi holttesteken bizonyították, hogy a testen milyen komoly sérülések keletkeznek különböző sebességgel, különböző súllyal ütközve, különösen, ha szilárd felület van előttük.
Elsősorban arra kellett magyarázatot találniuk, hogy mi lehet az oka a lavina késleltetett megjelenésének, a sátor felállítása után ugyanis, amihez mélyen a hóba kellett vágniuk a túrázóknak és ez elméletben elindíthatta a lavinát, még kilenc óra telt el, mire az emberek elhagyták a helyszínt. Szintén magyarázatra szorult, hogy az aznap éjjeli hóesés hiánya ellenére hogyan gyűlhetett össze elegendő hómennyiség a lavinához, valamint az is, hogy az alacsony szögben ereszkedő lejtőn hogyan indulhatott meg a hógörgeteg, és hogy lehet, hogy egyik áldozat halálát sem fulladás okozta, ami az általános halálok az ilyen jellegű baleseteknél. Az, hogy a lejtő elég meredek volt ahhoz, hogy kialakuljon rajta a hócsuszamlás, már a vizsgálat elején kiderült, szárazhó lavinák előfordulnak 30-45 fokos lejtőkön is, bizonyos tábla lavinák pedig 30 fok környékén gyakoribbak, mint ennél meredekebb oldalakon, annak ellenére, hogy a lavina kialakulásának esélyét, értelemszerűen, növeli a nagyobb esésszög. A tábla lavina azonban olyan, egybeálló, kemény vagy puha hóréteg, mely lankásabb környezetben tud kialakulni, majd valamilyen erő hatására a kohéziója miatt egy törésvonal mentén egyszerre csúszik meg.
chevron_right Megúszhatja az ingatlan-bérbeadás utáni ehót, ha osztozik a bevételen hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2016. 12. 18., 17:48 Frissítve: 2016. 18., 17:48 Több tulajdonosa van egy ingatlannak, amelyet bérbeadással hasznosítanának. Van-e rá mód, hogy fele-fele arányban osztozzanak az abból származó bevételen, és így ne kelljen egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetniük? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértőnk válaszolt. Megúszhatja az ingatlan-bérbeadás utáni ehót, ha osztozik a bevételen - Adózóna.hu. Adott egy ingatlan, ahol férj és feleség 50-50 százalékban tulajdonosok. Az ingatlant 120 ezer forintért szeretnék bérbe adni, de ha csak egyikük adja bérbe, akkor már eho is fogja terhelni a kapott összeget. Van-e rá mód, szabályos-e, ha két névre kapják 60-60 ezer forint értékben a bérleti díjat egy bérlőtől, megszabadulva így az eho terhétől? – kérdezte olvasónk. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 4. paragrafusának (6) bekezdése szerint közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az egyikük hasznosítja az ingatlant, akkor is megosztható a bevétel és a költség év közben vagy az éves adóbevallás benyújtásakor. Ha kifizetőnek adják bérbe az ingatlant, akkor a kifizető köteles az adóelőleget levonni a magánszemély nyilatkozata alapján. A levont aóelőleg viszont nem osztható meg. Amennyiben a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak a negyedévet követő hó 12-éig kell adóelőleg fizetési kötelezettségének eleget tennie, vagyis ilyen esetben a negyedév végén már lehet osztani. Ingatlan bérbeadása esetén az 1 millió forint jövedelemhatárt személyenként kell érteni, tehát közös tulajdon hasznosítása esetén, amennyiben a jövedelmet egyenlő arányban osztják fel, akkor 2 millió forint jövedelemig nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Bevallásadási kötelezettségüknek külön-külön kell eleget tenniük az ingatlantulajdonosoknak. Hozzon ki többet az Adózónából! Ingatlan-bérbeadás utáni adózás - Adózóna.hu. Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink