Ének a búzamezőkről - Móra Ferenc Otthon,? az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni, a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan.?
Magyar Központi Híradó Filmosztály | Szöts-film | Dráma | 6. 8 IMDb Teljes film tartalma A háború a falvak életét is feldúlta. A férfiak távollétében a földeken az asszonyok és az öregek végeztek minden munkát. Az orosz hadifogságból hazatért Ferenc a szomszéd tanyán találja meg a kisfiát, akit édesanyja halála óta a férfi földije és katonatársa, Rókus családja nevelt. Most tőle tudják meg a szomorú hírt: együtt szöktek meg a fogságból, de Rókus útközben meghalt. Ferenc és Rókus özvegye, Etel lassan, szemérmes tartózkodással összemelegszenek. Boldogságuk azonban nem lehet tartós, mert a férfi szörnyű titkot őriz a szívében. A filmet 1948-ban betiltották. (
Bezzeg ilyen Avatar meg hasonló filmszemetek azonnal kijönnek Blu-Rayre is. S igen, értem én a marketinget, csak ezt a hülye világot nem, ahol az értelmes filmeknek nincs közönsége. 2009-05-01 15:03:46 terika #1 Egész kicsi koromban láttam ezt a filmet. Régen sokat adták a tévéapság nem nagyon látom a műsorra tűzve. Igazán szívbemarkoló film. Főoldal Bejelentkezés Részletes keresés Filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak Közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
Könnyen törik, de nincs könnyebb, mint másikat vönni helyötte. Mög úgy is mondják, hogy a kis halottat csak az ágy lábába temeti az anyja, osztán onnan vöszi elő eleventen, mikor a kedve möggyün. ˇ" Rókusnak is ott van a homlokán a hely, ahol gyerekkorában megrúgta a ló. Ferenc is így gondol kisfia halálára: "Hiszen hordó ráeshetett volna, kaszába szaladhatott volna, ló agyonrúghatta volna" S mindeközben egy már letűnt, de mégis érthető ízes nyelvet hallgathatunk a szereplők szájából. Szólásokkal élnek szinte minden mondatukban, különösen a két öreg: "Az isten könnyebbítse ágyuk szalmáját! " "Úgy lefogyott, hogy alig tudott bőrt húzni a fogára" "Úgy nézem, nagylány, te is elbírod már a Boldogasszony ágyát" S ugyancsak ízes az elbeszélő író és a múzeumigazgató úr beszéde is, utóbbi kettő persze ugyanaz – Móra Ferenc –, kinek ezt a regényét jó szívvel ajánlom mindenkinek, akinek még nem volt szerencséje hozzá. S aki elolvasta, bizonyára érdeklődve nézegeti majd a következő weboldalt is:
Képzeletük, művészetük az egekbe emel, megfigyeléseik a földön tartanak. Köteteik zsebbe, táskába, hátizsákba való útitársak, amíg csak magyarul gondolkodunk, szenvedünk és szeretünk.
Öröm – s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszünt forogni egy pillantatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sohajtanak fel csonthalmok közől; És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) - Műelemzés Blog. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg.
Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Vörösmarty mihály előszó verselemzés. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjuságot hazud: Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait? Baracska, 1850 - 1851 telén, télutóján
Ha elkeseredésében néha írt is egy-egy verset, felolvasta barátainak, s rögtön utána el is égette. Iratait, leveleit is el kellett égetnie, mert híre járt a házkutatásoknak s félt a megtorlástól. 1850-ben Pesten feljelentette magát a katonai törvényszéken, ahol kikérdezték, aztán az ítélethozatalig szabadon bocsátották. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) - Oldal 2 a 12-ből - verselemzes.hu. Végül Haynau kegyelmet adott neki és több más képviselőtársának, de ez már nem segített rajta. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt: írni már alig bírt, csupán 6-7 befejezett műve maradt ránk az 1849 utáni időszakból. Igaz, köztük van két nagy vers is: az Előszó és A vén cigány. Annak ellenére, hogy kortársai szerették és tisztelték, egy év alatt kiesett az irodalmi köztudatból: mivel bujdosása során távol volt Pesttől, elszigeteltté vált és kezdték elfelejteni. Népszerűsége már az 1840-es évek második felében elkezdett halványodni, mivel színre lépett Petőfi és nemzedéke, de most, a világból kiszorult öreg emberként végképp magára maradt, ráadásul költészete is korszerűtlenné vált.