Kilenc évet kellett várni arra, hogy a marosvásárhelyi születésű Dragomán György újra regénnyel lepje meg olvasóit. De az új regény, a Máglya narratív struktúrájának összeszedettségét, szinte tökéletesre csiszolt nyelvezetét olvasva, moziszerűségét látva egyértelmű: megérte várakozni. Kilenc évet kellett várni arra, hogy a marosvásárhelyi születésű Dragomán György újra regénnyel lepje meg olvasóit. Dragomán György: Máglya – Nőileg. Márpedig, ha valaki olvasta már pályaindító művét ( A pusztítás könyve) – mely egyszerre idézi David Lynch filmjeinek sűrű, mitikus atmoszféráját, Franz Kafka nyomasztó prózáját és Bodor Ádám műveinek abszurditását –, vagy világsikert befutó novellaregényét ( A fehér király) – amelyben egy kamaszfiú szemszögéből élhetjük meg a hétköznapok brutalitásába oltott fájdalmasan szép gyermekkort –, akkor ez cseppet sem mondható kevés időnek. De az új regény, a Máglya narratív struktúrájának összeszedettségét, szinte tökéletesre csiszolt nyelvezetét olvasva, moziszerűségét látva egyértelmű: megérte várakozni.
Emberek haltak meg értelmetlenül, és ezt a legnehezebb feldolgozni. Ezzel a gyásszal szembesül Emma nap mint nap. A sajátján kívül megéli a nagymamáét is, aki belép a történetbe a saját elbeszélésein keresztül is, és elmeséli ifjúkora szenvedéseit. Forrás: A nagymama megtanítja olyan dolgokra is, amit kuruzslásnak, varázslásnak nevezünk, de az ő életük szerves részét alkotják. Hihetetlen és varázslatos, néhol vonzó, de inkább taszító élmény lehet ez számunkra, talán leginkább azért, mert felfoghatatlan, és értelmetlennek tűnik. Emmával azonban nem csak szomorú dolgok történnek. Elbeszélése nyomán részesei lehetünk élete első nagy szerelmének, felfedezhetjük a futás örömét, miközben terepfutó válik belőle, barátságok köttetnek életében. És lassan feltárul a múlt. Apró megjegyzések, véletlen találkozások is segítik megismerni szülei, nagyszülei múltját, életét. Dragon györgy máglya. Márpedig múlt nélkül nem teljes az emberi élet. A regény stílusa kivételes. Remekül megszerkesztett és lendületes. Hagyják sodródni magukat vele!
Ők ketten, mintha kívülállóként élnének, távol a felbolydult várostól, távol az aktuális politikától. A nagymama "boszorkánysága" Emmának is segít a túlélésben, csakhamar beilleszkedik, barátokra, segítőkre lel, és megtapasztalja az első szerelmet is. Tehetsége kibontakozik, édesanyjához hasonlóan ő is jó futóvá válik, és festő édesapja után, rajzolni kezd. A kislány szemével látjuk a világot, rajta keresztül érzékelünk mindent. Dragomán György regényét méltatja a New York Times | 24.hu. Ezért is jelentős az elhallgatás-kimondás szál a regényben: természetesen Emma nem ért mindent, csak azt tudja, amit neki elmondanak, az ő következtetései pedig nem biztos, hogy a legmegbízhatóbbak. Ő még csak egy gyermek, számára talán még elfogadható, hogy halott nagyapja szellemét látja tornázni a szőnyegen, vagy hogy a lisztből, melyen a nagymama ujjai rajzolnak, körvonalazódnak az arcok. A cím is figyelemre méltó: Emma visszaemlékezik, hogy a diktatúra bukása után máglyát gyújtottak az árvaház kertjében, melyben a tábornok képeit égették el, így szimbolizálva a régi rendszer végét.
Rendező: Armin Petras ősbemutató színházi adaptáció: Armin Petras fordította: Mátrai Diána Eszter "Csak az van, amire emlékszünk. Amit elfelejtünk, az nincs többet, eltűnik a világból. " A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. A kislány egyszerre vesztette el szüleit és otthonát, varázslatos nagyanyja veszi magához. Emma a szülők és a nagyszülők régóta cipelt terheivel küzd, a lelki szabadságához azonban a családja múltját kell tisztán látnia. Dragomán György - Máglya | 9789631429978. De vajon mihez kezd az ember a családi múlttal, miközben az ország felszabadul? Az előadás nemzetközi koprodukció keretén belül jött létre, a Vígszínház, a drezdai Staatsschauspiel és a nagyszebeni Nemzeti Színház együttműködéseként. Németország egyik legfontosabb színházi alkotója, Armin Petras első magyarországi rendezésében virtuóz módon az összes szerepet a Vígszínház két színésznője, Kopek Janka és Puzsa Patrícia játssza. Látvány: OLAF ALTMANN Jelmez: KATJA STROHSCHNEIDER Zene: JÖRG KLEEMANN Fény: NORMAN PLATHE Dramaturg: ANNE RIETSCHEL, BERND ISELE, MÁTRAI DIÁNA ESZTER Ügyelő: KUTI LÁSZLÓ Asszisztens-súgó: KERTES ZSUZSA A rendező munkatársa: FENYVESI LILI Rendező: ARMIN PETRAS (19.
S a nagyobb fiú most már kipirult orcával, fölemelt homlokkal állt oda a fejedelem elé, kézen fogva az öccsét. megszólalt, s hangja bátran és tisztán csengett, mint az ezüst. - Fejedelem! Míg címeredet viseltem, hallgattam, mint szolgához illik. Most már szabad székely nemes vagyok én, Szitáry Tamás. S én mondom neked, fejedelem, s nektek, főméltóságú urak, hogy egy sincs köztetek, aki olyan becsületes szívvel é s tiszta lélekkel szeretné szegény Erdélyországot, mint Szitáry Kristóf. Adja Isten, hogy a mai végezéstek meg ne bánjátok. Mi pedig, ha élünk, ha halunk, többet addig elétek nem kerülünk, míg szerencsétlen apánkurunkat meg nem szabadítjuk. Isten minket úgy segéljen! Rab ember fiai film. A tanácsurak egyike-másika nem tudta mosolygás nélkül megállni a gyerek fogadkozását, de a fejedelem kedvetlenül legyintett a kezével, szobájába távozván. - Az már a ti dolgotok, rab ember gyerekei...
…Erdélyország Mihály nagyságos fejedelem országlásának idején… Apafi fejedelemtől a török újabb sarcot kér, s a fejedelem kétszáz aranyat küld neki Szitáry Kristóffal. Az út feléig elkíséri őt két fia is. Útközben betérnek a kalmár Piszliczár házába, s ott töltenek egy éjszakát, majd reggel már csak Szitáry Kristóf folytatja az utat Nagyváradra. A pasa örömmel fogadja, de amint kibontja a pénzes zacskókat, abból kövek és patkó darabok potyognak ki. Rab ember fiai. Magyar tévéfilm, 1979 A műsorszám megtekintése, 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 555. oldalán. Forgatókönyvíró: Markos Miklós Operatőr: Lakatos Iván Rendezte: Markos Miklós Szereplők: Bitskey Tibor (Szitáry Kristóf) Szirtes Ádám ( Mihály) Medgyesi Mária (Fejedelemasszony) Szilágyi István (Pipitér) Garas Dezső (Piszliczár) Radnai György (Szitáry Tamás, a rab ember fia) Szűcs Gábor (Szitáry Ádám, a rab ember fia) Csákányi László (Cselebi bég) Farkas Antal (Buzáth Gáspár) Kovács Krisztián (Fejedelemfi) Miklósy György (Hajdár basa)
Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.