Pelikán Udvar Pelikán Galéria A galériában évente 8-11 időszaki kiállítást rendeznek. A tárlatokon a fehérvári alkotók egyéni és kollektív szereplése mellett más meghívott művészek és művészcsoportok is jelentkeznek egyéni vagy csoportos kiállítással. A galériában a székesfehérvári alkotók munkái megvásárolhatók. Az egyemeletes székesfehérvári lakóház, volt Pelikán fogadó, barokk stílusban épült 1756-ban. Mai copf stílusú homlokzatát több átalakítás után, a XVIII. század második felében kapta. Félköríves kapuja zárókövében az 1756-os évszám és az IGS monogram olvasható. A székesfehérvári Pelikán udvar déli szárnya kétemeletes, az udvar felé nyitott tornácokkal, az északi egyemeletes, hosszában végignyúló félköríves tornácokkal. A XIX. század elején a ház utcai földszinti helyiségeit a Pelikán vendégfogadó foglalta el. Udvari részén emelkedett a színházterem, amelynek egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet. Ebben a színházteremben 1790-től egészen 1873-ig tartottak előadásokat.
Pelikán Galéria A Szent István Király Múzeum kiállítóhelyeként működik a Pelikán Galéria, amelynek kiállítási programját a Székesfehérvári Művészek Társaságával alakítjuk. Évente 8-11 időszaki kiállítást rendezünk, köztük egy-két hét szünettel. A tárlatokon a fehérvári alkotók egyéni és kollektív szereplése mellett más meghívott művészek és művészcsoportok is jelentkeznek egyéni vagy csoportos kiállítással. A galériában a székesfehérvári alkotók munkái megvásárolhatók. Az épület története A Győri-ház vagy Pelikán fogadó néven is ismert, egyemeletes, nyereg és manzárdtetős, U alakú lakóház, késő barokk stílusban épült a XVIII. század második felében. Déli szárnya kétemeletes, az udvar felé nyitott tornácokkal, az északi egyemeletes, hosszában végignyúló félköríves tornácokkal. Félköríves kapuja zárókövében az 1756-os évszám és az ICS monogram olvasható. A XIX. század elején a ház utcai földszinti helyiségeit a Pelikán vendégfogadó foglalta el. Tulajdonosa Polimperger József volt. Az épület bal oldali udvari szárnyában helyezkedett el a színházterem, amelynek egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet.
Kiállítva: Várfok Galéria vember 05. -november 30. Pelikán Galéria, Székesfehérvár, 2011. 04. 01. -05. 13. Lovassy Gimnázium, Veszprém, 2011. 02. 11-03. 02. Autók és egyéb lények, Monostori erőd, 2017. -13.
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
16:17 leghosszabb Magyar leghosszabb magyar szó szó 67 betűből áll a leghosszabb magyar szó / Illusztráció: Northfoto 55 2 Persze, könnyű egy hosszú szóhoz egy rakás toldalékot hozzárakni, az már kevéssé egyszerű, hogy az így kapott kifejezés értelmes maradjon. Morva alapokra épült a Magyar Királyság egy új szlovák teória szerint | Azonnali. Volt már hosszú, 63 betűs szó Németországból, - egy azóta hatályon kívül helyezett törvény neve, európai szinten ez elég hosszúnak számít, mondjuk, ők hat szóból rakták össze. (Rindfleischetikettierungsüberwachungsaufgabenübertragungsgesetz) A magyar nyelv is rengeteg lehetőséget ad a játékra, persze, erősen kell koncentrálni, hogy az agyonragozott, toldalékokkal ellátott kifejezések értelmét felfogja az ember. És persze ahhoz is kell eleget gondolkodni, hogy vajon milyen szövegkörnyezetben használnánk az így létrejött nyelvi szörnyeket. A leghosszabb magyar szavak listáján szereplő legeslegmegszentségteleníttethetetlenebbjeiteknek és az elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért már csak rövidke kifejezésnek számítanak a múltból, 49 és 47 betűvel.
Hogy az Azonnalin is olvashatod, az azért van, mert együttműködünk a felvidéki lappal. FOTÓ: Mike Steele / Flickr
Friss hírek Tovább Rovatainkból ajánljuk 2022. július. 14. 05:05 Marabu 2022. 13. 05:05 2022. 07:21 Megérkezett a japán gyártó nagyobb szabadidő-autójának hatodik generációja. 2022. 08:00 HVG360 Gyorsan lezavarták a kata-szigorítást, újabb iskolák kérnek őrt és rengeteg a civil áldozat az elhúzódó orosz háborúban Ukrajna ellen... 2022. Tudod, melyik Magyarország leghosszabb nevű települése? | szmo.hu. 07:30 Prologis Az átalakuló ellátási láncok a logisztika minden területére hatással voltak, így a szektor által érintett ingatlanpiacra is. Hogyan...
Egyre látványosabban távolodnak egymástól a magyar honfoglalásra és államalapításra vonatkozó magyar és szlovák történelemmagyarázatok. Nyitrabajna (szlovákul Bojná) egy kis falu Nagytapolcsány közelében, különösebb hírnévvel és látnivalóval korábban nem rendelkezett. Úgy tűnik, ez lassan megváltozik, mert igencsak kiterjedt ásatási és feltárási munkák folynak itt, többek között a Szlovák Tudományos Akadémia régészeinek közreműködésével, amiknek célja az itteni morva település feltárása. A jelenlegi feltételezések szerint az egyik legnagyobb ószláv központ lehetett itt. Ha valaki ellátogat Bojnára, már láthat rekonstruált faházat és erődített kaput – egy valahai morva erődítmény újraképzelt bejáratát. Leghosszabb nevű városok | hvg.hu. Mindez bevett szokás a régészeti és feltárási munkák során, visszaadni egy egykori közösség életének a hangulatát. A kérdés inkább az, hogy a feltárt kövekre, leletekre milyen narratíva, milyen történelemmagyarázat épül. A bojnái morva ünnepségeket például "Szvatopluk Király solymászai" nyitják meg, és az itteni rendezvények más módon is továbbépítik Cirill és Metód kultuszát is.
A történelmi mítoszteremtés nem szlovák sajátosság, lehet bőven a saját portánk előtt is söpörni. Ami a morva korról folytatott vitákat sajátossá teszi, az az, hogy a történészek közötti kapcsolatok, konferenciák és tapasztalatcserék nem visznek semmilyen pozitív irányba, és inkább egy egymásra licitáló hangulat alakult ki. A Szlovák Tudományos Akadémiának van például egy mítoszrombolónak szánt kiadványa, a "Mi szlovák mítoszaink" (Mýty naše slovenské). Ez a könyv sok szlovák történelmi legendával szembenéz, de a morva államiság központját továbbra is Szlovákia területére helyezi, sőt, újra feleleveníti és továbbépíti azt a homályos feltételezést, hogy a morva közigazgatás lényegében tovább élt a Magyar Királyságban. A magyar történészek erre olyan érvekkel szoktak reagálni, hogy a Kárpátok vidékének óriási területeit nevezték az oklevelek lakatlannak, és hogy sok ottani megyének sokáig nem volt olyan stabil közigazgatása, mint az ország más területein. Mégis, a legújabb szlovák történelmi elemzések szerint a morva megyerendszert nemcsak a Magyar Királyság, hanem a cseh és a lengyel államszervezetek is átvették, azaz a morva eredetmítoszra építve az összes visegrádi országgal megpróbálják felvenni a versenyt, valamiféle ősiség hangoztatásával.
(Hódító) Mehmed elfoglalta a várost, és ettől kezdve az Oszmán Birodalom (negyedik) fővárosa lett, még nagyon sokáig használták a Konstantinápoly nevet. Mai formáját hivatalosan – mely tényt még az isztambuli lakosok sem biztos, hogy tudják, hiszen műveltségi vetélkedőkben is kérdés – csak 1930-ban jegyezték be. Körutunk végén második otthonomba, Izmirbe utazunk. Tudom, szinte unalmasan hangzik a fent leírtak után, de a város sok ezer éves történelmi múlttal rendelkezik, hiszen i. 3000-ben már lakott volt. A neve előfordult Smira, Lesmira, Zmirra, İsmira, Samorna vagy Smurna formában is, de a leghosszabb ideig a Smyrna (Szmirna) volt használatban. A Smyrna szót hettita eredetűnek tartják, és a város alapításának helyére – a mai Halkapınar kerületben lévő – évezredekig vizet adó forrásra utal. A szó az anyaisten forrása/tava jelentést hordozza. Ezen a helyen valóban – egészen az oszmán idők utolsó évtizedéig – egy sokak által látogatott gyógyforrás és tavacska volt. Akkor azért apadt ki, mert elkezdték használni a város ivóvízellátásában is.