Duna mentén Ez a novella Krúdy egyik legkorábbi kísérlete arra, hogy a tudatban zajló folyamatokat nyelvileg megragadja. Cselekménye gyakorlatilag nincs. Szindbád egy kis faluban éldegél magányosan, a világtól elvonulva, így próbálja gyógyítgatni " megbomlott agyvelejét " és " zúgva kalapáló szívét ". Naphosszat nézelődik a verandáról, bámulja a tájat, a Dunán úszó hajókat és a vasúti töltést, ahol napi 150 vonat is elrobog. A látvány nyomán különféle helyzeteket képzel el és különféle szerepekbe képzeli magát bele. Krúdy gyula szindbád az álmok hajósa. Tekintete meg-megáll valamin, amiről eszébe jut valami, így lényegében képzeletbeli utazásokat tesz, amelyek vagy időben zajlanak (pl. hajdan királyok lakta várrom kapcsán) vagy térben (idegen országok, messzi tengerek). A visegrádi Fellegvár romjai felidézik a magyar történelmet, a Duna idegen országba röpíti el Szindbádot képzeletben. A vonatok mint személyszállító járművek is az utazásra kínálnak lehetőséget, és Szindbádnak hétköznapi utazásos élethelyzetek jutnak róluk eszébe.
Nyár volt akkor, és harmatos volt az éjszaka. A kis vasúti állomás pislogó lámpásaival csakhamar elmaradt Szindbád mögött, amint felöltőjébe burkolózva, hosszú, álmodozó lépésekkel megindult az akácfák között, a homokos úton. Midőn az út fordulójánál hátranézett, még látta a messzi vasúti sínek mentén a váltó-lámpás zöld szemét utána tekinteni, mintha a nagy fekete éjszakában csupán ez az egy szem volna csak arra kíváncsi, hogy mit is akarhat Szindbád a városkában, amely sötéten, álomba merülten tünedezett fel a homályba borult akácfák mögött. Krúdy Gyula: Szindbád (elemzés) – Oldal 6 a 7-ből – Jegyzetek. A torony, mint egy nagy, barna, idegen katona nézett szembe Szindbáddal a nyári éjszakán az akácok felett, és a földszintes házak meglapulva menekültek a katona lábához, mint akkor, egyszer, régen, sok esztendővel ezelőtt, midőn a fiatal Szindbád nyári éjszaka a városkába jött. Akkor csak homályosan, alig észrevehetőleg állott helyén a torony, amely talán magasabb is volt, mint most. És a házikók fehér és fekete bárányokhoz hasonlítottak, amelyek a vihar előtt összebújnak.
Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak? " Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát. Borító tervezők: Szántó Tibor Kiadó: Magyar Helikon Kiadás éve: 1973 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Zrínyi Nyomda Kötés típusa: egészvászon, kiadói borítóban Terjedelem: 865 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. Krúdy gyula szindbád novellák. 50cm, Magasság: 18.
A budapesti közterek névadási szokásairól készült interaktív térkép. Órákra el lehet veszni abban, hogy kiről, mikor és kik neveztek el utcákat a magyar fővárosban. Nevek és terek A budapesti közterek névadási szokásaival foglalkozik Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapatának legújabb közös projektje: a Nevek és terek című adatvizualizáció azt mutatja meg, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a névadási szokások. Budapesten 2247 olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről kapta a nevét, esetleg valamilyen keresztnevet visel. A névadási szokások sok mindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak – olvasható a BFL MTI-hez eljuttatott közleményében. Interaktív térkép. Az adatvizualizáció segítségével az érdeklődők megtudhatják, milyen arányban viselnek a fővárosi közterek férfi és női neveket, a névadók valós vagy fiktív személyek-e, magyarok vagy külföldiek-e, milyen jellegű tevékenységet folytattak, és mely korszakban éltek.
Interaktív térkép mutatja, hová mehet sétálni Budapesten, ahol nincs zsúfoltság Az olyan térképet alkotott, mely megmutatja, hogyan kerülhetjük el a sűrűn látogatott vagy lezárt helyeket, és hol tudunk úgy sétálni, hogy közben betartjuk a járványügyi szabályokat. A Hunyad-orom Forrás: Globetrotter19/ Budapesten közel 860 ha természetvédelmi terület és számos kevésbé használt zöldfelület van, ahol a tömeget elkerülve is lehet sétálni vagy sportolni. Érdemes a lakóhelyünkhöz legközelebbi ilyen területet választnai, ahol akár kevésbé ismert, rejtett természeti értékekre is bukkanhatunk. Budapest interaktív térkép győr. A rendszeresen frissülő térkép készítése során figyelembe vették a természetvédelem sajátos szempontjait és a kerületek által lezárt területeket is. Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!
Az oldalon az egyes politikai korszakok közterek átnevezéséhez való hozzáállását is bemutatják. Cikkünk következő oldalán olvashatsz pár érdekes statisztikát, lapozz! Fotó: 123rf
2020. június 04. Budapest Főváros Önkormányzata méltó módon, ugyanakkor kreatív eszközökkel emlékezik a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. Az elcsatolt területek helységnevei Budapest térképén | Budapest Főváros Levéltára. Ezek közé tartozik a 2020. június 4-től az oldalon elérhető interaktív térkép is, amelynek létrehozásában Budapest Főváros Levéltára munkatársai is együttműködtek. A tematikus térképen jelölve vannak azon közterek, amelyek valamely elcsatolt területen fekvő település, valamit földrajzi, néprajzi, történeti tájegységről, folyóról kapták a nevüket. Az egyes utcanevekre kattintva az érdeklődők megismerhetik a névadó, határon kívülre került város vagy kistáj történetét, az I. világháború előtti és a legutóbbi népességi viszonyait, az adott fővárosi utca történetét, valamint mutató linkek segítségével tovább böngészhetnek régi fotók, képeslapok, térképek, tervrajzok, hanganyagok, filmhíradók között. Az oldal szakmai hátterét adó, összesen mintegy 500 szócikket Budapest Főváros Levéltárának nyolc munkatársa készítette. A szócikkek feltöltése folyamatos.