Versei azóta kísérnek csavargásaimban, és nemegyszer visszahoztak egy-két sötét mellékútról. " Hobo 2009-ben, a Circus Hungaricus album elkészülte után ismét Pilinszky felé fordult, ám ezúttal szeretetet, hitet és reményt keresve a versszakok között. 2010. november 4-én 17 órai kezdettel a Hangzó Helikon-sorozat bemutatóján Hobo Pilinszky János műveihez való különleges kapcsolatáról, érzéseiről és gondolatairól beszél a PortH Városi Csárdában (). A zenei anyag az alapja a 2010. Kaláka: Kányádi Kicsiknek és nagyoknak - Kaláka Zenebolt. november 7-i Hobo-premiernek a Budapesti Kamaraszínházban, a bemutatót Vidnyánszky Attila rendezi, címe: "Látja Isten, hogy állok a napon…"
A vers az, amit mondani kell - írta korábban Kányádi Sándor. A 80 éves költő, író lemezt készített a 40 éves Kaláka együttessel; a Hangzó Helikon-sorozatban most megjelent kiadványon verseit Kányádi maga mondja el, a dalokat pedig a Kaláka adja elő. 2009. 11. 13 16:01 MTI Gryllus Dániel, a Kaláka vezetője az MTI-nek elmondta: tavaly megjelentetett egy felnőtteknek szóló CD-t Fehéringes versek címmel, amelyen Kányádi Sándor mondta el verseit, ő pedig énekelte a megzenésített költeményeket és citerán játszott. "Sándor bácsi akkor azt mondta, szerinte volna még néhány vers, amit fel lehetne venni, így jött az ötlet, hogy csináljunk egy hasonló Kaláka-Kányádi lemezt gyerekeknek. A Hangzó Helikon-sorozatban eddig csak megzenésített versek jelentek meg, versfelolvasások nem, de hol van az megírva, hogy ennek így is kell maradnia? " - idézte fel a kiadvány előtörténetét a zenész. A lemezen Kányádi Sándor 24 versét mondja el, a Kaláka pedig a költő tíz versét zenésítette meg. Hangzhou helikon sorozat 2. A költemények korábban a Napsugár című kolozsvári gyermeklapban jelentek meg, ahol Kányádi Sándor 1960-tól 1990-ig dolgozott szerkesztőként.
Napjainkban pedig a bátorságot az alapvető igazságok kimondása jelenti: "az anya nő, az apa férfi, a jövő a családban és a gyermekeinkben van" – emelte ki, hozzátéve: "kultúránk és hitünk megtartása nem gyengíti, hanem erősíti a kontinenst". A türelem – mint mondta – most egyenértékű a stratégiai nyugalommal, amely bízik az értelmes párbeszédben, szorgalmazza a konfliktusok megoldását, ugyanakkor nem engedi, hogy a magyar emberek ennek kárát lássák. "A bölcsesség pedig az, ha tanulunk a múltból, nem engedjük, hogy kicsússzon a kezünkből saját sorsunk és erre tanítjuk a gyermekeinket is" – jelentette ki. Aki bátor, türelmes és kellően bölcs, az békét tud teremteni – hangoztatta Vitályos Eszter. A rendezvény végén koszorúkat helyeztek el az 1956-os forradalom miniszterelnökének szobránál, a Jászai Mari téren. Rákoskeresztúri újköztemető. Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét – 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.
Az 1945 utáni magyar történelem "temetői emlékhelye", ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelenperekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus tere. 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések helyszíne. Napjainkban az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségek egyik legfontosabb színtere. A Rákoskeresztúri Új köztemető Magyarország második világháború utáni történelmének egyik legfontosabb szimbolikus tere, a nemzeti emlékezet és gyász színhelye, az 1956-os forradalom és szabadságharc mementója. Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcella Nemzeti emlékhely | CsodalatosBudapest.hu. A valójában nem Rákoskeresztúron, hanem Kőbányán található sírkertet 1886-ban nyitották meg, ez az ország legnagyobb területű, mintegy 207 hektáros temetője, amelyben 301 parcella található. Számsorban utolsó parcellája a leghíresebb, amely a mellette fekvő 298-as és 300-as parcellával együtt alkotja a bonyolult jelentéstartalmakat hordozó nemzeti emlékhelyet, összefoglaló nevén a Nemzeti Gyászparkot.
A 298-as parcella kopjafáit újakra cserélték, és viakolor-burkolattal kövezték le. A 301-esben kijavították a repedezett kopjafákat, a márványlapokat lecsiszolták és megtisztították. A rekonstrukció összköltségei 43 millió forintot tettek ki. [4] A 298–301-es parcellák a temető főbejáratától indulva gyalogosan mintegy félórás sétával érhetőek el, az út mindvégig aszfaltozott, ám elhanyagolt, erdős részeken keresztül vezet odáig. Nem-magyar nemzetek katonáinak sírkertjei Szerkesztés Az Új Köztemetőben található az I. világháború galíciai frontján elesett török mártírok sírkertje. Az itt nyugvók zöme 1916–17-ben lett vértanúvá, de vannak későbbi sírok is. A kb. 1000 sír, az emlékoszlop és a díszkapu 2001 -ben került kialakításra. Az itt eltemetettek között találjuk a magyar származású Lőrinc oğlu Musa sírját, de több iszlám hitre tért délszláv katonáét is. Rákoskeresztúri új köztemető térképe. Rajtuk kívül nyugszanak itt még más nemzetiségű katonák is, többségükben a második világháború hősi halottai. Az olasz katonai parcella Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Az Új köztemető nevezetes halottainak listája Budapest temetőinek listája Források Szerkesztés Újköztemető története Nagy Imre temetése és az 56-os emlékmű születése Mihancsik Zsófia interjúja Jovánovics Györggyel, Budapesti Negyed 3.