– olvasható a törvénykönyv egy másik cikkelyében. A tévhittel, miszerint Könyves Kálmán betiltotta a boszorkányégetést, nap mint nap találkozhatunk a Hősök terén, ahol a király szobra alatti jelenet felirata: " Kálmán király betiltja a boszorkányégetést ". Szegeden még 1728-ban is volt boszorkányper, aminek során tizenkét embert égettek meg. Ezeket az eljárásokat csak 1768-ban szüntette meg véglegesen Mária Terézia. Könyves Kálmán szobra a Hősök terén A reneszánsz paradoxona Az első boszorkányperek az 1430-as években kezdődtek és a 16. Boszorkányok pedig nincsenek mikor mondta. -17. században váltak mind gyakoribbá. 1430 és 1630 között Európában száztíz ezer boszorkányper zajlott le, amik közül negyvennyolc százalékuk halálos ítéletet vont maga után. A kutatók egyrészt azzal magyarázzák a női boszorkányok üldözését, hogy a gyermektelen házasságokban az asszonyt azért tartották boszorkánynak, mert abban a korban az impotens férfi elképzelhetetlen volt. De a boszorkányok nagyobbik részének az volt a bűne, ősi gyógymódokat gyakoroltak, amit a reneszánsz teológusai, akik a tudományokban hittek, nem ismertek el.
A legdivatosabb kivégzési módszer a máglyahalál volt, ezeket nyilvánosan hajtották végre, az összegyűlt tömeg okulására és a bujkáló varázstudók megfélemlítésére. Ezen kívül a felakasztás, kövekkel való agyonzúzás, lefejezés és más különféle módszerek is használatosak voltak a boszorkányok megfékezése és a hívő lelkek megmentése érdekében. A későbbiekben a boszorkányperek remek lehetőséget nyújtottak politikai, családi viszályok soron kívüli lerendezésére. Mártélyman:: BOSZORKÁNYOK márpediglen nincsenek-. Elég volt akár egy istenfélő lélek gyanúja, mivel a boszorkányság tagadása eretnekségnek számított, az illető elég hamar perben, vagy máglyán találhatta magát. Szerencsésebb esetben csupán állatokat végeztek ki, mivel az ördög bennük rejtőzött el, így kerülhettek máglyára fekete macskák, kakasok, kecskék vagy akár fekete kutyák is. Magyarországon a helyzet kicsit más volt. Könyves Kálmán a címben is idézett hibásan elhíresült boszorkánytörvénye javarészt megakadályozta a néphiten alapuló boszorkánypereket. "St rigákól pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék" mondotta a bölcs uralkodó.
A Mentorháló − Pedagógiai esték című sorozatban Professzor Dr. Balogh Elemér a boszorkányperekről tartott előadást, különös tekintettel az 1728-as szegedi pörre. Készítette: Bene Zoltán, Rácz Szabó Viktor
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (283. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9
Természetesen ebben az időben lépett színre a protestantizmus is, amely viszont irtózott minden mágiától és természetfelettinek tartott jelenségtől, ezért a boszorkányokban testet öltő ellenségkép közmondásosan gyakorivá vált Európában és Észak-Amerikában. „Boszorkányok pedig nincsenek!” - Invidious. Urbán Máté hazai példákkal illusztrálva mutatta be, hogy az 1600-as években egyes csoportok helyett hogyan szálltak át a boszorkányság és az ördöggel való cimborálás vádjai egyes emberekre, főleg a vádlók szomszédjaira vagy a saját közösségük középosztályból származó tagjaira: érdekes tény, hogy már 1436-ban és 1487-ben már "boszorkányvadász" kézikönyveket adtak ki Európában. A boszorkányokkal kapcsolatos mai képünk is erre az időre szilárdult meg: a boszorkány jellemzően, de nem mindig nő, az ördöggel cimborál, titkos gyűlésekre jár, innen kap számos módon megnyilvánuló varázserőt, amelyet leggyakrabban környezete ártalmára és a saját előnyére gyakorol. A tipikus boszorkány a megszokottól szabadabban élő vagy szabadszájú, fiatal nő, aki általában tehetősebb is közvetlen nőtársainál.
A termékenységi varázslatot is rejtő népszokásról tudunk meg új adalékokat a könyv oldalain. Virágok, életfák, évszak-szimbólumok váltakoznak, nyomban, ahogy átpergetjük az oldalakat… További információk Tömeg 0. 257 kg Méretek 16. Hímes tojás múzeum v. 5 × 0. 5 × 23. 2 cm ISBN 978-963-06-9278-6 Szerző Gyanó Szilvia Kiadó Balatoni Múzeum, Keszthely Kiadás éve 2010 Megjelenés dátuma Kiadás Első kiadás Nyelv magyar Oldalszám 70 Kötés kiadói kartonált papírkötés Borító A borítón ősi mintákkal festett húsvéti tojások
Rendelés menete: 1. Tekintse meg ajánlatunkat és válassza ki a megrendelni kívánt termékeket. 2. a. Írjon nekünk emailt a címre a termékek megnevezésével, darabszámával valamint a megrendelő adataival: magánszemély esetén: név, cím, e-mail cím, telefonszám, cég esetén: cégnév, e-mail cím, számlázási és szállítási cím, telefonszám. Hímes tojás museum of art. 2. b. Rendelését telefonon is leadhatja a fent nevezett adatok megadásával a 06 72 466 605 telefonszámon, szerda kivételével naponta 10-15 h között. Fontos tudnivalók Postaköltség 1550 Ft/csomag Fizetési lehetőség: banki átutalás Legalább 5 azonos termék rendelése esetén előre utalással van lehetőség a számla rendezésére.