Columbus utca Utca Apostol utca 13 ans
A zsidó származású Aschner Lipótot a Magyarországot megszálló németek az elsők között tartóztatták le, majd Mauthausenbe hurcolták (ahonnan később a Tungsram tulajdonosai szabadították ki százezer svájci frankért). Az Aschner-villát Adolf Eichmann, a deportálást irányító alezredes utalta ki saját magának. Eichmann 1944. március 19-én, 38. születésnapján indult Budapestre, de tudta, hogy a magyar hivatalok együttműködése nélkül nehéz lesz a dolga. Eichmann budai "otthonában" is igyekezett példát statuálni. A villához tartozó gyümölcsösben zsidó fiúkat dolgoztatott, bunkerárkokat ásatott velük a kertben. A felszabdalt épület ma újra magánkézben van, műemlékké nyilvánították – a védelem a 2032 négyzetméter nagyságú ingatlan teljes területére kiterjed, de a helyiségeket nem alakították vissza az eredeti tervek szerint, az Apostol utca 13/b termeit vállalkozások bérlik. Verrasztó Gábor 000 férőhely várta a szurkolókat. Apostol utca 13. Épített Aschner csónakházat, uszodát, munkáslakásokat, kultúrházat, üdülőket is – egy igazi, bőkezűen adakozó, a munkásaira gondosan odafigyelő nagyvállalkozó volt.
A gyáráért aggodó Aschner 1947 nyarán azonban hazajött. Megtűrték a gyárban, és ő hitt benne, hogy még megmentheti. Beteg öregemberként dolgozhatott egy rövid ideig. 1952 januárjában halt meg. Halálának híre sehol nem jelent meg, vagyonából semmit nem kapott vissza. Újpesten Aschner Lipótról a közelmúltban teret neveztek el, emlékét több emléktábla őrzi. A villa ma is áll, nagyrészt lélektelenül és igénytelenül átalakítva. Megmaradt kertje részben lekövezve parkolóként használatos, a megmaradt zöld részek éppen hogy keretezik a házat. Bierbauer István. Az Építő Ipar című szaklap 1906/IX. számában írja:,, A villának két bejárása van, az egyik a belépőnek és ruhatárnak szolgáló télikerten át, a másik a lépcsőházon keresztül vezet egy központi csarnokba, mely két emelet magas, s amely körül az összes helyiségek csoportosulnak. Utcakereső.hu - Budapest - Péter apostol utca. A csarnok román fafaragásokban gazdag ó-norvég stylusban készült és az emeleten karzata van. A gazdag famunkák mind amerikai pitch-pine-ból (sárgafenyőből) készültek, a szomszédos lépcsőház magyar motívumokban gazdag architektúrája pedig tömör tölgyfából való. "
Megjegyzések és hivatkozások Lásd is Bibliográfia (a) Havi Film Bulletin, n o 422 (en) Látás és hang, 1968-1969 tél, p. 44. Cahiers du mozi, n o 218, 1970 március Külső linkek (en) Az oroszlán télen az internetes filmadatbázisban
Az oroszlán télen ( The Lion in Winter) egy film brit rendező Anthony Harvey, megjelent 1968. Ez egy adaptációja játék amerikai a James Goldman létrehozott, a Broadway a 1966, Az oroszlán télen (in). Szinopszis A film felidézi az angol II. Henrik utódlásának problémája körüli intrikákat. 1183 karácsonyának ünnepén történik; Az udvar a Château de Chinonnál található, ahol II. Henri lakozik Adèle de France ( más néven Alix) szeretőjével, aki azonban eljegyezte a király egyik fiát, Richardot (leendő "Oroszlánszív"). Eleanor Aquitaine-ből, II. Henrik felesége és három fiuk anyja, akit több évig házi őrizetbe vettek Salisbury-ben, mert férje ellen terveztek, ez utóbbi ideiglenesen elengedte, hogy együtt tanulmányozhassák, melyik három fia lesz az ideális utód. A fiak is jelen vannak: Richard herceg, Geoffroy II bretagne herceg és Jean herceg (a leendő "Jean sans Terre"). Meghívják Philippe (Augustus) francia királyt is. Ő Alix testvére, az ifjabb VII. Lajos mindkét gyermeke, aki Aliénor első férje volt (egyesülésükből két lány született, de fia nem született).
A döntés a családon belüli ellentétek miatt nehéznek bizonyul. Henry nem hajlandó megosztani vagyonát (Anglia királyságát, Franciaországban pedig a Plantagenets és az Aquitania Hercegség hűbérét) halála után; egyetlen örököst akar, és inkább John. A férje iránti szeretet és gyűlölet keverékét érző Eleanor Richardot részesíti előnyben. Geoffroy, akit egyik szülő sem favorizál, az oldalán tervez. A körülmények szövetségei összekapcsolódnak; Amikor Henri rájön, hogy még Jean is tervez ellene, úgy dönt, hogy megtagadja Eleanort, hogy feleségül vegye Alixet, hogy új örököst képzelhessen el. Fiait börtönbe vetették, és arra készül, hogy Rómába induljon, ahol a pápa lakik, aki egyedül engedélyezheti új házasságkötését. Kicsit később azonban kiszabadítja fiait és elhagyja újraházasítási tervét. Aliénor visszanyeri száműzetését, és az utódlás feszültségben marad.
A szócsaták pergők, felfokozottak, a szavak ostorként csattannak oda-vissza, és a párbajt hol az egyik, hol a másik fél nyeri. Az ármánykodó, ravasz Henrik Gálffi László alakításában még alávalóságában is fenséges, igazi öregedő oroszlán, aki élete alkonyán is veszélyes. Hernádi Judit Eleonóraként szinte beragyogja a színpadot, mellette nagyon nehéz bárki másnak is fényhez jutni. A Gálffi-Hernádi páros így valóban királyi együttest alkot. Schruff Milánnak nagyon jól áll Oroszlánszívű Richárd szerepe, remekül alakítja a leendő lovagkirályt. Ötvös András pedig igazán fergeteges a kissé debil, ártatlannak tűnő, de valójában aljas Jánoska bőrében. Mészárés Máté Geoffrey-ként igazán szarkasztikus, Horváth Illés is hiteles Fülöp király szerepében, Szakács Hajnalka pedig nagyon bájos Alais, francia hercegnőként. A színpadkép nagyon puritán, visszafogott, kevés a kellék, de az intenzív színészi játék mellett nincs is szükség többre. A színpad közepén, egy üvegtárolóban elhelyezett királyi korona, melyet a darab minden szereplője elérni vágyik, erőteljes jelképe a darabnak, amit a letisztult háttér szépen kiemel.
Öt volt azonban II. Henrikkel, közülük kettő már 1183 karácsonykor meghalt, amikor az akció megtörtént. Másrészt van néhány történelmi hiba a filmben: Az egyik jelenetben II. Henrik kijelenti, hogy ötven éves, ami helyes, és hogy tíz évvel idősebb a pápánál. Az akkori pápa, III. Lucius azonban 1097- ben született, ezért 118 éves korában 86 éves volt. Aquitaine Eleanor egy jelenetben ejti a szifilisz szót. Ez a betegség azonban csak 1494-ben jelent meg Európában, és a kifejezést 1530 után használták először. A chinoni palotában van egy karácsonyfa. A karácsonyfa azonban csak a középkor legvégén vált szokássá. Öntvény Katharine Hepburn jóváhagyásának köszönhető, hogy a szereposztás során Anthony Hopkins- t Richard szerepére választották, és így debütált a moziban. Peter O'Toole második alkalommal tölti be II. Henrik király szerepét. Először a Becket című filmben volt 1964-ben. Ez Timothy Dalton első szerepe egy filmben. Film forgatás Belső terek: Ardmore Studios, Bray, Írország Külső: Franciaország: Montmajour-apátság, Tarascon ( Bouches-du-Rhône), Carcassonne városa ( Aude).