A másik a Beechwood temetőben található, mely az 1956-os mártírok emlékműve. Lethbridge – Alberta, Kanada Az 1956-os emlékművet egy helyi alkotó készítette. Gemer György közbenjárása avatták fel a város színháza előtti főterén. Gremer György 5 éves hadifogság, börtön és szovjet kényszermunka után menekült 1956-ban Kanadába és a helyi magyar közösség kiemelkedő alakja. A 2005-ös tartomány centenáriumi ünnepség keretén belül került elhelyezésre a forradalmi emlékmű. Az 1956-os magyar szabadságharc emlékművei a nagyvilágban - Készülj fel a töriórára!. Az alkotás egy a Sziklás-hegységből származó 4 m magas kőoszlop domborművel, tetején pedig egy turulmadárral. Melbourne, Ausztrália A melbourne-i temetőben a forradalom 10. évfordulóján emelték az emlékművet a magyar hősök tiszteletére. Dél-afrikai Köztársaság Az ausztriai menekülttáborokból '56 novemberétől, '57 decemberéig nagyjából 3. 000 magyar menekült érkezett az afrikai kontinens déli részére. Nekik állít emléket a 2016-ban a Magyar Tanyán felállított emlékmű. Brüsszel 2006-ban avatták fel az emlékművet, mely a brüsszeli Magyar Ház kertjében látható.
26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménykrónikája. A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, melynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP - Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott - első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.
1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Szerelem első vérig (1986) Szerelem elsö vérig Online Film, teljes film Gyártási év: IMDB pontszám: 7. 0 IMDB Wikipedia Kritika Youtube Eredeti cím: Szerelem elsö vérig A film hossza: 1h 34min Megjelenés dátuma: 17 March 1986 (Hungary) Rendező: A film leírása: Mint a legtöbb tizenéves srác, a film főhőse, Füge is azt hiszi, övé a világ. Vidéki középiskolában tanul, szülei elváltak, a kollégiumból hol az anyjához, hol az apjához utazik haza. Látszólag mindenütt otthon van, valójában azonban ugyanolyan felületes kapcsolat fűzi a szüleihez, mint a haverjaihoz vagy a szaxofonjához. Füge egy vidéki gimnáziumban tanul, elvált szüleit ritkán látogatja. Barátaival sikeres zenekart alakítanak. Szerelmes lesz osztálytársnöjébe, Ágotába. Amikor feltünik a lány régi, felnött... Beküldő: Gyulagyerek Értékelések: 148 152 Nézettség: 1726 Utolsó módosítás dátuma: 2020-12-29 19:23:11 A kedvencekhez adom Egyéb info(Information): Szinkronos (Ha email címed is beírod a hiba szó helyett, akkor kapsz róla értesítést a javításáról) ( Kérjük azt is írja oda mivel van baja, mert mostanában sok hibás link bejegyzés érkezett, és leellenőrizve nem találtunk hibát!!! )
Az 1980-as évek közepének közönségfilmjei visszahozták a hazai filmművészetbe a népszerű műfajokat, és mertek könnyeden szórakoztató, közérthető módon fogalmazni. Ebben az időben megnőtt a koprodukciók száma, a nyugati minták egyre közvetlenebbül érték el a hazai filmipart. A központi ellenőrzés még működött, de a társadalomban visszafordíthatatlan változások indultak meg, és a megszabott keretek között mind változatosabb skálán szólalt meg az alkotók hangja. Bár a Szerelem első vérig távol áll attól, hogy a rendszerváltást megjósolja, utólag különleges értelmezési keretet ad a műnek, hogy az itt bemutatott kamaszok már a szocializmus összeomlása után, egy új világban kezdik meg felnőtt életüket. A filmet Dobray György és Horváth Péter közösen jegyzi rendezőként és forgatókönyvíróként. Dobray 1965-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, pályáját dokumentumfilmesként kezdte, míg Horváth a színészet felől érkezett a rendezéshez és az íráshoz. Eredeti terveik szerint a hatvanas évek fiatalságáról forgattak volna Horváth Péter saját szegedi élményei nyomán.
Füge abortuszra viszi barátnőjét, a kórház előterében pedig találkozik tanárával, aki ugyanilyen okból egyik tanítványát kíséri. A fiú cinikusan csak annyit vet oda, "férfisors", szavainak azonban ijesztő súlya van. Füge és Ágota végül úgy dönt, hogy összeházasodik és megtartja a gyereket, azonban sejteni lehet, hogy korábbi nagy terveiknek ezzel befellegzett. A Szerelem első vérig ezzel együtt sem azért érdekes, mert megoldási javaslatokat ad a problémákra, hanem mert sokat elmond a korról.
romantikus filmdráma (1985) Rendező Dobray György, Horváth Péter Színészek Berencsi Attila, Szilágyi Mariann, Galambos Erzsi, Ujlaki Dénes, Kállay Ilona, Jászai Jolán, Epres Attila A Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatósága és a Pannonia Entertainment együttműködésében január 13-tól digitálisan restaurált formában visszatér a mozikba a nyolcvanas éves egyik legsikeresebb kultfilmje, a Berencsi Attila – azaz Bery Ari – és Szilágyi Mariann főszereplésével készült Szerelem első vérig. Az ismert történet főhősei Fügedi Ferenc, azaz Füge és Ágota, a szegedi iparművészeti középiskola érettségire készülő diákjai. Füge elvált szülők gyereke, festőnek készül és szaxofonozik a kollégium zenekarában. Ágota egyszer talán majd régész lesz, addig is szigorú nagymamája és habókos rendőr nagybátyja rendezi az életét. Füge látszólag mindenütt otthon van, valójában azonban ugyanolyan felületes kapcsolat fűzi a szüleihez, mint a haverjaihoz vagy a szaxofonjához. Egy nap beleszeret lesz Ágotába, és ez megváltoztatja az életét, ám amikor feltűnik a lány régi udvarlója, Füge úgy érzi, vége a világnak.
A zenének egyszerre van hangulatfestő és dramaturgiai funkciója, itt azonban nyoma sincs lázadásnak és a félillegalitás bizsergető izgalmának. Fügéék laza, érzelmes tónusban játszó amatőr zenekarának próbái és fellépései, amelyek a biztonságot és kulturált szórakozást jelentik, egyben tagolják is a történetet. Dés László és Demjén Ferenc állandó motívumként visszatérő, fülbemászó főcímdala azonnal sláger lett: "Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk. / Hiszen van még időnk, azért se változunk. " A Szerelem első vérig a könnyed hangvétel ellenére olyan tabutémákat is érint, mint például az abortusz. A jellegzetes kamasz párbeszédek mellett ("Elkenődik a szemed, ennyit nem ér meg egyikük se. ", "Én is voltam már öngyilkos. Kétszer is. – Az jó. ") a szereplők komoly és kevésbé kibeszélt kérdésekkel szembesülnek. A testiség ábrázolása természetesen a film egyik vonzereje volt, emellett azonban a Kádár-korban elhallgatott problémák is nagyon érdekelték a közönséget. Dobray későbbi, szintén nagy sikert arató dokumentumfilmjei, a K – Film a prostituáltakról (1988) és a K2 – Éjszakai lányok (1990) hasonló keresetlenséggel és jó karakterérzékkel dolgozták a fel a prostitúció jelenségét és a rendszerben őrlődő, kiszolgáltatott nők helyzetét.
A "magyar Házibuli" szélsőséges érzelmeket és tabutémákat megörökítő tini-melodráma egy vagány, durcásképű szaxofonos fiú és egy ártatlan szőke lány első esetlen és megható szerelmi kapcsolatáról. A 18 éves Füge festőnek indul és szaxofonozik a kollégium zenekarában. Egyik nap beleszeret osztálytársába, Ágotába. Mikor lánynak feltűnik egy régi szerelme, Füge öngyilkos akar lenni. Majd elutazik különélő apjához tanácsot kérni. Kibékülnek, a lány teherbe esik, s hosszas vívódások, kitörések után megtartják a gyereket. Dés László lírai számait már a moziból kijövet énekelték a nézők, a filmből később trilógia lett. A zenének egyszerre van hangulatfestő és dramaturgiai funkciója, itt azonban nyoma sincs lázadásnak és a félillegalitás bizsergető izgalmának. Fügéék laza, érzelmes tónusban játszó amatőr zenekarának próbái és fellépései, amelyek a biztonságot és kulturált szórakozást jelentik, egyben tagolják is a történetet. Dés László és Demjén Ferenc állandó motívumként visszatérő, fülbemászó főcímdala azonnal sláger lett: "Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk.
Füge, aki általában csak sodródik az eseményekkel, előbb-utóbb kénytelen felnőttekhez méltó döntéseket hozni és felelősséget vállalni. A film keserédes tinivígjáték, amely magán őrzi az évtized lenyomatát. Az érzelmes szaxofonszólók, válltömések, plasztik kiegészítők, nylon blúzok és zselés hajak különös elegyet alkotnak a késő Kádár-kor kissé provinciális, pörköltszaft illatú világával. A profi színészek mellett amatőröket is látunk, a főszerepeket játszó Berencsi Attila, azaz Beri Ary, és Szilágyi Mariann ezzel az alakításával vált ismertté. A történet humora kissé sikamlós, inkább ösztönös, mint intellektuális. A figurákban van valami elrajzolt és szatirikus, ilyen például az újhullámos rockra keringőző Gizike néni és a nagyszájú Lajos bácsi kettőse, akik együtt és külön-külön is komikus karakterek. Az 1980-as évek filmjeinek egyik jellemző sajátossága, hogy a társművészetek közül különösen megnő a zene szerepe. Az új érzékenység irányzatában ez az underground zenekarok megjelenésével és hangsúlyos szerepeltetésével teljesedik ki, Dobray és Horváth viszont olyan zsánerfilmet készített, amely csak a kommerszebb megoldásokat bírta el.