Az önkormányzati lakások bérleti jogának piaca ezzel párhuzamosan alaposan beszűkült, nagyjából a valamiért nem öröklakásosítható ingatlanok bérleti joga forog. Ilyen ok lehet például az, hogy életveszélyes egy ingatlan – efélét nem nagyon tanácsos szerezni –, vagy műemlék és tilos eladni – ilyenek jellemzően a budai Várnegyed lakásai. Mennyibe kerül az önkormányzati ingatlan? Önkormányzati lakást az önkormányzattól is lehet vásárolni, ennek feltételeit minden helyhatóság maga szabja meg, vannak azonban általánosan követett irányadó szempontok. Egy állami vagy önkormányzati tulajdonban álló lakás vételárának meghatározása során mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy a lakás a település mely részén helyezkedik el. Fontos az, hogy az adott épületben összesen hány lakás található, illetve figyelembe kell venni azt is, hogy mekkora a közös használatra szolgáló helyiségek nagysága és száma, valamint az épülethez tartozó földterület nagysága is mérvadó lehet. Lényeges mindezek mellett az is, hogy az épület milyen felszereltséggel rendelkezik, mikor volt felújítva, mikor épült, valamint milyen a műszaki állapotban van.
Így volt ez a társadalmi és gazdasági rendszerváltás előtt is, az úgynevezett szocializmusban, de még inkább így van utána, hiszen az önkormányzatok az 1990-es években jellemzően igen kedvezményesen adták el a tulajdonukban lévő lakásokat a bennük élőknek. Újak építése pedig nagyon ritka. Általánosságban nem lehet pontosan megmondani, hogy ki jogosult önkormányzati lakásra, hiszen a feltételeket az egyes településeken helyi rendeletekben fogalmazzák meg. A lényeg azonban, hogy a döntésben nagy szerepet játszik a szociális rászorultság, illetve mindenhol előnyt élveznek azok a családok, ahol több gyerek is van, illetve azok a szülők, akik egyedül kénytelenek nevelni gyermeküket, és nem utolsósorban azok, akik igen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és saját otthonuk egyáltalán nincs. Az a bizonyos nevető harmadik Önkormányzati lakásra tehát szükség lenne, ám nemcsak kevés van belőlük, de hozzájutni is igencsak körülményes egyhez. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakáshoz ugyanis jogszerűen csak a lakó kijelölésének jogával megbízott helyi képviselők juttathatnak bárkit.
Ha a bérlő a vételárat egy összegben kifizeti, vagy vállalja a 15 évnél rövidebb ideig tartó törlesztést, akkor a megállapított vételárból jelentős kedvezmény illeti meg. Az önkormányzati lakások hallatán sokaknak az jut eszükbe, nem biztos, hogy az általuk keresett színvonalat kapják a pénzükért. Tény, hogy az alacsony áraknak meg van az a hátulütője, hogy akár jelentős felújításra szoruló ingatlanhoz lehet csak ilyen módon hozzájutni. Akik azonban már éltek néhány évet albérletről albérletre járva, pontosan tudják, hogy a saját ingatlan jelentette biztonság nem ér fel semmivel, és talán érdemes kompromisszumokat kötni ennek érdekében. Az önkormányzati lakások bérleti jogának piaca ezzel párhuzamosan alaposan beszűkült, nagyjából a valamiért nem öröklakásosítható ingatlanok bérleti joga forog. Ilyen ok lehet például az, hogy életveszélyes egy ingatlan – efélét nem nagyon tanácsos szerezni –, vagy műemlék és tilos eladni – ilyenek jellemzően a budai Várnegyed lakásai. Mennyibe kerül az önkormányzati ingatlan?
Az önkormányzati lakás egyetlen hátránya azonban, hogy nem örökölhető, így a bérlő halála esetén nem lesz automatikusan a gyerekeié vagy a házastársáé. Önkormányzati lakáshoz jogszerűen csak a lakó kijelölésének jogával megbízott helyi képviselők juttathatnak bárkit. Nem jogszerűen azonban mind a mai napig széles körben zajlik - akár apróhirdetések útján is - a bérleti jogok adásvétele. Hogy mégis hogyan? Álcázva! Kevés a lakás, sok az igény Hazánkban a mai napig nagyságrendekkel kevesebb önkormányzati lakás van, mint igénylő. Így volt ez a társadalmi és gazdasági rendszerváltás előtt is, az úgynevezett szocializmusban, de még inkább így van utána, hiszen az önkormányzatok az 1990-es években jellemzően igen kedvezményesen adták el a tulajdonukban lévő lakásokat a bennük élőknek. Újak építése pedig nagyon ritka. Általánosságban nem lehet pontosan megmondani, hogy ki jogosult önkormányzati lakásra, hiszen a feltételeket az egyes településeken helyi rendeletekben fogalmazzák meg. A lényeg azonban, hogy a döntésben nagy szerepet játszik a szociális rászorultság, illetve mindenhol előnyt élveznek azok a családok, ahol több gyerek is van, illetve azok a szülők, akik egyedül kénytelenek nevelni gyermeküket, és nem utolsósorban azok, akik igen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és saját otthonuk egyáltalán nincs.
Kérdés A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik? Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. március 30-án (126. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2564 […] használt lakást értékesítik, akkor a számlázott eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni (ha lakóingatlannak minősül, akkor tárgyi adómentes): T311 - K 961, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az egyéb ráfordítások között (az értékesítésig elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést a kivezetés előtt átvezetve: T 128, 129 - K 123): T 861 - K 123. Az áfa nélküli eladási ár és az egyéb ráfordításként elszámolt könyv szerinti érték különbözete a kft. tárgyévi adózás előtti eredményének része, és ha ez az eredmény nyereség, akkor még adófizetési kötelezettség is terheli.
A trükk pedig egyszerű: az adásvételt cserének kell álcázni, és ahhoz, hogy biztosan ne derüljön fény az adásvételre, be kell vetni egy erre szakosodott, bennfentes ügyvédet. Egy jó ügyvéden sok múlhat, ezért amellett, hogy a témához ért, az is fontos, hogy alaposan is végezze a dolgát. Ha kíváncsi vagy, melyek a jó ügyvéd ismérvei, és milyen buktatókat rejthet a velük történő szerződés, akkor kattints ide! Vagyis miután az önkormányzat által kijelölt bérlő megtalálja azt, aki a lakás valódi piaci értékének általában a feléért hajlandó "megvásárolni" a bérlakást, papíron lakáscseréről állapodnak meg. Ráadásul ezek műszaki állapota sem annyira kielégítő, háromnegyedük korszerűsítést vagy felújítást igényel. Országos szinten a bérlakás-építés megállt, a települési önkormányzatok nagyjából kivonultak a piacról, a szociális kötelezettség hangsúlya a lakáshoz jutás támogatása helyett a lakásban maradás támogatása lett (rezsi- és lakbértámogatás). Az önkormányzatoknak nincs pénzük építkezni.
Csárdáskirálynő (színes, magyarul beszélő, NSZK-magyar-osztrák operettfilm, 101 perc, 1971) rendező: Szinetár Miklós, szereplők: Psota Irén, Anna Moffo, René Kollo, Németh Sándor, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Huszti Péter...
A feszültség és az intrikák bővelkednek, de a történetek az olvasók felé irányulnak a 9-12 éves korosztályról. A film, Emma Roberts főszereplője, egy friss Nancy Drew történet egy Nance-szel, aki szórakoztató, előkelő, édes és kényelmes a saját bőrében. (Névleges PG, korosztály 8+) 11/16 A könyve alapján Kate DiCamillo, Winn-Dixie miatt a film elmeséli a 10 éves Opal történetét, aki végül barátot talált egy kutyán, és Winn-Dixie-t nevezte el a szupermarket után, ahol megtalálta. Winn-Dixie vezet Opálba olyan kalandokba, amelyek emlékeztetnek arra, milyen érdekes mindennapi élet lehet a gyermeknek és a kutyájának. Kate DiCamillo az énekes könyv szerzője, amely egy animációs film alapját képezte a gyerekek számára, a The Despereaux Tale című könyvének. Jó filmek 12 éveseknek online. 12/16 Thomas Rockwell valóban klasszikus könyve alapján, hogyan lehet enni a Fried Worms életre kelti azt a végzetes történetet egy Billy nevű fiúról, aki tétet tett egy zsarolóval. A férgek étvágytalan kilátásának egyik dologja, hogy a gyerekek valóban ásják ezt a könyvet, és a gyerekek szinte mindig kapcsolatban állnak a jó bully-legyőzõ történettel.
A Fritzi - Egy forradalmi mese című, magyar részvétellel készült német animációs film a közelmúlt kelet-európai történelméről mesél, a berlini fal leomlása idején játszódik. A legjobb magyar gyerekfilm díjáért idén 8 rajzfilm versenyez. Orosz Judit Odakint című diplomamunkája, valamint Az utolsó Yeti Mészáros Borbálától. Jó filmek 12 éveseknek 2019. Vászonra kerül Glaser Katalin Városi legendák és Máli Csaba Szupermalac és Űrpatkány egy-egy epizódja, B. Nagy Ervin A polgár lányok című animációja és Benkovits Bálint Marci kertje című mesefilmje. Horváth Máriától a Cigánymesék sorozat Csúnya Borka című epizódja, Fabók Szilviától a Kippkopp a hóban című mese látható. A legjobb magyar gyerekfilmnek járó Aranymókus szoborról és a legjobb gyerekfilm forgatókönyv-tervről, összesen több mint félmillió forintnyi díjakról héttagú gyerek zsűri dönt.